borús égbolt
Vigyázni az értékeinkre
Több játszóteret alakítottak ki fáradságos munkával az elmúlt években Csíkszeredában, amely egyféle közösségi térként is szolgál, ahol a gyerekek közösen játszhatnak, míg a szülők akár csemetéik felügyeleti ideje alatt véleményt, információt, tapasztalatot is cserélhetnek. És szomorúan tapasztalni, hogy nap mint nap rongálódnak meg játszótéri elemek, bár ez nemcsak csíkszeredai jelenség, máshol is probléma. Tettesek, felelősök soha sincsenek vagy ritka alkalmakkor kerülnek elő. Hogy ezek a játszótéri elemek sokszor nem megfelelően vannak használva, vagy nem a megfelelő célcsoport használja, az csak hab a tortán, de következményei vannak.
Személyes tapasztalatom van viszont arról, ami némiképp árnyalja azt az elgondolást, hogy a kamaszodó fiatalok teszik tönkre az elemeket. Nem feltétlen. Sajnos sokszor a kisgyerekek – akik szülői felügyelet mellett vannak a játszótereken – sem használják rendeltetés szerint a játszóteret. Számtalan alkalommal láttam, hogy a gyerekek körbecsavarják feszülésig a hinta láncát, feszegetik a deszkaelemeket, mindent felhordanak például a csúszdára, kisebb-nagyobb kövekkel dobálják azokat, és sokszor nem fentről lecsúszva szeretnének haladni, hanem lentről felfele, minél nagyobbakat dobbantva. És teszik mindezt szülői felügyelet mellett. Ez viszont nem normális. Miként az sem normális, hogy a szülők egy árva mukkot nem szólnak a gyerekeiknek, hogy biza nem úgy kell azt használni. Ha már ott vagyunk a gyermekkel, játsszunk vele együtt, és ne engedjük szabadjára a lurkókat, hogy a telefonjainkkal babrálhassunk. Persze tisztelet a kivételnek, mert van az is!
Darvas Attila
