Az idei év első felében Hargita megyében 72 súlyos közúti baleset történt, amelyek következtében 12 személy életét vesztette, 67 személy pedig súlyosan – életveszélyesen – megsérült – tájékoztatta lapunkat a Hargita Megyei Rendőr-főkapitányság. A korábbi évek azonos időszakával összehasonlítva a súlyos közúti balesetek, valamint azok következményeinek alakulása a következőképpen néz ki: 2025-ben 56 súlyos közúti balesetet regisztráltak, amelyek következtében 4 személy elhunyt, 57-en pedig súlyosan megsérültek. 2024-ben 70 súlyos közúti baleset történt, amelyek 10 személy halálát és 67 személy súlyos sérülését okozták. 2023-ban szintén 70 súlyos közúti balesetet regisztráltak, amelyek következtében 13 személy életét vesztette, 64-en pedig súlyosan megsérültek.

A 2026-ban eddig bekövetkezett súlyos közúti balesetek fő kiváltó okai a rendőrségi statisztikák szerint a következők voltak: kerékpárosok szabályszegései – 35,21 százalék; a nem az útviszonyoknak megfelelő sebesség – 14,08 százalék; a gyalogosok elsőbbségének meg nem adása – 7,04 százalék; alkoholos befolyásoltság alatti történő járművezetés – 7,04 százalék. A statisztikán túlmenően a közlekedésrendészet ezúton is fel kívánta hívni a közlekedők figyelmét: viselkedjenek felelősségteljesen, tartsák be a közlekedési szabályokat, az útviszonyoknak megfelelően válasszák meg a sebességet, adjanak elsőbbséget a gyalogosoknak, valamint minden manőver előtt megfelelően győződjenek meg annak biztonságosságáról. Ugyanakkor arra kérik a kerékpárosokat és gépkocsivezetőket, hogy ne közlekedjenek alkoholos befolyásoltság alatt.

Nincs kivétel, idős és fiatal egyaránt sérül

Lapunkhoz viszonylag gyakran érkeznek olvasói észrevételek óvatlan vagy vakmerő fiatal gyalogosokról, kerékpárosokról és rollerezőkről vagy sofőrökről, illetve híreink között is beszámolunk ilyen esetekről: legutóbb például a tragikus csíkverebesi balesetről, amelyben vonattal ütközött egy robogó – a rajta utazó 16 és 17 éves fiú a helyszínen életét vesztette. Viszont dr. Bartha István, a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház aneszteziológiai és intenzív terápiás osztályának vezetője szerint a statisztika nem bizonyítja, hogy a fiatalok gyakrabban szenvednének közúti balesetet. Az intenzív osztályra minden korosztályból kerülnek sérültek, köztük elütött gyalogosok és kerékpárosok, illetve olyan utasok is, akiknek a sofőrnél súlyosabb sérüléseik vannak. Évente átlagosan 20–30 közlekedési balesetet szenvedett beteget kezelnek az intenzív osztályon, további hasonló számú sérült pedig műtéten esik át, majd közvetlenül a kezelőosztályra kerül.

A túlélés és a teljes felépülés nem ugyanaz

A sérülések az enyhébb traumáktól az életveszélyes poli­traumákig terjednek – utóbbiak több szervet vagy szervrendszert érintenek, ellátásuk pedig több szakterület összehangolt munkáját igényli. A betegek néhány napos megfigyeléstől akár hónapokig tartó intenzív kezelésre szorulhatnak, amit további kórházi ellátás és hosszú rehabilitáció követhet.

– A baleset néhány másodperc alatt történik meg, a következményeinek kezelése azonban heteket, hónapokat, esetenként éveket ölelhet fel. A túlélés és a teljes felépülés nem ugyanaz

– hangsúlyozta az orvos. A súlyos sérülések maradandó következményekkel járhatnak: koponya-agysérülés után memóriazavar, mozgás- és beszédproblémák, gerincsérülés esetén bénulás, végtagsérüléseknél pedig tartós mozgáskorlátozottság alakulhat ki. A baleset a beteg és családja életét is megváltoztathatja, ezért a kórházban pszichológiai támogatást is biztosítanak, több módszerrel, például akár VR-szemüveggel is segítve a betegek mentális felépülését.

Három eset, három különböző történet

Az elmúlt évből három esetet emelt ki az osztályvezető, amelyek jól szemléltetik, milyen súlyos következményekkel járhat egy közúti baleset – még megfelelő védőfelszerelés viselése mellett is. Egy lekanyarodó autó motorost ütött el. Bár az áldozat jó minőségű védőfelszerelést viselt, súlyos mellkasi és fejsérülésekkel, kómás állapotban került kórházba. Később a biztonsági kamera felvételeiből kiderült, hogy az ütközéskor lerepült a sisakja, amelyet feltehetően nem csatolt be megfelelően. Mellkasi sérülései viszonylag jól gyógyultak, agysérülése azonban súlyosabbnak bizonyult: tudatállapota lassan javult, de a hosszú kórházi kezelés végére sem nyerte vissza korábbi kognitív képességeit.

A második esetben egy gépkocsi által elütött kerékpáros szintén életveszélyes, többszörös sérüléseket szenvedett. Mellkasi, tüdő- és hasi sérülései miatt már a kezdetekben életmentő műtétre volt szüksége, később pedig hosszan tartó gépi lélegeztetésre és gégemetszésre szorult. Kezelése során számos szövődménnyel kellett megküzdeni, felépüléséhez pedig az intenzív terápiás csapat mellett több szakterület és a rehabilitációs szakemberek összehangolt munkájára volt szükség.

