Az iskolaérettség azt a fejlettségi szintet jelenti, amikor a gyermek testileg és pszichikailag is alkalmassá válik az iskolai követelmények teljesítésére. Ideális esetben az kerül előkészítő osztályba, aki eléri ezt a szintet. Ennek felmérését az iskolai tanácsadók végzik el. Nem végzik el minden iskolába készülő gyereknél az ún. pszichoszomatikus felmérést, avagy iskolaérettségi vizsgálatot, csak azok esetében kötelező, akik augusztus 31. után töltik be a hatodik életévüket, és előkészítőbe készülnek. Ugyanakkor azoknál a gyerekeknél is elvégezhető, akik már betöltik az említett dátumig a hatot, de szüleik halasztást kérnek, azaz még egy évet a napköziben vagy óvodában tartanák. Több területet néznek A vizsgálat a gyermek mozgásos, kognitív és érzelmi érettségét méri fel – foglalta össze Kui Eszter-Enikő, a Megyei Nevelési Tanácsadó és Erőforrás Központ munkatársa. A végeredmény tulajdonképpen egy csapatmunka „összege”, mert a gyermek szociális érettségéről, arról, hogy például milyen a feladattartása, mennyire szabálykövető, tud-e csoportban dolgozni, kivárni, az óvónők tudnak a legtöbbet, így az általuk kitöltött kérdőív fontos része az iskolaérettségi vizsgálatnak – tudtuk meg a pszichológustól. Az iskolaérettség kritériumai között szerepel például, hogy a gyermek tudjon legalább 15 percet figyelni egy dologra, azaz arra, amire épp figyelni kell. Ezt már a vizsgálat elvégzői is jól látják. A mozgásos érettségnél olyan apró feladatokat végeztetnek el, amiből kiderül, hogy mennyire összerendezett, célirányos a gyermek mozgása, milyen fejlettségi szinten vannak az ún. finommozgások, azaz megérett-e már az idegrendszer arra, hogy például a betűelemek, grafikai elemek rajzolása, a színezés ne okozzon nehézséget – sorolta Kui Enikő. Megnézik a szakemberek a téri tájékozódás szintjét, azaz azt, hogy tud-e a gyermek térben, síkban, saját testén tájékozódni, továbbá azt is, hogy képes-e az irányok megkülönböztetésére (jobb-bal, előre-hátra stb.). Vannak próbák, amelyekből az derül ki, hogy képes-e a gyermek 6-os számkörben különböző műveletek elvégzésére, ismeri-e a mennyiségi relációkat. És vannak, amelyek a beszéd fejlettségét vizsgálják. Fontos látni, hogy használja-e az egyes szám első személyt, képes-e saját gondolatai, érzései kifejezésére, egy rövid történet elmesélésére, de a szakemberek a beszéd tisztaságát is nézik. Igazából, ha háromnál több hangot még helytelenül ejt a gyermek, az már nehézségeket vetít elő az iskolában – hangsúlyozta a szakember. Fontos az is, hogy a gyermek már képes legyen az analógiás gondolkodásra, arra, hogy ki tudja vonni a lényeget egy hallott szövegből – említett egy újabb elemet a pszichológus. Egyéni vizsgálat, egyéni döntés Az iskolaérettségi vizsgálat egyénileg történik, a szakember összességében is megfigyeli a feladatok végzésében a gyermeket. Ha egy-két „fejezetnél” lemaradást észlel, attól még általában iskolaéretté nyilvánítja a gyereket, mert ennyit az iskolakezdésig még be lehet hozni. Ellenkező esetben viszont érdemes inkább még egy évet várni – hívta fel a figyelmet Kui Enikő. Az éretlenség, azaz ha az „iskolai munkához” szükséges képességek még nem eléggé fejlettek, lemaradáshoz vezet, sőt az ilyen kisgyerek eleve hátrányból indul az érettekhez képest. Adott esetben a képességeihez, intellektuális adottságaihoz képest is gyengén fog teljesíteni, az iskolában pedig a teljesítményt minősítik! Az ilyen gyerek egyre több kudarcot él meg, mindez hatással van a saját magárol kialakuló képre is. A Tanácsadó Központ munkatársa határozottan kiemelte: a gyerekeknek sikerre van szükségük, arra, hogy erősödjön a kompetenciaérzésük, tehát fontos, hogy jól induljanak az iskolában. Fontos tudni, hogy az iskolaérettségi szint elérése nem egyformán és egyszerre következik be minden gyermeknél. Tehát az sem jelenthető ki, hogy minden hatéves iskolára alkalmas – mondta a pszichológus. Amennyiben a szülő, netán az óvónő is úgy látja, akár a hatodik életévét betöltött gyerek esetében is érdemes halasztást kérni. Ebben az esetben a Megyei Nevelési Tanácsadó és Erőforrás Központhoz kell leadni egy kérést, majd az a szakember méri fel a gyereket, akinek körzetéhez tartozik az adott óvoda, napközi. Az orvosi igazolás, szülői konzultáció és iskolaérettségi vizsgálat eredményének függvényében javasolják a halasztást vagy azt, hogy be lehet íratni az iskolába. A szülő a felmérés eredményéről írásos választ kap.

Asztalos Ágnes