Friss adatok szerint Hargita megyében a legnépesebb város Csíkszereda (39 798 fő), majd Székelyudvarhely (36 355), Gyergyószentmiklós (18 706) és Maroshévíz (14 908). A községek közül Parajdon (6899), Korondon (6373), Gyergyóremetén (6325), Csíkszentdomokoson (6155), Zetelakán (5985) élnek a legtöbben, a lista végén pedig Székelyderzs (1024), Székelyandrásfalva (1167), Kányád (1180), Oklánd (1289) és Homoródalmás szerepel (1323). 
A népesség kor szerinti megoszlása nem változott jelentősen az első félévben: míg január 1-jei adatok szerint a gyermekek (0–14 évesek) aránya 14,86 százalék, a fiatalok (15–24 évesek) 11,09 százalék, a felnőttek (25–64 évesek) 55,65 százalék, az idősek (65 évesek és idősebbek) aránya 18,40 százalék volt, a július 1-jei adatok szerint a 0–14 éves korosztály 14,77 százalékot tesz ki, a 15–24 évesek aránya 11,08%, a felnőttek jelentik a legnagyobb korkategóriát 55,58%-kal, míg a 65 évesek és idősebbek aránya 18,57%-ra nőtt.

Vidéken nagyobb a népszaporulat

A természetes szaporulat továbbra is negatív: az első félévben -443 fő volt. 1357 élve születést jegyeztek, ami 1000 lakosra vetítve 4,2 élve születést jelentett. Vidéken továbbra is magasabb a születések aránya: falvakon 4,65, városon 2,65 élve születést jegyeztek 1000 lakosra vetítve.
Az anyák életkora szerinti megoszlás azt mutatja, hogy többségük 25–29 évesen (29%), illetve 30–34 évesen (27%) szült. 8% szült 15–19 éves korában, továbbá 5 olyan gyermeket regisztráltak, akinek édesanyja 15 év alatti volt (0,4%). Az anyák átlagéletkora az első szüléskor 26,5 év volt: a falun élő nők jellemzően fiatalabban, 25,8 évesen adtak életet első gyermeküknek, míg a városon élő édesanyák 27 évesen.
Az újszülöttek 28,2 százaléka házasságon kívüli kapcsolatban született (9,05% váro­son, 19,15% vidéken). Ezer lakosra vetítve a legtöbb gyermek a városok közül Szentegyházán (5,45), Székelykeresztúron (3,4), Gyergyószentmiklóson (3,37), Tusnádfürdőn (3,17), míg a vidéki települések közül Székelyvarságon (7,87), Kányádon (7,63), Gyimesfelsőlokon (6,30) született. A legkevesebb újszülöttet 1000 lakosra vetítve Borszéken (0,39), illetve Székelyandrásfalván (1,71) jegyezték.
2024 első hat hónapjában Hargita megyében 1800 személy hunyt el. Az ezer lakosra jutó halálozások száma 5,57 volt. Nem volt olyan település, ahol ne jegyeztek volna halálesetet. A városi környezetben az ezer lakosra jutó halálesetek száma 4,67 volt, míg vidéken ez az arány 6,3-ra emelkedett. Egy halálesetet jegyeztek fel egy év alatti gyermekek körében. A legkevesebb halálesetet ezer lakosra vetítve Borszékon (3,49) és Csíkszeredában (3,87) regisztrálták a városok közül, míg vidéken Csíkpálfalva vezetett a legalacsonyabb értékkel (2,27). A legtöbb halálesetet ezer lakosra számítva Maroshévízen (5,7, városi környezet) és Gyer­gyóditróban (9,2, vidéki környezet) regisztrálták.

Kevesebben mondták ki az igent

Az első félévben a megyében 585 házasságot kötöttek, ami 2,82%-kal kevesebb, mint az előző év azonos időszakában. Az ezer lakosra jutó házasságok száma 1,81 volt. Az első házasságkötés átlagos életkora a férfiaknál 31,94 év, a nőknél 28,34 év volt.
148 válást mondtak ki a megyében az első félévben, ami 1,35%-kal több, mint 2023 azonos időszakában. Ezer lakosra átlagosan 0,46 válás jutott. A válások 18,92 százaléka öt évnél rövidebb házasság után következett be, míg a 20 évnél hosszabb házasságok felbontása az esetek 33,11%-át tette ki. A válások több mint 41 százalékában kiskorú is érintett volt, az érintett gyermekek száma 101.

