Ahogy iskoláskorúvá válik a gyermek, egyre több szülőnek okoz fejtörést a házi feladatok ügye – egyik, a témában általunk megkérdezett tanügyi szakember maga is úgy fogalmazott erről az időszakról, hogy „amíg a gyermekeink hetedikesek nem lettek, erről szólt az életünk”.  Adja magát a kérdés, hogy az iskola után még mennyi időt töltsön a gyermek otthoni gyakorlással? 

Önállóságra és felelősségre szoktatás 

Több mint tíz évvel ezelőtt Bartolf Hedwig tanügyi szakember, volt főtanfelügyelő készített egy felmérést a 7., 9. és 11. osztályos diákok körében. Egy szociológus bevonásával arra kereste a választ, hogy a tanulók mennyi időt töltenek a házi feladat elkészítésével. Az adatok elemzéséből akkor kiderült, hogy többségük 3-4 órát tölt otthon tanulással. A téma – bár térségünkben újabb felmérés nem készült azóta – folyamatosan visszatérő kérdés mind a szülők, mind a pedagógusok körében. Vannak, akik úgy ítélik meg, hogy még mindig túl sok házi feladatot kapnak a gyermekek – másoknak pozitívabb tapasztalataik vannak.
Lapunk az elemi oktatásban tanulók esetében járt utána a kérdésnek, mivel ez az a korosztály, ahol a szülők a leginkább részt vesznek az otthoni tanulásban. 
Galaczi Hajnalka elemi oktatásért felelős tanfelügyelő az oktatási minisztérium 5893/2016 számú rendeletére hivatkozva tanév elején a tanfelügyelőség honlapján közzétette azt a módszertani levelet, amelyben érintette a házi feladat mennyiségével és nehézségével kapcsolatos szakmai ajánlását. A dokumentumot kérésünkre a szerkesztőségünknek is eljuttatta, annak alapján pedig néhány dolog egyértelműen kijelenthető: előkészítő osztályban egyáltalán nem lehet házi feladatot felhagyni, első osztályban pedig az otthoni gyakorlásra fordított idő nem haladhatja meg a 60 percet. 
A szaktanfelügyelő szerint továbbá nagyon fontos a házi feladattal kapcsolatosan kiemelni, hogy a gyakorláson és a tananyag elmélyítésén túl annak más fontos szempontrendszereknek is meg kell felelnie.
– Az otthonra felhagyott feladatok esetében fontos elkerülni a negatív hatásokat: hogy a diák a feladatok nehézsége, egyhangúsága vagy mennyisége miatt elveszítse a tanulás iránti érdeklődését, illetve, hogy túlterheljük és egy állandó fáradtság alakuljon ki nála. A házi feladat elsődleges célja ugyanis a gyermekek rendszeres munkára való szoktatásában, illetve az önálló tanulási technikák elsajátításában és fejlesztésében keresendő – fogalmazott Galaczi Hajnalka. 
A szaktanfelügyelő tapasztalata szerint a tanítók a házi feladatokat rendszeresen értékelik és kijavítják, és nem használják büntetési eszközként. Pozitívumként jegyezte meg, hogy a pedagógusok azt is elfogadják, ha egy gyermek nem tudja teljesen megoldani a feladatot vagy elakad benne. Örvendetes továbbá, hogy az elemi oktatásban általában egyensúly van az iskolai tanulás mennyisége és minősége között, ami egyértelműen hozzájárul a tanulók fejlődéséhez, jegyezte meg. 

