Az e hónapi időjárási viszontagságok, mindenekelőtt az árvizek (legalábbis egyes megyékben), valamint a szokatlanul alacsony hőmérséklet, azaz a fagyok okozhattak-e, okoznak-e károkat a mezőgazdaságban – kérdezhetik sokan, s talán nem ok nélkül. Mert ha igen, akkor számítani lehet jó néhány termény, valamint termékféleség megdrágulására, s mindez olyan körülmények között, amikor is az infláció alakulása „nem kecsegtet semmi jóval”. [caption id="attachment_67976" align="aligncenter" width="639"] Még várnia kell Petre Daea tárcavezetőnek az idei „paradicsomkóstolásra”...[/caption] Mostanság ilyen-olyan értesülések nyilvánosságra kerültek. Például az, hogy kárt szenvedett a méhállomány (erről lehetett hallani a múlt hét végi Balázsfalvi Országos Mézvásáron is), meg arról is, hogy a fagyos időjárást a gyümölcsösök is esetenként megsínylették, akárcsak az üvegházi/melegágyi zöldségfélék. A szaktárca és másabb illetékes hatóságok részéről azonban nemigen erősítették meg ezeket az értesüléseket, de nem is cáfolták. A szaktárca honlapján például az utóbbi napokban az éghajlati viszonyokkal kapcsolatosan semminemű közlemény nem jelent meg. Egy korábbi szerint viszont Konstanca megyében károsult az őszibarack, akárcsak a kajszibarack, hasonlóképpen más megyékben, Argeș megyében pedig a cseresznye is. Továbbá arról is hallani, hogy egyes moldvai régiókban a szőlőültetvények jelentős hányada elfagyott. A „hallgatás” azért is furcsállandó, mert az Országos Meteorológiai Intézet szerint ettől errefelé nemigen lehet számítani jelentősebb, azaz károkat is okozható fagyokra, egy erőteljes felmelegedés nyomán viszont egyes megyékben az árvizek a mezőgazdaságban is károkat okozhatnak. Egyébként az anyaországban is károkkal számolnak: Apáti Ferenc a FruitWeb Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács gyümölcs-főbizottságának elnöke véleménye szerint a kajszi- és őszibarack esetében akár több tízezer tonnával is kevesebb lehet a termés. Az előbbiből 40 ezer helyett maximum 25 ezer, őszibarackból pedig 60 ezer helyett maximum 45 ezer tonnás lehet a termés. Ugyanakkor egy minapi félhivatalos értesülés szerint a borvidékeket megkímélte a fagy. Tény viszont, hogy a piacokon országszerte, így megyénkben is már jó ideje lehet korai retket, zöldhagymát, salátát, spenótot vásárolni majdhogynem a tavaly tavaszi árakon. Az üzletláncokban ugyanakkor viszonylag gazdag választék áll a vásárlók rendelkezésére, még friss zöldségből is például murokból, karalábéból, salátaféleségekből, tölteni való tökből, paradicsomból stb. Ami az árakat illeti: a hivatalos statisztika szerint az elmúlt hónap során voltak olyan zöldségfélék, amelyek drágábbak voltak, mint a múlt esztendő februárjában. A primőráru megkésik Hétfőn fővárosi újságírók azt kérdezték Petre Daea tárcavezetőtől, hogy a primőráruk mikor jelenhetnek meg a piacon, és azok árait befolyásolhatják-e a kedvezőtlen időjárási viszonyok. Íme a válasz: „Miután túlleszünk ezeken a jelenségeken, számot adhatunk arról, hogy milyen mérvű a károsodás… Vannak aggodalmaink is, mert veszteségek keletkeztek… Az viszont igaz, hogy a primőráruk mindig is drágábbak, legalábbis akkor, amikor megjelennek a piacon, de azt követően az árak megnyugszanak”. Arra a felvetésre, miszerint a termesztőktől származó értesülések szerint a korai paradicsom az idén kilogrammonként akár 15 lej is lehet, nem kívánt reagálni, csupán annyit mondott, hogy ő is szóba állt egyik-másik hazai farmerrel. Ami pedig a paradicsommal kapcsolatos értesüléseket illeti: egyes termesztők szerint a hazai termesztésű paradicsom a piacokon hamarabb mint április második fele nem fog megjelenni, s az jóval drágább lesz, mint a tavaly, legalább 15 lej/kilogramm. Az árcsökkenésre csak májustól arrafelé lehet számítani, de a nyár folyamán is mintegy 8-10%-kal drágább lehet a piacokon a paradicsom, mint a tavaly. Amúgy a minisztert a jelek szerint némileg irritálták az újságírók kérdései, illetve kétkedései, s ennek okán ingerülten vetett véget a „purparlénak”. Hecser Zoltán A cikk a Hargita Népe március 28-i számában jelent meg.