A véghajrában, azaz az elmúlt héten a képviselőházban sikerült megszavaztatni az új Adótörvénykönyvet és az új Adóeljárási Törvénykönyvet. Úgy is fogalmazhatnánk, hogy az utolsó pillanatban, mert ellenkező esetben az új törvénykönyvek előírásai nem válhattak volna hatályossá 2016. január 1-től. Amúgy pillanatnyilag is van némi gond: azok kihirdetésére még nem került sor, ilyenképpen pedig a Hivatalos Közlönyben sem lehetséges megjelentetésük. És amennyiben ez nem következik be június 30-cal bezárólag, akkor problémák merülhetnek fel. Az államelnöki viszonyulás tekintetében megemlítendő az a hónapokkal ezelőtti nyilatkozat, miszerint megfontoltan fogja tanulmányozni a két törvénykönyv előírásait. Továbbá van még egy szépséghiba, a nemzetközi pénzintézetek továbbra sem „adják áldásukat”. A parlament mostani döntésével lezárult egy korszak, a 2003/571-es törvény, azaz az eddigi Adótörvénykönyv „korszaka”, amely 2004 januárjával kezdődött. Az igen viszontagságos volt, ugyanis az elmúlt 11 esztendő során számos módosításra és kiegészítésre került sor, sokszor ellentmondásos és félreérthető előírások is bekerültek a módosító jogszabályokba, amiből számos bonyodalom származott. [dropcap]A[/dropcap]z új Adótörvénykönyv tekintetében már annak kidolgozása és a kormány általi elfogadása körül pró és kontra vélemények fogalmazódtak meg, olyanok is, amelyek szerint tulajdonképpen nincs is szó egy merőben új, szabatosabban és közérthetőbben megfogalmazott jogszabályról, hanem a meglévő átírásáról. Függetlenül ettől, abban fellelhető jó néhány jelentős és merőben újdonságszámba menő előírás. Ugyanakkor azonban meg kell említenünk egy, a maga nemében fura és érdekes jelenséget: az elmúlt esztendők során számos olyan kormányrendelet, sürgősségi kormányrendelet és törvény is megjelent, amelyek úgymond beleeveztek az Adótörvénykönyv „felségvizébe”, ami egyrészt zavaró tényezőként mutatkozott meg, másrészt gondot jelenthet az új Adótörvénykönyv tekintetében is. Íme: június 25-én jelent meg a kataszteri és az ingatlan-nyilvántartási törvényt módosító és kiegészítő 2015/150-es törvény. Nos, az abban szereplő törvénykiegészítések között van olyan is, amely tételesen utal a 2003/571-es, a jelenlegi Adótörvénykönyv egyes előírásainak a kivételes módon történő alkalmazásáról. Ezek az előírások hogyan fognak érvényesülni akkor, amikor majd hatályba lép az új Adótörvénykönyv? Hatásmechanizmus Az új előírások között vannak olyanok is, amelyek makrogazdasági szempontból igen jelentősek. Ebben a vonatkozásban az első helyre kívánkozik az általános áfakulcs 24 százalékról 19 százalékra való csökkentése. Ennek kapcsán utalhatunk arra is, hogy az előzetes elképzelések szerint 2016-ban az áfakulcs 20 százalékra csökkent volna, majd 2018-ban 18-ra. Ez utóbbi előirányzat kikerült az új Adótörvénykönyvből. Továbbá a jelenlegi 9 százalékos áfakulcs a tankönyvek, a könyvek, az újságok és a folyóiratok esetében 5 százalékra mérséklődik (e tekintetben kivételt képeznek a hirdetés és reklám jellegű kiadványok). Az áfakulcsok említett csökkentése miatt a minisztérium számításai szerint mintegy 9 milliárd lejjel csökkenhet az állami költségvetés bevétele. A további adóteher-enyhítő rendelkezések nyomán még 4 milliárd lejes bevételkiesés következhet be. Igen, mert a )„fiskalitás-fellazítások” keretében az osztalékadó 2016. január 1-től 5 százalékra csökken a jelenlegi 16 százalékról, továbbá a 2014. április 1-jén bevezetett, az üzemanyagokra alkalmazott különleges jövedéki adót 2016-tól „kivezetik” egyidejűleg az úgynevezett építményadóval. Az esetleges költségvetési bevételkiesések gerjeszthetik annak hiányát, sőt veszélyeztetik a nemzetközi pénzintézetekkel egyeztetett költségvetési hiánycélt. Ennek kapcsán a pénzügyminiszter a minap elismerte, hogy az eredetileg 1,2 százalékra méretezett GDP-arányos költségvetési hiány a jövő esztendőben elérheti a 2,9 százalékot, de az még mindig kisebb, mint az unió által elvárt 3 százalék. A jelek szerint azonban a minisztériumi számítások nem győzték meg az Európai Bizottság országunkban tartózkodó szakértőit, akik még az utolsó pillanatban is ellenezték az Adótörvénykönyv egyes előírásainak, nevezetesen az áfacsökkentéssel kapcsolatosak elfogadását. Igen, mert szerintük a hatásmechanizmus tekintetében nincsenek elfogadható számadatok, azt elnagyolták a kormány, illetve a pénzügyminisztérium illetékesei. Nem lesz megegyezés? Az Európai Bizottság szakértői távozásuk előtt a múlt csütörtökön találkoztak Eugen Teodorovici pénzügyminiszterrel. Újólag hangsúlyozták, hogy tarthatatlan lesz a költségvetési hiánycél, és ennek okán aggodalmukat fogalmazták meg. Mindez azt jelenti, hogy sikerült megegyezésre jutniuk az Adótörvénykönyv vonatkozásában az adóhatóságokkal, s következésképpen időszerűtlenné vált a Nemzetközi Valutaalap küldöttségének júliusra bejelentett látogatása is. A tulajdonképpeni döntés azonban az uniós tagországok pénzügyminisztereinek a július 14-i találkozóján fog megszületni, amikor is napirendre kerül a romániai új Adótörvénykönyv problematikája is. A menetrend szerint az Európai Bizottság szakértőinek jelentése kapcsán a román kormány megfogalmazza a saját álláspontját, s azt beterjeszti a július 14-i értekezleten. Ez még nem azt jelenti, hogy lesz is megállapodás a nemzetközi pénzintézetekkel... Maradjunk „itthon”: amennyiben a parlament által elfogadott megszövegezésben kerül sor az Adótörvénykönyv kihirdetésére és annak előírásai hatályba léptetésére a jövő esztendő elejétől, akkor éves viszonylatban kb. 12 milliárd lej marad a privátszektorban. Ez a plusz a kormány reményei szerint a gazdasági növekedést fogja serkenteni mindenekelőtt a fogyasztás bővülése erdményeként. Társadalmi vonzata is van az új Adótörvénykönyvnek, nevezetesen izmosodhat a vásárlóerő. Az viszont más kérdés, hogy bekövetkezhetnek esetleg adóemelések, mint ahogy az is, hogy az Adóeljárási törvénykönyvnek vannak olyan előírásai, amelyeket nem fognak majd megtapsolni a piaci szereplők. (A későbbiek során még visszatérünk a két jogszabály egyes vetületeire, illetve azok boncolgatására.) Hecser Zoltán