Hargita megye mezőgazdasági területei összesen 390 ezer hektárt tesznek ki, amelyből 310 ezer hektár gyep- és legelőgazdálkodásra van kijelölve. Jelenleg azonban csak 130–140 ezer UVM (állategység) tekintetében van kihasználva, ami azt jelenti, hogy a terület fele nincs megfelelően hasznosítva. Romfeld Zsolt arra hívja fel a figyelmet: a megye állatállományát akár meg is lehetne duplázni, hogy teljes mértékben kihasználjuk a rendelkezésre álló erőforrásokat. A megye mezőgazdasági igazgatóságát irányító szakemberrel a Pásztornap a Hargitán elnevezésű, a Zetelakához tartozó Küküllőmezőn nemrég megrendezett szakmai találkozón beszélgettünk.

Magas értékű gyepek: vétek elherdálni
A rendezvény helyszínére való tekintettel példaként emelte ki az udvarhelyszéki község 6000 hektáros legelő- és gyepterületeit, amelyek jelentős mértékben bozótosodtak, erdősödtek. Romfeld Zsolt szerint megyeszerte az ilyen területeket ajánlott lenne megtartani magas értékű gyepgazdálkodásra, hogy a jövő nemzedékei is hasznosítani tudják azokat.
– Nem az én tisztem eldönteni, mi a helyes vagy helytelen, de úgy vélem, hogy a következő nemzedék számára fontos lenne megőrizni e területek eredeti rendeltetését, vagyis gyepgazdálkodásban, magas értékű gyepekként használni őket. Az állattartás jelenleg nehéz időszakon megy keresztül a piaci helyzet, a takarmányárak és a munka­erőhiány miatt, de a gyepek megőrzése akkor is kulcsfontosságú. Olyan helyzetbe kerülhetünk, amikor már visszafordíthatatlan lesz a folyamat, márpedig az erdőből többé nem lehet gyepet csinálni. A helyi adottságok és igények figyelembevételével – bizonyos településeken szívesen erdősítenének, ahol ezt az erdőfelügyelőség megengedi – helyi döntésekre van szükség, nyilván a törvények betartásával. Nem elég kijelenteni, hogy egy terület erdővé válik, ezt a papíroknak is tükrözniük kell. Ha egy terület jelenleg gyep, azt nem lehet erdőnek minősíteni, és nem is lesz lehetséges. Az ilyen területek az erdőgazdálkodási üzemtervbe kerülnek, de papíron továbbra is gyepként szerepelnek, és aszerint kell őket kezelni – fogalmazott Romfeld Zsolt.

Állattartási sarokszámok
Hargita megyében jelenleg mintegy 26 500 hivatalos állattartó mezőgazdasági egység működik, amelyek közül – átfedésekkel, mivel ugyanazon a farmon tarthatnak például szarvasmarhát és juhot is – 10 800 foglalkozik szarvasmarha-, 11 500 juh-, 6720 sertés- és 1400 kecsketartással. A szarvasmarhák átlagos állománylétszáma egy gazdaságban nyolc egyed, de a nagyobb gazdaságok akár ötven fejőstehénnel és tenyészállatokkal is rendelkeznek. Ezek biztos megélhetést nyújtanak egy család számára, míg a kisebb, kevesebb szarvasmarhával rendelkező gazdaságok inkább kiegészítő jövedelmet jelentenek a gazdáknak, de ezek is fontos szerepet játszanak abban, hogy fennmaradjanak a közösségek és az állattartás kultúrája, és a területek, amelyeket őseink hagytak ránk, továbbadhatók legyenek a jövő nemzedékeinek.

Növekvő medvegondok – kárfelmérés
A medvék által okozott károk egyre nagyobb problémát jelentenek a gazdák számára. Romfeld Zsolt elmondta, Hargita megyében idén már több mint háromszáz kárbejelentést regisztráltak, és ez a szám növekszik, mivel naponta 10-15 kárfelmérést végeznek el. Tavaly összesen 550 kárfelmérést jegyeztek, az idén több lesz, „több a medvénk is, jobban is esznek, a gazdák is megtanulták bejelenteni ezeket a károkat”. A kárfelmérés során szabályoknak kell megfelelni, és fontos, hogy a gazdák pontos adatokat szolgáltassanak, beleértve a terület papírjait és az állatok valós súlya szerinti értékbecslést. A medvekár bejelentésekor a gazdáknak már csak azért is be kell tartaniuk az előírásokat, hogy elkerüljék a nézeteltéréseket a kárfelmérő bizottsággal.
– Az állat értékét a gazda reálisan igyekezzen felbecsülni, és a körzeti állatorvos is tartsa be az előírt súlyokat. Megfigyeltük, hogy egyes esetekben a medve mintha hatékonyabban végezné el a „nemesítést”, mint az állattenyésztési ügynökség: van, amikor egy vöröspofájú juh 80 kilósra nő, vagy egy pirostarka marha eléri a 800 kilót. Fontos, hogy reális adatokat valljunk be, hogy elkerüljük a nézeteltéréseket és kellemetlenségeket a kárfelmérő bizottság meg a gazdák között. Ha kár éri a gazdaságot, azt azonnal jelenteni kell az önkormányzatnál. Fontos, hogy minden szükséges dokumentum elő legyen készítve, a szabályokat be kell tartani, mert szigorúan ellenőrzik őket – jelezte a szakember.

Támogatásoknál pontosan kell számolni
Az APIA-s támogatások igénybevételének szempontjából fontos, hogy a parcellák rendezettek legyenek. Minden évben május 15-ig be kell jelenteni a területet az igazgatóságon, mert a digitális iktatórendszer bevezetése óta utólagos korrigálásra nincs lehetőség. A gazdák pontosan kell vezessék a mezőgazdasági területekről készült nyilvántartásokat, mivel ez alapvető követelmény a támogatásokhoz és ellenőrzésekhez. Fontos, hogy minden gazda tisztában legyen azzal, mennyi munkát és költséget fektet be, és ezt figyelemmel kell kísérni, „a saját munkánkat meg kell becsülnünk”. Pontosan ki kell számolni a téli költségeket, a takarmány mennyiségét, és ezek alapján kell meghatározni az árakat – nyomatékosította Romfeld Zsolt.
Ugyanakkor kijelentette: kiváltságos helyzetben van Hargita megye a Székely Gazdaszervezetek Egyesülete révén, amely lehetővé teszi a közvetlen kapcsolatot a gazdálkodók és a mezőgazdasági igazgatóság között, ez a szoros együttműködés segít abban, hogy a gazdák hatékonyabban kezelhessék a kihívásokat és időben jussanak hasznosítható információhoz. Szerinte ez a fajta összefogás – ami más megyékben nincs jelen – jelentős előnyt biztosít a helyi gazdálkodók számára.

Építkezés külterületen
A szakember kérdésünkre kitért a külterületeken történő építkezések szabályozására is, felhívva a figyelmet: az „utólagos lepapírozásnak”, legalitásba léptetésnek a lehetőségét megszüntették. Kiemelte, hogy bár a jogszabályok szigorúbbá váltak, továbbra is van lehetőség mezőgazdasági épületek – például istállók, gépszínek – legális építésére külterületen, az illetékek (az úgynevezett taxák) is kisebbek lettek. A gazdákat arra biztatta, hogy tartsák be a jogszabályokat, és az igazgatósággal közösen találjanak megoldásokat a felmerülő problémákra.