Gond a szárazság és az ár
Közepesként könyvelik el az idei esztendőt a Hargita megyei szarvasmarhatartó gazdák. A legnagyobb gondot az aszály jelentette, bár nem volt akkora a szárazság, mint 2022-ben, a legtöbb gazdaságban pótolni kellett a takarmányt, ami a tavalyihoz képest mintegy 20 százalékkal emelte a költségeket a legtöbb gazdaságban.
A szárazság miatt idén az árak mind a hús, mind a tej tekintetében nyomottak voltak, a hegyvidéki bio szarvasmarha-gazdálkodást a piac jelen pillanatban nem tolerálja – vázolta az ágazat aktuális helyzetét Vizi János csíkjenőfalvi falugazdász.
A tejtermelő tehenészetet üzemeltető gazda úgy látja, hogy az idei esztendőt nagyban befolyásolta a szárazság, bár nem volt olyan mértékű, mint két évvel ezelőtt, viszont a takarmányt pótolni kellett, ami 20 százalékkal is megnövelte a farmok kiadásait. A tej ára a nyáron alacsony volt – 1,50–1,60/liter –, mostanra azonban kissé feltornázta magát, a felvásárlók 1,80–2 lejt is adnak literjéért, ami már elfogadhatónak mondható. A marhahús felvásárlói ára viszont még mindig nagyon alacsony, mivel sokan eladták az állatokat, ami lenyomta az árat. A felnőtt, úgynevezett selejt állatért 7 lejt, a növendékért körülbelül 15 lejt fizetnek a kereskedők.
Megtudtuk, a háztáji szarvasmarhatartás kezd átalakulni, nagyon sokan lemondanak a tartásukról, főleg az idősebb generáció tagjai, a hagyományos gazdatársadalom kiöregedőben van. Így az ágazat átcsoportosul, tömbösül, nagyobb létszámú marhatartó farmok alakulnak ki. Mindezek ellenére Hargita megye szarvasmarha-állománya immár 100 ezer fölé emelkedett, így Suceava megye után országos szinten a második helyet foglalja el.