Az elmúlt hét nem bizonyult uborkaszezonnak a Hivatalos Közlöny ténykedése tekintetében, annak ellenére sem, hogy a törvényalkotás ebben az időszakban vakációzik. Serénykedett, serénykedik viszont a kormány: a július 20-i ülésén például egyebek mellett 3 kormányrendeletet és 14 kormányhatározatot fogadtak el a július 27-in pedig egy kormányrendeletet és 27 kormányhatározatot. Azok jelentős hányada a múlt hét végéig meg is jelent a Hivatalos Közlönyben, akárcsak azon törvények, amelyeket Klaus Johannis államelnök e hónap utolsó dekádjában hirdetett ki (amúgy azok száma is viszonylag jelentős volt). Lapunk mai számában is ismertetünk egyébként egy ellenérzést és sok vitát kiváltó, feltételezhetően több mint 100 000 részmunkaidős alkalmazottat (s azok családját) érintő kormányrendeletet, amely holnaptól válik hatályossá. Nem ez az egyetlen olyan jogszabály, amely közérdeklődésre is számot tarthat, s az alábbiakban tallóznánk a napokban, illetve a hét folyamán hatályossá válókból. Kétségtelen, hogy a legélénkebb visszhangot ama 2017/3-as kormányrendelet váltotta ki, amelyet lapunk 8. oldalán ismertetünk. Annak előírásait továbbra is vitatják az érdekképviseletek. Legutóbb is a Társadalmi Dialógus Háromoldalú Országos Tanácsának (CNTDS) ülésén, amelyet a múlt csütörtökön tartottak a Victoria-palotában: azt továbbra is hevesen ostorozták a szakszervezeti konföderációk csúcsvezetői. Egyelőre nem sok sikerrel, ugyanis Mihai Tudose kormányfő újólag azt hangoztatta, hogy a részmunkaidős szerződések esetében ezentúl alkalmazandó társadalombiztosítási hozzájárulási eljárásnak az a célja, hogy védelmezze az ebbe a kategóriába tartozó alkalmazottakat. Sokan ezt nem így látják, hanem a társadalombiztosítási költségvetések pótlólagos, de egyben méltánytalan bevételi forrásaként értékelik. Egyelőre a hatásmechanizmusát csak megsaccolni lehet, de majd szeptember 25-ét követően megtudhatjuk, hogy az „mivel is járt”. Van, amit már érdemben most is tudunk… Megemelt ár A holnapi naptól országszerte lesznek olyan személyek, családok, akik számára többletkiadást fog jelenti a földgázfogyasztási számla. Ezek között megyénkbeliek is. Hogy miért? A Hivatalos Közlöny pénteki, július 28-i számában jelent meg az Országos Energia-szabályozási Szakhatóság (ANRE) elnökének ama 2017/67-es rendelete, amely révén megállapították a Hargaz Hargita Gaz Rt.-re vonatkozóan az elosztási szolgáltatás szabályozott díjszabását és jóváhagyták a szabályozott földgázszolgáltatás díjait. Ugyanakkor ennek a rendeletnek a révén hatályon kívül helyezték a hasonló jellegű, utólag módosított 2016/89-es rendeletet. Áttanulmányozva a rendelet mellékleteit, annak az 5-ös számot viselőnek a számadataiból (amely a háztartási ügyfelekre vonatkozó díjakat tartalmazza) az derül ki, hogy drágulás következik be: augusztus 1-től azon fogyasztás esetében, amely éves viszonylatban nem haladja meg 23,25 MWh-t az új díjszabás 136,41 lej/MWh (ez augusztus 1-ig 120,25 lej/MWh volt); amennyiben az éves fogyasztás 23,26 MWh és 116,28 MWh között helyezkedik el, akkor a díjszabás 134,91 lej/MWh lesz (ez eddig 119,20 lej/MWh volt); amennyiben az éves fogyasztás 116,29 MWh és 1162,78 MWh között volt, a díjszabás augusztus 1-től 134,4 lej/MWh lesz (ez eddig 118,85 lej/MWh volt). Az E.On Energie Románia Rt. esetében nem jelent meg módosító jellegű ANRE elnöki rendelet, legalábbis egyelőre nem. Elhúzódó vajúdás Annak idején igen kínkeservesen „fogantatott meg” a magáncsődre vonatkozó 2015/151-es törvény. Nevezetesen 2015 májusában, de a „világra jövetel” túlontúl, illetve hihetetlenül hosszúra látszik nyúlni: gyakorlatba ültetésének időpontját előbb egy évvel halasztották el, 2015 decemberéről 2016 decemberére, majd azt követően újabb hét hónappal, 2017 augusztusára. Mindezt annak okán, mert bizonyos, az alkalmazással kapcsolatos jogszabályok nem születtek meg idejében, illetve megkéstek a szakmai-technikai előkészületekkel. Egy szó mint száz, az utolsó pillanatban kiderült, hogy a vajúdás nemigen akar befejeződni, s ennek okán az afelett „bábáskodó” kormány rákényszerült egy újabb halasztásra. A július 27-i kormányülésen erre vonatkozóan kormányrendeletet fogadtak el, s a Hivatalos Közlöny július 28-i számában megjelent 2017/27-es kormányrendelet értelmében a magánszemélyek fizetésképtelenségi eljárására vonatkozó 2015/151-es törvény hatályba léptetésének időpontját kitolták 2018. január 1-re. Holnaptól hatályos Annak idején nagy dérrel-dúrral hangoztatták a parlamenti pártok vezetői, a képviselők és a szenátorok, hogy a valós igényekre, Románia politikai-társadalmi elvárásaira ráfelelő, a maga nemében korszerűnek minősíthető és társadalmi megelégedést kiváltó büntető törvénykönyvet alkottak. A 2009 júliusában megjelent a büntető törvénykönyvre vonatkozó 2009/286-os törvényről van szó. Nem telt el sok idő, s kiderült, hogy ez a jogalkotási építmény nem is olyan szilárd és nem is olyan megbízható, mint ahogy azt elképzelték, illetve magukkal is elhitették az egykori honatyák, akik közül egyébként nagyon sokan ma is ott koptatják, ha nem is túlzott szorgalommal és lendülettel a parlament padjait. Hogy nem bizonyult „megbízhatónak”, az abból is kikövetkeztethető, hogy annak egyes előírásai rendelkezései kapcsán menet közben (azaz a bírósági eljárások során) adott perekben érintettek alkotmányossági aggályok megfogalmazása okán a taláros testülethez fordultak vagy „eligazítás” végett Legfelső Semmítőszékhez. Se szeri, se száma az ilyen jellegű eljárásoknak, és sajnos igen sokszor bebizonyosodott, hogy valami nincs rendjén, illetve valami sántikál a büntető törvénykönyv egyik vagy másik cikkelye körül, illetve tekintetében. Ugyanakkor a szóban forgó 2009/286-os törvényt a hatályba lépését követően jó néhányszor módosították és kiegészítették. A Hivatalos Közlöny július 25-i számában jelent meg a 2017/193-as törvény, amely révén újólag módosították a büntető törvénykönyv egyes előírásait. Ezt a törvényt egyébként az ellenzéki parlamenti pártok honatyái megtámadták az Alkotmánybíróságon, de az a június 14-én kihirdetett döntésével nem adott helyet az azok által megfogalmazott aggályoknak. Az államelnöki kihirdetést követően a törvény a mai nappal válik hatályossá, s annak értelmében a büntető törvénykönyvben az „érdekütközés” (conflict de interese) fogalmat helyettesítették egy másabb szintagmával: „a funkció felhasználása egyes személyek előnyben részesítése végett” (folosirea funcției pentru favorizarea unor persoane). Ilyen­képpen ezentúl egy köztisztviselő csak akkor vonható felelősségre, ha szolgálati feladatai gyakorlása során olyan cselekményt követ el, amely révén ő anyagi haszonhoz juthat, illetve házastársa vagy egy közeli rokona (el a másodfokúig). Egyébként a 2017/193-as törvény révén a büntető törvénykönyv 301-es cikkelyét, valamint 308-as cikkelyének (1)-es bekezdései módosultak. Hecser Zoltán