Az útra induló kis- és középvállalkozásokat a Cioloş-kormány is támogatni kívánja. Ilyen jellegű programok eddig is léteztek, az úgynevezett START-programról van szó, amely 2016-os esztendei gyakorlatba ültetésére vonatkozó jogszabálytervezetet január 11-én nyilvános vitára bocsátották. Egyes értesülések szerint annak kormány általi elfogadására sor kerülhet a január 27-i vagy a február 3-i kormányülésen. Talán köztudott, hogy kezdő vállalkozások pénzügyi támogatásáról van szó igen kedvező feltételek közepette. A START 2016-ra a kormány 17 millió lejt irányozna elő, s a becslések szerint ennek révén legalább 144 startup vállalkozás támogatása válik lehetségessé. A programot egyébként a gazdaságügyi minisztérium kötelékébe tartozó vállalkozáspolitikai igazgatóság ügykezeli. A pályázó kis- és középvállalkozások legfeljebb 120 000 lejes támogatást igényelhetnek, illetve nyerhetnek el, ami maximum 90 százalékát teszi, teheti ki annak a teljes beruházásnak, amelyet meg kell valósítani a program keretében. Ezek szerint a pályázó vállalkozónak legalább a beruházás értékének tíz százalékát kitevő önrésszel kell rendelkeznie. Következésképpen amennyiben a vissza nem térítendő támogatás felső határértékéről van szó, akkor az önrész 13 300 lej értékű kell legyen. Ez azért, mert a szóban forgó esetben a beruházás teljes értéke 133 300 lej lesz. Jó tudni azt is, hogy a kérelmezőnek előzetesen realizálni kell saját pénzéből a beruházást, majd ezt követően az illetékes hatóságok visszaigazolása nyomán sor kerül az elszámolásra. Legalábbis ez szerepel a felvezetőben már említett jogszabálytervezetben. Továbbá: a szerződés aláírásától számított legfeljebb 60 munkanapon belül, de nem később, mint 2016. november 24. a pályázó kötelezett a költségek eszközlésére és az elszámolási dokumentáció benyújtására a területileg illetékes szakhatósághoz (a kis- és középvállalkozások területi hivatalairól van szó). Az elszámolható költségeket, tehát azokat, amelyek fedezésére pénzt utalnak ki a program keretében, olyképpen igazolják vissza, hogy a szakhatóság képviselői az elszámolási dokumentumok benyújtásának időpontjától számított tíz munkanapon belül kiszállnak a helyszínre és ott terepszemlét végeznek. Jegyzőkönyvben rögzítik megállapításaikat, azt ellenjegyzi a pályázó, s amennyiben minden rendben találtatik, akkor következhet a pénzkiutalás. Mindez a már említett jogszabálytervezetben olvasható. Kik pályázhatnak? A START 2016 keretében vissza nem térítendő finanszírozást igényelhetnek a mikro­vállalkozások, a kis- és közepes vállalkozások (azok, amelyeknek legfeljebb 249 alkalmazottjuk van, éves nettó üzleti forgalmuk nem haladja meg az 50 millió eurót vagy aktíváiknak összértéke a 43 millió eurót). Ez a tényállás még önmagában nem elégséges, teljesíteni kell kumulatív módon néhány feltételt is. Ezek között említhetjük a következőket: a törzstőke teljes egészében priváttőke kell hogy legyen; a megelőző években a pályázó vállalkozás nem részesült a program keretében vissza nem térítendő finanszírozásban és nincsenek annak olyan társtulajdonosai, részvényesei vagy ügyvezetői, akik hasonló jogállással rendelkeztek olyan cégeknél, amelyek már részesültek ilyen jellegű finanszírozásban (amennyiben egy személy több cég esetében is társtulajdonos, részvényes vagy ügyvezető, akkor azok közül, mármint a cégek közül csak egy nyújthat be pályázatot); legfeljebb két éve annak, hogy a vállalkozást bejegyezték a kereskedelmi törzskönyvi hivatalnál; nincs adósságuk a különböző költségvetésekkel szemben, beleértve a helyi költségvetést is és nincs átütemezett adósságuk sem. Mire fordítható a pénz? A költségvetésből folyósított vissza nem térítendő támogatást célirányos beruházásokra lehet, illetve szabad csak fordítani. Ezek között említhetjük meg a technológiai berendezéseket, a különböző gépeket és felszereléseket, számítástechnikai berendezéseket (kivételt képezve a szerencsejáték-automaták, a biliárdasztalok, zenegépek), mérőműszereket, ha­szongépjárműveket, különböző rendeltetésű felületeket (üzlethelyiségek, műhelyek), a bútorzatot, őrző-védő rendszereket, fűtési vagy klimatizálási berendezéseket, de „belefér” az ügycsomó összeállítására igényelt tanácsadás is (ez utóbbi esetében azonban annak értéke nem haladhatja meg a projekt elszámolási értékének 4 százalékát). Ezek szerint elég tág a beruházási lehetőség, de nyomatékolandó, hogy bármiről is legyen szó, az közvetlenül a pályázó gazdasági tevékenységét kell hogy „szolgálja”. A pályázati ügycsomó legfontosabb eleme az üzleti terv, hisz annak alapján kerül sor az állami vissza nem térítendő támogatás odaítélésére. Az üzleti terveket egy kiértékelési rács révén elemzik, illetve pontozzák, s az elért pontszámok alapján részesülhet támogatásban egy pályázó vagy esetleg nem. Szakértői vélemények szerint nagyobb eséllyel pályázhatnak a feldolgozóiparban és az IT-szektorban tevékenykedők, azok, akik nem kívánnak élni a támogatási arány felső határával (azaz a teljes beruházás értékének kevesebb mint 90 százalékát kívánják finanszírozni az állami támogatásból), a megelőző években a nyereségük értékének legalább 50 százalékát visszaforgatták, s a tervezett összberuházás értéke meghaladja a 175 000 lejt. Persze mindez csak egy elvi megközelítés, esélylatolgatás, de érdemes mindig is megfontolni mindazt, amit a szakértők állítanak. Amint már arra utaltunk, egyelőre még nem tudni, hogy mikor is indul útjára a START 2016. Azt viszont igen, hogy amikor annak eljön az ideje, akkor a programra feliratkozni, kérelmezni az elvi beleegyezést a finanszírozásra és kitölteni az üzleti tervet csak elektronikus úton lehet, s az arra vonatkozó aplikációt idejében fogják közölni a gazdaságügyi minisztérium már említett igazgatóságának (Direcția Politici Antreprenoriale) honlapján. Hecser Zoltán