A juhászat is halad a korral

Székely nyájak útja

A hagyományos juh- és kecsketartás szerves ré­sze Hargita megye identitásának, kultúrájának és gazdaságának, de – mint más ágazatokban is tapasztalható – már nem lehet ugyanúgy gaz­dálkodni, mint harminc-negyven évvel ezelőtt. A juhászat ma olyan vállalkozás, ahol tervezni, számolni, értékesíteni, támogatásokra pályázni és adminisztrálni kell. Abba, hogy mit jelent a 21. században juhászattal foglalkozni, a gyergyóditrói állattenyésztő mérnök, falugazdász, Bajkó Zoltán – aki egy olyan családi gazdaságot irányít, ahol az állattartás hivatás és életforma – engedett be­tekintést.

A BR és MO szarvasmarhafajták törzskönyv-kiállítási eljárása

Van potenciál az állattartásban

A gyepterületek fele kihasználatlan Hargita megyében, pedig…

Hargita megye gyepterületeinek fele jelenleg kihasználatlan, így az állatállomány megduplázása elérhető cél lehet – állítja Romfeld Zsolt. A Hargita Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetőjével az állattenyésztés és a legelőgazdálkodás lehetőségeiről, a vadkárok mértékéről és a támogatások mérlegéről beszélgettünk.

Dr. Fodor Levente: nagyon figyeljünk a betegség árulkodó jeleire!

Dr. Fodor Levente a kiskérődzők pestiséről

Minden állatfaj pestise különböző: más a kórokozója, más tulajdonságai vannak, másképp kell védekezni ellene. Miközben a hazai állományt megtizedelő afrikai sertéspestisről sem beszélhetünk múlt időben, jelenleg a kiskérődzők pestise (PPR) ad okot aggodalomra a gazdák között. A juhpestis a hazai megjelenése óta közel 250 ezer állatot érintett, karanténokhoz, állományok leöléséhez, a felvásárlási árak csökkenéséhez és szeptembertől az állatkiállítások és állatvásárok betiltásához vezetett. Megelőzésről, tünetekről, védekezésről is beszélgettünk a Hargita Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság járványtani osztályvezetőjével, dr. Fodor Leventével.