– Erdélyi turnén is bemutatják a Bartók műveinek dzsesszfeldolgozásait tartalmazó, legújabb lemezüket. Az első album számos díjat nyert, 2020-ban Fonogram-díjat kapott Az év jazzalbumaként, a 2022-ben megjelent koncertváltozat pedig 2023-ban volt jelölt ugyanerre az elismerésre. A beszámolók szerint a közönség rajongva fogadta a műsort. Minek köszönhető a Bartók-feldolgozások sikere?

– Szerintem annak, hogy a mi Bartók-koncertjeink nagyon mások, mint a hagyományos klasszikus zenei előadások. Minden sokkal lazább, kötetlenebb, pont olyan, mint egy vérbeli dzsesszkoncert, ahol akár még egy sör vagy egy pohár bor is ott van a hallgatók kezében. Általában a koncert elején tisztázzuk, hogy valószínűleg a közönség fele nem kedveli Bartók-zenéjét, megnyugtatom őket, hogy ez nem probléma, mi azért vagyunk itt, hogy ők is megszeressék. Aztán együtt énekelünk, tapsolunk és élvezzük a koncertet, és nincs semmi feszengés. Eddig tizenöt országban játszottunk Bartókot, Kínától Kazahsztánon át Finnországig, és természetesen Erdélyben is. Mindenhol elragadja a közönséget a Mester fantasztikus zenéje. Volt, hogy egy nyári fesztiválon táncra is perdültek, ami azért, lássuk be, egy Bartók-koncerten elég ritka dolog.

– Az egyik erdélyi helyszín a parajdi sóbánya ezen a turnén. Mondhatni, szokatlan helyszín ez egy dzsesszkoncertnek, miért épp ezt választották?

– Az ötlet nem a miénk volt, meghívást kaptunk, de nagyon boldog voltam, mikor megtudtam, hogy itt koncertezhetünk. Voltam és voltunk már párszor a bányában, de ez most így nagyon más lesz. Nem mindennapi, igazán különleges koncerthelyszín.

– A lengyelországi wieliczkai sóbányák egyikében, a Szent Kinga-kápolnában gyakran tartanak hangversenyeket a terem kitűnő akusztikája miatt. Milyen akusztikai sajátossága van egy sóbányában lévő teremnek, milyen hangzásra számítanak?

– Aki már volt a bányában, az tudja, hogy a hatalmas méretű termek és a sófal miatt óriási a visszhang. Majdnem, mint egy nagy templomban vagy katedrálisban. Egy ilyen akusztikájú térben minél halkabb a zene, annál jobban élvezhető. Épp ezért itt Bartók művei mellett más klasszikus szerzők darabjait is játszani fogjuk, gyönyörű, klasszikus slágereket. Felcsendül majd Bachtól az Air, Beethoventől a Holdfény szonáta vagy Mozart Lacrimosája is. Természetesen ezek dzsessz-feldolgozásai. Ilyen műsort nagyon ritkán játszunk, ezért különösen ajánlom a május tizenegyedikei, parajdi koncertet azoknak is, akik esetleg Székelyudvarhelyen, tizennegyedikén meghallgatják a Bartók-programot is.

– A sós levegő árthat a hangszereknek? 

– Ha beköltöznénk a bányába és próbateremnek használnák, akkor előbb-utóbb kiderülne, hogy mi történik odalenn a hangszerekkel, de pár óra alatt biztosan nem lesz semmi gond.

– Korábban közölték, hogy az első CD megjelenésekor az volt a céljuk, hogy azokkal is megszerettessék ezt a zenét, akik eddig idegenkedtek tőle, és a dzsessz sajátosságai miatt olyan helyszíneken is játszhassanak Bartókot, ahol amúgy elképzelhetetlen lenne. Pontosan mire gondoltak, milyen helyszíneken lenne elképzelhetetlen amúgy Bartókot játszani?

