Az állategészségügyi hatóság szemszögéből vet­tük górcső alá a mézek és más méhészeti termékek tisztaságát, az esetleges hamisítás kiszűrését, valamint a növényvédőszer- és gyógyszermaradványok jelenlétét kimutató tevékenységeket, tisztázva a kereskedelmi kínálat biztonságát.

Az unión kívülit is ellenőrzik

A lakosság körében gyakran merül fel bizalmatlanság az áruházak polcain található mézekkel szemben, különösen azokkal kapcsolatban, amelyek címkéjén az „EU-ból és EU-n kívülről származó méz” jelölés szerepel. Egyesek tartanak attól, hogy ezek gyengébb minőségűek, vagy nem felelnek meg az előírásoknak.

Dr. István Róbert, az élelmiszer-biztonsági hivatal igazgatója érdeklődésünkre tisztázta: az 1169/2011/EU uniós címkézési rendelet lehetővé teszi ennek a megfogalmazásnak a használatát. Ugyanakkor az áruházi láncokban forgalmazott, engedélyezett feldolgozó- és forgalmazóegységekből származó, ovális állategészségügyi jelöléssel ellátott mézek hatósági ellenőrzés alatt állnak. Az importból – például Kínából vagy Ukrajnából – érkező mézszállítmányok esetében az elsődleges raktározási vagy feldolgozási ponton laboratóriumi ellenőrzéseket végeznek, és ha nem megfelelő a tétel, például antibiotikum- vagy peszticidmaradványt mutatnak ki, nem engedik forgalomba.

Szigorú nyomonkövethetőség

Megtudtuk: Hargita megye méhészeti szempontból országos szinten is az élvonalba tartozik. A hatósági nyilvántartásban több mint 500 bejegyzett méhész szerepel, akik közül 372-en közvetlenül a piacra termelnek, vásárokra járnak vagy helyi üzletekben értékesítik termékeiket. Korondon egy nagy kapacitású mézfeldolgozó üzem működik, emellett nyolc begyűjtőpont és négy méhészeti szaküzlet áll rendelkezésre. A helyi méhészek jelentős része nem csupán háztáji jelleggel tart méheket, hanem szakszerűen, és sok esetben vándorméhészként termeli a különböző fajtamézeket. A DSVSA igazgatója szerint Hargita megye méztermelés szempontjából országos viszonylatban is jelentős, és a helyi méhészek jó minőségű mézet állítanak elő.

A fogyasztók számára a nyilvántartott helyi méhészetektől való vásárlás – a rövid ellátási lánc révén – nagyobb átláthatóságot biztosít. A hatóságilag bejegyzett méhészeknél szigorú nyomonkövethetőségi rendszer működik: a méhcsaládok egészségi állapotát a körzeti állatorvos követi, a kezeléseket kezelési regiszterben dokumentálják, és be kell tartaniuk az előírt várakozási időket is.

A nyomonkövethetőség a méz esetében különösen fontos. A hatósági ellenőrzések során egy adott tétel eredetét vissza kell tudni vezetni a termelőig, illetve azt is követni lehet, hogy a mézet mikor, honnan és milyen körülmények között gyűjtötték, dolgozták fel és értékesítették.

A nyilvántartott termelők emellett kötelesek évente bevizsgáltatni az általuk forgalmazott mézkészletet. A vizsgálatok a tiszta és kevert mézekre, illetve az egyéb méhészeti termékekre is kiterjedhetnek, az előírásoknak megfelelően.

Laboratórium szűri ki a hamisítványokat

A mézek ellenőrzésében kulcsszerepet játszik a DSVSA székelyudvarhelyi élelmiszer-biztonsági laboratóriuma, amely az országban az elsők között vezetett be korszerű mézminőségi vizsgálati módszereket. Számos, a méz minőségével kapcsolatos vizsgálatot képes elvégezni, és több szomszédos megye – Fehér, Háromszék, Beszterce-Naszód, Maros és Brassó – mintáit is fogadja. A peszticid- és egyéb szennyezőanyag-vizsgálatokban a bukaresti központi laboratórium is részt vesz.

Az udvarhelyi laboratóriumban alkalmazott modern vizsgálati módszerek közül az egyik fontos eljárás a Phadebas-módszer, amely a mézben természetesen jelen lévő diasztáz enzim aktivitását mutatja ki. Segítségével a méz cukorösszetételével kapcsolatos eltérések, így például a mesterséges cukoretetésből származó problémák is kimutathatók. A vizsgálatok során a hidroxi-metil-furfurol (HMF) szintjét is ellenőrzik. Ez azért lényeges, mert a méz nem megfelelő vagy túlzott hőkezelése, illetve hosszabb tárolása során megemelkedhet a HMF mennyisége. A vizsgálat így a méz frissességének és a nem megfelelő hőkezelésnek az ellenőrzésében is szerepet játszik – különösen az jelenthet problémát, amikor a régebbi mézet újramelegítik, hogy ismét könnyebben tölthetővé váljon.

A laborvizsgálatok emellett kiterjednek a növényvédőszer-maradványok (peszticidek) és az antibiotikumok kimutatására is. Ezeknél szükség esetén a bukaresti központi laboratórium bevonásával végzik el az ellenőrzést. Az igazgató tájékoztatása alapján Hargita megyében 2015 óta egyetlen esetben sem mutattak ki antibiotikum-maradványt a bevizsgált mézekben. Egy korábbi tematikus ellenőrzés során 32 kontrollt végeztek a méhészeknél, és 24 mintát vettek; ezek során nem találtak kifogásolható tételt.

Az állategészségügy megyei igazgatója nyomatékosította: a hivatalosan bejegyzett termelőktől vásárolt, illetve az engedélyezett kereskedelmi egységekből származó, megfelelő jelöléssel ellátott mézek esetében hatósági ellenőrzési rendszer garantálja az élelmiszer-biztonsági követelmények betartását. Ugyanakkor az interneten vagy ismeretlen forrásból kínált, bizonytalan eredetű termékeknél ez a hatósági garanciarendszer nem feltétlenül áll rendelkezésre – ezért érdemes kihasználni a lehetőséget, hogy Hargita megyében sok, hivatalosan nyilvántartott és ellenőrzött méhész kínálja közvetlenül a termékeit.