Mik lesznek a következmények? 

Horváth István szociológust, egyetemi tanárt arról kérdeztük, hogy a negatív statisztikai mutatók milyen hatással lehetnek az ellátó-, a nyugdíjrendszerre, a társadalmi fejlődésre és az infrastruktúrára, mennyire állhat fenn (vagy nem) a bevándorlás lehetősége Hargita megyében. Kiemelte: a negatív statisztikai mutatók nem számítanak újdonságnak Hargita megyében, ugyanis a természetes szaporulat már 1993-ban, 31 évvel ezelőtt negatív irányba váltott, azóta mindössze két évben volt magasabb a natalitás, mint az elhalálozás. 

– A problémát legfőképpen az jelenti, hogy az említett helyzet állandósulni fog, nem lesz hullámzó, mint amilyen volt 1993-tól, ugyanis, hogyha megnézzük, mekkora az átlagéletkora az első gyermeket szülő nőknek, akkor láthatjuk, hogy Hargita megyében 26,4 év. Az országos átlag 27,4 év, tehát Hargita megyében mégis valamivel fiatalabban történik a gyerekvállalás, ami bizonyos szempontból akár jó hír is lehet. De, ami érdekes a 26,4-es számmal, az a következő: Romániában – és értelemszerűen Hargita megyében is – 1990 után a természetes szaporulat drasztikusan csökkent egészen 2002-ig. Tehát ez azt jelenti, hogy amíg korábban egy nő átlagosan 2,2 gyermeket szült, addig ez a szám 2002-re 1,5 -re csökkent. Ez a statisztikai mutatók szempontjából azért fontos szám, mert az említett időszakban született generáció az, amely most éri el a termékenységét. Az említett időszakban nagyon kevesen születtek, és ez a generáció nem termelte, termeli újra önmagát

– mondta a szociológus. 
Meglátása szerint a társadalom elöregedése folytatódik, azzal együtt is, hogy jelenleg a termékenységi mutatók jobbak, mint a 22–24 évvel ezelőttiek. Rámutatott: az elöregedés legérzékelhetőbb kihívása – egy kisebb térségben, mint amilyen Hargita megye – elsősorban az intézmények, az egészségügy, az otthoni gondozás, az öregotthonok túlterheltsége lesz, ugyanakkor az elöregedés a nyugdíjrendszerre is terhet ró. Horváth István arra is felhívta a figyelmet, hogy a prefektusi kollégiumon bemutatott adatok ugyan reálisak, de Hargita megyében körülbelül tíz százalékkal kisebb az úgynevezett jelen lévő népesség aránya, ugyanis sokan külföldön vagy más megyékben tartózkodnak. 

Hol lehet szükség külföldi munkaerőre?

A szociológus szerint a kedvezőtlen demográfiai mutatók ellenére nem várható tömeges bevándorlás sem az országba, sem pedig a megyébe.

– Romániában népességpótló bevándorlás – amelynek az a célja, hogy kiegyensúlyozza a demográfiai viszonyokat

– nem várható. Ezt senki nem fontolgatja, és Románia nincs abban a konjunktúrában és helyzetben, hogy ilyet gerjesszen. Romániába egyelőre vendégmunkán keresztül történő bevándorlás létezik. Főként kelet-ázsiai térségekből érkeznek ide vendégmunkások, és ha megállják a helyüket a munkaerőpiacon, akkor időnként meghosszabbítják a munkavállalásuk idejét, ezért az ő számuk enyhén növekszik. Egyelőre azonban nem jellemző, hogy családegyesítést igényelnének, és nem alakult ki még a tipikus munkamigráció – jelezte Horváth István. Úgy véli, Hargita megye esetében hosszú távon is csak bizonyos szektorokban lehet majd munkamigráció.