Születésének 200., halálának 167. évfordulója alkalmából az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc segesvári csatájának hősére emlékezünk. A bátor és nemzetéhez hű katonát az egyik ma élő leszármazottja, Török Gáspár marosvásárhelyi fotóművész, nyugalmazott mérnök, Zeyk Domokos ükunokája mutatja be Komoróczy György kérdéseire válaszolva. [caption id="attachment_33179" align="aligncenter" width="549"] Török Gáspár Fotó: Népújság[/caption] – Július 31-én Héjjasfalván és Székelykeresztúron az erdélyi magyar történelmi családok – a Castellum Alapítvány – szervezésében a kegyelet virágaival és emlékbeszédekkel idézik fel a segesvári csata hősének emberi nagyságát. Elöljáróban Török Gáspár az előkészületekről beszél. – A Castellum Alapítvány ez évi márciusi közgyűlésén rukkoltam elő – mint teljes jogú tag – az ötlettel. A tagság az elképzelésemet egyhangúlag támogatta, mi több: a kerek születési évfordulóra való tekintettel 2016-ot Zeyk Domokos emlékévvé nyilvánította. Ez volt a lényeges döntés, a továbbiakban segítettek a szervezésben a ma élő leszármazottak: unokatestvérek, más rokonok és természetesen a castellumosok is. – Ükunokaként bizonyára sokat tud a családi hagyományok alapján Zeyk Domokosról. – A családi hagyományok mellett a hiteles történeti kutatások eredményei is számításba jöhetnek, ezek között általában nincsenek eltérések. Zeyk Domokos az erdélyi zeykfalvi – Hunyad megyei – Zeyk család sarjaként Marosvásárhelyen született 1816-ban. Tudtom szerint csak a keresztelési dátuma ismert: június 19. Keresztszülei: gr. Kemény Sámuel és gr. Bethlen Kata. Apja Zeyk Dániel Marosszék királybírája, anyja br. Vay Kata. A Zeyk-birtokok Hunyad megyében voltak. – Hol járt iskolába Zeyk Domokos? – Marosvásárhelyen, Kolozsváron és Nagyenyeden. Utóbbi városban fejezte be a középiskolát 1836-ban. Egyetemre Berlinben járt. 1844-ben hazatért Marosvásárhelyre, 1845-ben feleségül vette br. Kemény Júliát, két fiúgyermekük született: Simon (1846) és Gábor (1848). [caption id="attachment_33181" align="aligncenter" width="321"] Zeyk Domokos[/caption] – Hogyan kezdődött katonai pályája? – Úgy, hogy Zeyk József rokona példáját követve 1848. október 16-án részt vett az agyagfalvi székely nemzeti gyűlésen, amikor is kormánybiztossá választották, majd belépett a székely hadseregbe, egy ezredesnek lett a segédtisztje. Felfelé ívelése Bem József tábornok törzsébe kerülése után kezdődött: vezérkari futárból lett főhadnagy, majd százados. Csatatéri érdemeiért Bem tábornok magyar katonai érdemrenddel tüntette ki (1849. május 19.). Történeti munkák szerint: Zeyk Domokos hatalmas testalkatú, ritka erejű bajvívó, daliás férfiú, az erdélyi magyar sereg egyik legerősebb és legvitézebb katonája. – Ezt az adottságát/képességét talán a segesvári csatában bizonyította legjobban. – Így is lehet mondani. A Héjjasfalva és Fehéregyháza közötti harci eseményeket általában segesvári csata néven emlegeti a történettudomány. Nos, ebből az eseményből nem hagyható ki Petőfi Sándor említése. A segesvári ütközetet megelőző este Zeyk Domokos Petőfivel vacsorázott Székelykeresztúron a Gyárfás-kúriában. Utána Domokos lepihent, Petőfi pedig a Szakáll-vendéglőbe ment. A segesvári csata 1849. július 31-én délelőtt 10 órakor kezdődött. Köztudott, hogy az orosz és osztrák egyesült erők ebben az ütközetben legyőzték Bem József maroknyi seregét, ebben a csatában vesztette életét Petőfi is és Zeyk Domokos is. Talán kevesen tudják, hogy a csata vége felé a kozákokkal – mondhatni – már csak egyedül Zeyk Domokos harcolt. Amikor a kardja kettétört, egy orosz tiszt rákiáltott franciául: „Add meg magad, bajtárs!” A válasz ez volt: „Zeyk Domokos meghal, de rab nem lesz soha!” Előbb lelőtt egy kozákok, majd főbe lőtte magát. Ekkor mondta Lüders orosz tábornok: „Kár érte, jó katona volt!” – Mikor állították a héjjasfalvi emlékművet? – Az avatás 1901. október 20-án történt, azon még jelen volt Zeyk Domokos özvegye és Gábor fia is. A hét és fél méter magas alkotást Kertész Károly budapesti építész tervezte és a kolozsvári kőfaragó Nagy-testvérek készítették el. Az egyik oldalán Zeyk Domokos arcképének bronzreliefje látható. Az emlékmű oszlopán ismeretlen szerző verse olvasható: „Kozákok erre közrefogták, / Hogy élve ejtsék fogságba őt. / Ő küzd magát meg nem adva, / Aztán saját szívébe lőtt.” – Miből áll a július 31-i emlékezőműsor? – A műsor a héjjasfalvi református templomban kezdődik délelőtt. Köszöntőbeszédet mond Haller Béla marosvásárhelyi tanár, a Castellum Alapítvány elnöke, azt követően Kónya-Hamar Sándor költő, közíró, politikus Zeyk Domokosról tart előadást. Ő nagyenyediként is alapos ismerője a hős katona életútjának, a leszármazottak közt is voltak/vannak személyes ismerősei, a ma élő utódokkal pedig baráti kapcsolatokat ápol. A templomi műsor után koszorúzás lesz az emlékműnél, és leleplezik a kerek évforduló alkalmából készített ötnyelvű (Bem tábornok tiszteletére lengyel nyelven is megírt) emléktáblát. Ebéd után Székelykeresztúron a Zeyk Domokos iskola előtt álló szoborra is elhelyezik a kegyelet virágait. [caption id="attachment_33182" align="aligncenter" width="272"] Zeyk Domokos[/caption] – Hol és mi őrzi még emlékét? – Budapesten utcát neveztek el róla, Székelykeresztúron – amint az közismert – iskola és szobor őrzi emlékét. Marosvásárhely mint szülőváros még adós az emlékállítással. Zeyk Domokosra, Petőfi Sándorra és a szabadságharc más hősi halottaira gondoljunk ezúttal is kegyelettel!