Amikor probléma a házi feladat megoldása

Ahogyan az a Bartolf Hedwig által készített felmérésből kiderül, még a felsőbb tagozatokon tanulók is nagyon gyakran kérnek szülői segítséget a házi feladat elkészítésében. Értelemszerűen ez hatványozottan igaz a kicsik esetében, akiknél külön feladatot jelent már az is, hogy megszokják az otthoni önnáló tanulást. 
A székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnázium egyik pedagógusa szerint az a jó házi feladat, amit az 1–4. osztályos gyermekek az iskolában tanultak alapján meg tudnak oldani.
– Nem támogatom az olyan házi feladatot, amit a gyermek egyedül nem tud megoldani. Az iskolai évek kezdetén természetesen szükség van arra, hogy a szülő ösztönözze és végigkövesse a gyermeke tanulását, esetenként segítséget nyújtson neki abban. A szülő jelenléte főként biztonságot nyújt a gyermeknek, de az lenne a cél, hogy míg első-másodikban segítséggel, negyedik osztály végére önállóan végezzék el a gyermekek a házi feladatokat – jelezte László Mária tanítónő.
A csíkszeredai Petőfi Sándor Általános Iskola igazgatója a differenciált – személyre szabott – házi feladatokban látná a megoldást, főként azokban az esetekben, ha a diák nehezen vagy egyáltalán nem tudja megoldani segítség nélkül a házit. 
– Nálunk nyitottak a tanítók a szülői visszajelzésekre, így azokban a helyzetekben, ahol az otthonra hagyott feladatokkal nem tud megbirkózni a gyermek, igyekeznek differenciáltan feladatot adni. Ehhez természetesen arra van szükség, hogy a szülők őszintén jelezzék, ha azt tapasztalják, hogy gondot jelent az otthoni tanulás – nyilatkozta lapunknak László Károly iskolaigazgató.

Ne legyen konfliktusforrás

Mivel számtalan vélemény és kérdés merül fel azzal kapcsolatosan is, hogy a szülők meddig és hogyan segítsenek a gyermeknek a házi feladat megoldásában, megkérdeztünk erről egy iskolapszichológust. Ő az otthoni tanulással kapcsolatosan szintén a tanulási szokások kialakítására és a kicsik fokozatos önállósodására fekteti a hangsúlyt. 
– Kezdetben a közös tanulás a tudás elsajátításáról, a tanulási motiváció és az önálló tanulás iránti vágy kialakításáról is szól, majd fokozatosan egyre több felelősséget és önállóságot kell a gyermekekre bízni. Probléma lehet az is, hogy a munka nagy részét a szülők végzik el, ami azt az üzenetet hordozza a gyermek számára, hogy ezt ő nem tudja, nem képes megcsinálni, valamint abban is gátolja, hogy önállóan megtanuljon tanulni – emelte ki Kiss Erika. Az iskolapszichológus szerint bár az együtt tanulás mindkét félnek fontos, értékes tapasztalat, csak akkor van értelme, ha a szülő képes derűsen és nyugodtan együtt dolgozni gyermekével. Ez nem mindenkinek sikerül, így érdemes megbeszélni, hogy kinek megy ez könnyebben, de jó megoldás lehet az iskolai délutáni oktatás is, amelyre egyébként majdnem minden városi iskolában és egyre többfelé vidéken is lehetőség van. – Fontos, hogy a szülő ismerje a saját korlátait, ha nincs meg a tudása vagy a türelme ahhoz, hogy segítsen a tanulásban, jó döntés a délutáni oktatás. Jó esetben így a gyermek felszabadultan, további iskolai kötelezettségek nélkül töltheti a családdal a késő délutáni, esti órákat. A szülőnek pedig megmarad a biztató támogató szerep – részletezte.

A pihenés pont olyan fontos

Még egy fontos tényezőre hívják fel a szakemberek a figyelmet: pontosan olyan fontos a gyermek szabadidejére – amikor szabadon játszhat – odafigyelni, mint a tanulásra. Éppen ezért Galaczi Hajnalka szaktanfelügyelő azon a véleményen van, hogy a vakáció maradjon meg a pihenéssel, játékkal és családdal töltött időként, amikor nincs kötelező házi feladat. 
– Olvasnivalót lehet javasolni, illetve olyan játékos feladatot, amely a gyermek számára is élményt jelent, például, hogy jegyezze fel vagy rajzolja le a legkedvesebb élményét, de konkrét házi feladatot nem javaslok a vakáció idejére – osztotta meg véleményét lapunkkal ezzel kapcsolatosan László Mária tanító.