Karda-Markaly Aranka, a Csíki Székely Múzeum igazgatója hétfő délelőtt sajtótájékoztatón reagált a közigazgatásban jelentős változásokat előrevetítő sürgősségikormányrendelet-tervezetre.

Az eseményen az intézmény jelenlegi helyzetéről, eddigi megvalósításairól elmondta: augusztus másodikáig úgy gondolta, hogy az idei év sikertörténet a múzeum életében.

Július végéig több mint húszezer látogatója volt az intézménynek,

ami a világjárvány után hatalmas számnak számít, emellett az éves, betervezett jövedelmük (430 ezer lej) több mint felét, 240 ezer lejt július végéig előteremtették saját bevételeikből. Az idei év első felében három nagy kiállításmegnyitót és három nagy rendezvényt bonyolítottak le. Ide tartozik a Nagy István, a Páll Lajos és a Transylvanian Design Week kiállítás, a Mikó 400 programsorozat kétnapos nyitó hétvégéje, a Múzeumok Éjszakája, valamint a Nagy Imre születésének 130 éves és a galéria fennállásának ötvenedik évfordulójára rendezett emlékünnepség.

– Eseményeink összesen több mint háromezer látogatót vonzottak, így ez sikeres rendezvénykavalkádnak tekinthető a múzeum életében. Eközben tudományos téren is kiemelkedően teljesítettünk, hiszen az idei év első felében három kiadványunk is megjelent, a Patina, amely a múzeum évkönyve, a Mikó 400 kötet a vár négyszáz éves történetéről, illetve a Nagy István-katalógus az évfordulós Nagy István-kiállításunkról, ami önmagában is egyedülálló és eddig nem látott formát öltött – részletezte az intézményvezető.

Súlyos következményekkel számolnak

Azzal kapcsolatban, hogy milyen hatással lehet a Csíki Székely Múzeum működésére a sürgősségi kormányrendelet, az igazgató kifejtette: a csíkszeredai kulturális intézmények közül talán a múzeumot érintheti a legsúlyosabban, ha olyan formában fog törvénybe lépni, ahogy az pillanatnyilag a tervezetben szerepel. Ugyanis a finanszírozást tekintve ez a 7,5 százalék, amit a város az összköltségvetéséből a kulturális intézményeire fordíthat, nagyjából nyolcmillió lejt jelent.

Jelenleg a múzeum összköltségvetése négymillió 268 ezer lej, amelyből a város finanszírozása hárommillió 844 ezer lej, az épület fenntartása egymillió 700 ezer lejbe kerül,

húzta alá.

Az intézmény kiemelkedően sérülékeny pontja az, hogy ha a múzeumot összeolvasztják bármelyik intézménnyel, akkor az elveszíti jelenlegi formáját, a jogi státusát. Az igazgató kiemelte:

ha elveszíti a jogi státusát, onnantól a 2003/311-es törvény értelmében a múzeum többé nem múzeum. Így nem láthatja el azokat a feladatokat, melyeket a törvényben felsorolnak, azaz nem gyűjteményezhet, nem gyűjthet, nem kezelhet, nem raktározhat műtárgyakat Romániában,

illetve le kell mondaniuk gyűjteményeikről, mert azok olyan intézményekbe kerülnek át, amelyek továbbra is múzeumként működhetnek jogilag.

– Ha le kell mondanunk gyűjteményeinkről, az azt jelenti, hogy elviszik tőlünk a Kájoni-kódexet, a Nagy István-gyűjteményt, a Nagy Imre-hagyatékot, a ferences nyomda és könyvkötőműhely több mint ötszáz éves darabjait,

amelyek nyomdatörténeti, kötéstörténeti szempontból kiemelkedő értékűek. Olyan példányok vannak a tulajdonunkban, amelyek unikumok, vannak olyan töredékek, amelyek a magyar nyelvterületen sehol nem maradtak fent, és olyan információkat hordoznak, ami a történészek számára és a magyar kultúra iránt érdeklődők számára kiemelkedően fontos. A csíksomlyói ferences könyvtárat a kommunizmus idején már egyszer elvitték önkényesen Bukarestbe, ezt később sikerült visszaszerezni, most megint ez a veszély fenyeget – hangsúlyozta a Csíki Székely Múzeum igazgatója.

Régészeti leletanyagok nélkül

Karda-Markaly Aranka kiemelte: a régészek csak múzeumi engedélykéréssel mehetnek ásatásokra, kutatásokra a térségben, de ha a múzeum jogi státusa megszűnik, többé nem tudnak ehhez szükséges engedélyeket igényelni a minisztériumtól. Ez maga után vonja azt, hogy többé nem kerül be a Csíki Székely Múzeumba régészeti leletanyag. Hozzátette: kevésbé lényeges pont, de ezáltal a múzeum egy jövedelemforrást is elveszít, hiszen a régészeti ásatásokból viszonylag sok profitot termelnek, a saját jövedelmük felét ez teszi ki. 

Nem lesz több kiállítás

A múzeumnak szintén vesztesége származhat abból, hogy ha összeolvasztják más intézménnyel, és elveszíti jogi státusát, többé nem kölcsönözhetnek más múzeumoktól kiállításokat, semmilyen műtárgykölcsönzés nem lesz lehetséges sem bel-, sem külföldről.

– Azt gondolom, hogy ezek nagyon is reális veszélyek, fontos lenne a kormánynak és a városnak is úgy reagálnia, hogy ezeket figyelembe veszi. Hiszen

azzal, hogy a múzeum jogilag eltűnik, el fogjuk veszíteni azokat az ötszáz éves kincseinket,

amelyeket elődeink őriztek, és majdnem százéves múzeumként tovább hagyatékozták a következő generációknak. Olyan gyűjteményi darabjaink vannak, amelyek a világon egyedülállóak, de ha olyan helyekre kerülnek, amelyek nem csíki illetékességűek, illetve nem érdeklődnek a magyar kultúra iránt, nyilvánvaló, hogy kevésbé válnak prioritássá annak az intézménynek az életében. Valószínűleg ezekből nem fognak kiállításokat rendezni, illetve nem lesz nagyon kutatható és elérhető sem azon kutatók és más személyek számára, akik ez iránt érdeklődnek – summázta az igazgató.

Aláírást gyűjtenek

A sajtótájékoztató zárásaként Karda-Markaly Aranka hangsúlyozta: számukra ez a sürgősségi kormányrendelet óriási veszélyekkel járhat, valószínűleg kollegáktól is búcsúzniuk kell, miközben jelenleg is személyzethiánnyal küzdenek, ezáltal jelen pillanatban is elesnek különféle jövedelemforrásoktól. Nyomatékosította: arra kérnek mindenkit, aki számára a Csíki Székely Múzeum fontos, írja alá a Vladimir Anton által elindított petíciót, hogy megmaradhassanak és továbbra is végezhessék munkájukat.