– Klasszikus zenei koncerteket általában komoly helyeken, termekben játszanak. Ezekhez az elegáns helyszínekhez illően viselkedik a közönség is, illendően felöltözik, és tartja a koncertprotokollt: például nem tapsol a tételek végén, nem kezd el együtt énekelni a koncert szólistájával. Ez, tetszik vagy sem, így van, bár úgy tapasztalom, hogy már a klasszikus előadók-karmesterek is gyakran szorgalmazzák, hogy lazítani kellene a szabályokon. Természetesen mi is gyakran játszunk ilyen helyszíneken, mindkét Bartók-lemezünket a budapesti Zeneakadémia nagytermében mutattuk be, az oroszországi turnénkon pedig óriási és csodás filharmóniai termekben léptünk fel. De játszottunk már szabadtéri fesztiválon, fűben fekvő közönségnek, vagy koszos lepukkant jazzklubban kétes kinézetű alakoknak, ahol biztos vagyok benne, hogy se előttünk, se utánunk nem fog Bartók szólni. Viszont azt már sokszor átéltem, hogy egy ilyen koncert után odajönnek hozzám és boldogan mondják, hogy bár még soha nem hallottak ilyen zenét, mostantól keresni fogják, mert nagyon tetszett nekik. És mielőtt a klasszikus zene rajongói felhorkannának, hogy micsoda bunkó az, aki még nem hallott Bartókot, el kell őket szomorítsam: nemhogy Bartókot, de semmilyen klasszikus zenét nem hallgat az emberek döntő többsége. De lehet, hogy fesztiválra vagy klubba eljár, és, ha pont a mi koncertünk tereli arra, akkor nyertünk!

– Mi a tapasztalatuk, milyen következménye van annak, hogy dzsesszfeldolgozásokkal népszerűsítik a klasszikus zenét és Bartókot? Miben tud segíteni a feldolgozás?

– Bizton állíthatom, hogy sok új Bartók-rajongót szereztünk a fellépéseink által. Több mint százszor játszottuk már ezt a programot. Az, hogy a klasszikus zene hagyománya, szeretete tovább éljen, közös érdek. Létszükséglet természetesen a klasszikus zenészeknek, zenekaroknak, hisz közönség, rajongók nélkül nincs koncert, nincs semmi. De létszükséglet a hallgatóknak is, hisz ez a muzsika olyan magasságokba emeli a lelket, amelyre talán egyik zenei műfaj sem. Van, aki csak később érik meg rá, de ha egyszer megszereti, örökre a rabjává válik. A dzsesszes feldolgozás abban tud segíteni, hogy akár az áthangszerelés miatt, akár a felszabadult improvizációk miatt a mai popzenéhez szokott füleknek otthonosabban, ismerősebben szól, így nagyobb eséllyel ragadja magával a hallgatót. Mi minden koncerten arra biztatjuk a közönséget, hogy otthon hallgassák meg a művek eredeti változatát és tudom, hogy ezt sokan meg is teszik, és ez a fő cél. Viszont odáig sokan csak a feldolgozásokon keresztül jutnak el.

– Végül a műsorról kérdezném: mely Bartók-műveket tartalmazza a legújabb lemez?

– Leginkább zongoraműveket, olyanokat, amelyekkel a haladóbb zongoratanulók biztosan találkoztak már – Ostinato, Perpetuum mobile –, és olyat is, amivel már biztos nem, de van rajta három kórusmű-feldolgozás is, illetve a Csillagok, csillagok, valamint az Este a székelyeknél is, amiket mindig együtt éneklünk a közönséggel. A koncerteken az első lemez dalaiból is válogatunk majd, hisz azon is szerepel nem egy vérbeli Bartók-sláger. Nagyon változatos, pörgős és érzelmes programmal érkezünk.
 

A Sárik Péter Trió X2 Bartók című új albumát májusban az erdélyi turnén a következő helyszíneken mutatják be: 9-én Nagykárolyban, 10-én Marosvásárhelyen, 11-én Parajdon, 12-én Sepsiszentgyörgyön, 14-én Székelyudvarhelyen, 15-én Csíkszeredában és 16-án Nagyváradon.