A harmadik esetben egy fiatal férfi alkoholos befolyásoltság alatt, biztonsági öv nélkül vezetett. Vészfékezéskor lábával kitámasztott, súlyos végtagsérülést szenvedett, mellkasával a kormánynak csapódott, majd kirepült a szélvédőn keresztül. Az intenzív osztályon dialízisre és gépi lélegeztetésre szorult, kezelés közben a szíve is megállt, de sikeresen újraélesztették. Tizenhat nap után stabil állapotban szállították tovább, ám összesen több hónapot töltött kórházban, és tartós mozgáskorlátozottság maradt vissza nála.

– Mi már a balesetek következményeivel találkozunk. A biztonsági öv, a megfelelő gyermekülés, a motoros védőfelszerelés helyes használata, a sebesség megválasztása, valamint az alkohol vagy más tudatmódosító szer hatása alatti vezetés elkerülése valóban életeket menthet

– hívta fel a figyelmet dr. Bartha István.

Kés alatt

Dr. Adrian-Cristian Dobrică, a megyei kórház mellkassebész-főorvosa szerint a közúti balesetek áldozatainak többsége jellemzően politraumás eset, vagyis több testrészt érintő sérüléseket szenved. Ilyen például, amikor a fej, a mellkas, a has és a végtagok is sérülnek. Ezek közül a fej- és mellkasi sérülések együttes előfordulása számít az egyik legsúlyosabb kombinációnak. 

– A mellkasi traumák esetében leggyakrabban a mellkas csontjai, vagyis a bordák és a szegycsont törnek, de a mellkasban található belső szervek is sérülhetnek. Előfordulhat tüdősérülés, nagyerek – például az aorta, a tüdőartéria vagy a tüdővénák – szakadása, illetve a légcső vagy a főhörgők sérülése. Ezek különösen súlyos állapotok, a nagyerek szakadása pedig nagyon gyorsan halálhoz vezethet

– részletezte a mellkassebész. Hozzáfűzte: a szív sérülései, például a szívizom zúzódása vagy a szív falának szakadása szintén rendkívül súlyos következményekkel járhatnak. Ezek közül sok sérülés rövid időn belül halálos lehet, más esetekben pedig, ha a beteg túléli a traumát, hosszú távú következményekkel, maradandó károsodásokkal kell számolnia.

Akik a helyszínen életüket vesztik

Azok az áldozatok, akik a közlekedési baleset helyszínén életüket vesztik, általában az aorta szakadása vagy több, életfontosságú mellkasi szerv együttes sérülése miatt halnak meg – mondja a mellkassebész-főorvos.

– Ilyenkor például a nagyerek és a szív, illetve a tüdő és a szív egyidejű sérülése olyan súlyos állapotot idézhet elő, amely összeegyeztethetetlen az élettel. A kórházba érkező sérülteknél gyakori a légmell, vagyis amikor levegő kerül a mellhártya lemezei közé, valamint a tüdő sérülése, a bordák és a szegycsont törése. Sok esetben kritikus állapotban érkeznek, és ha nem történik azonnal megfelelő beavatkozás, a beteg életét vesztheti

– mutatott rá dr. Adrian-Cristian Dobrică.

Aki eljut a kórházig, jó eséllyel életben marad

Hargita megyében idén már tizenkét ember halt meg közúti baleset következtében. A Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórházban ugyanakkor rendkívül alacsony a traumás betegek kórházi halálozási aránya. Ennek egyik oka, hogy a sérültek ellátása már a kórházba érkezés pillanatától aktívan és összehangoltan zajlik, tudtuk meg. A traumák kezelésében több szakterület képviselői dolgoznak együtt: aneszteziológus, általános sebész, idegsebész, érsebész, mellkassebész, valamint gyermeksebész is részt vesz az ellátásban. A kórházban a traumás betegek körében a kórházi halálozás aránya általában 1–2 százalék között van. Az orvos szerint az idei évben a súlyos mellkasi sérülések, illetve a politraumás sérültek között sem veszítettek el beteget, annak ellenére, hogy az elmúlt időszakban több súlyos esetet is kezeltek. 

– A súlyos sérültek megmentése azonban jelentős erőfeszítést és nagyon magas költségeket igényel. És az életmentő beavatkozások után ezeket a betegeket nem lehet két-három nap alatt ellátni: gyakran hosszú kórházi kezelésre, intenzív terápiára, rehabilitációra és hosszan tartó gyógyszeres kezelésre van szükség. Bár sok beteg sikeresen felépül és visszatérhet a családjához, egyeseknél maradandó következmények alakulnak ki. Ezek lehetnek mozgásszervi, idegrendszeri vagy légzőszervi problémák. A fájdalom pedig sok esetben hónapokig fennmaradhat, különösen többszörös bordatörések után. A legfontosabb üzenet ezért az, hogy a járművezetők mindig az út- és időjárási viszonyokhoz igazítsák a sebességüket, a túlzott sebesség ugyanis a közúti balesetek egyik legfontosabb kockázati tényezője. Emellett fokozott figyelemre van szükség, és semmiképpen sem szabad alkoholos befolyásoltság alatt vezetni

– hangsúlyozta a főorvos.