A tavasz közeledtével a gazdák gyakran tisztítják külterületeiket tűzzel, a módszert sem a tűzoltók, sem biológusok, sem pedig a hatóságok nem támogatják. Aszigorúbb törvényeknek, a nagyobb büntetéseknek, illetve a hatóságok munkájának köszönhetően az elmúlt években a tarlótüzek száma csökkenő tendenciát mutat. Nagyobb tarlótűz a gyergyói térségben közel két éve volt, azóta csak kisebb tüzekről érkezett bejelentés – mondta lapunknak Csíki Jenő, a gyergyócsomafalvi önkéntes tűzoltóság parancsnoka. Elmondta, a tarlótüzek veszélyesek a kaszálóházakra, hétvégi házakra, vetésekre, veszélyt jelentenek a bozótos területekre, illetve a lakott területekre. Ha autóval megközelíthető terület ég, akkor vízzel, ha nem, speciális eszközzel küzdenek a tűzoltók a lángok ellen. Megesett már olyan is, hogy ellentüzet gyújtottak a szakemberek. Demeter László biológus megkeresésünkre elmondta, a tarlótüzeknek habár vannak a talajra gyakorolt jótékony hatásai a mediterrán vidékeken, összességében nem szolgál semmi jóval sem a növényzetnek, sem az állatvilágnak. Kora tavasszal a gerinctelen élővilág már feléledt a tél után, ezeket teljesen elpusztítja a tűz, az apróbb gerinceseket szintúgy. Fontos fészkelőhelyek a nádasok, amelyek szintén elpusztulnak tarlóégetés során, ezekben gyakran nemcsak a madarak fészkelőhelyét, de kisebb vadak, emlősök búvóhelyét is elpusztítják. Mindemellett az elpusztult növényzet túltrágyázza a földet, ami a különböző gyomfajok elterjedésének kedvez. Hozzátette, némely esetben akár környezetvédelmi okokból is használjak a felégetés módszerét, például láposabb vidékeken, ha egy részét felperzselik, az felmelegedik, így teremtve megfelelőbb helyet néhány állatfaj betelepedéséhez. Mindemellett felhívta a figyelmet arra is, hogy a kellően megművelt földeket nem kell felégetni, így akár a föld megművelésével is elérhetjük azt a hatást, mintha felégetnénk azt. Haschi András, a Hargita Megyei Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökség (APIA) vezetője megkeresésünkre elmondta, a tarlóégetés sajnos állandó probléma, és leginkább az őszi, illetve a tavaszi időszakra jellemző. Hozzátette, az ő feladatuk a felgyújtott földterület tulajdonosának megtalálása, ami viszonylag egyszerű, ha a föld gazdája kért támogatást. Ebben az esetben a kár mértékétől függően akár a támogatás 100 százalékát is elveszítheti a gazda. Az APIA szorosan együtt dolgozik a környezetvédelmi szervekkel, illetve a tűzoltóság munkatársaival. Az igazgató szerint ennek az együttműködésnek és az ez ellen folytatott kampánynak tudható be, hogy a tarlóégetések száma csökkenő tendenciát mutat az elmúlt években térségünkben. Mindemellett aki tarlóégetésre vállalkozik, magánszemélyként 3000–6000 lejes büntetésre, jogi személyként pedig 25 000–50 000 lejes büntetésre is számíthat a támogatásmegvonáson túl.

Bege Botond