Eredményes évet tudhat maga mögött a Gyergyószentmiklósi Városi Könyvtár. A járvány új kihívások elé állította az intézmény munkatársait, de jó hatása is volt: egy sor újszerű rendezvénnyel állt elő az intézmény, melyek igen sikeresnek bizonyultak. Vincze Csillával, a Gyergyószentmiklósi Városi Könyvtár igazgatójával Barabás-Pál Hajnalka beszélgetett. – Miként zajlott a 2021-es esztendő a városi könyvtárban, milyen kihívásokkal kellett szembenézniük? – Nagyon megcsappant a könyvtárunk látogatottsága a világjárvány és az óvintézkedések, szabályok miatt. Mind a könyvkölcsönzés, mind a rendezvények látogatása kapcsán ezt tapasztaltuk. A belépés QR-kódhoz kötése eleve leszűkítette a látogatók körét, ugyanakkor féltek is az emberek a megbetegedéstől. De így is 12 697 könyvtárlátogatást jegyeztünk összesen. 2145 olvasónk van jelenleg, közülük 1562 rendszeresen kölcsönöz könyveket, 507-en vannak, akik tavaly csatlakoztak hozzánk, többségük gyerek. Az állomány is szépen bővült, 1638 dokumentummal lettünk gazdagabbak, amiből 1323 adomány, és 315 könyvet tudtunk saját költségvetésből beszerezni, ami nagy öröm, mert a korábbi években nem jutott erre ennyi pénz. – Milyen rendezvényeket sikerült megtartani? – A magyar kultúra napjára a gyerekek papírszínházat láthattak a Gyergyó Tv csatornáján, a könyvtárba betérő felnőttek pedig mágneslapon egy idézetet kaptak ajándékba. Február 17-ig volt látható nálunk a Bronzba öntött erdélyi csillagok című kiállítás. A Lázár Imre székelyudvarhelyi bronzöntő műhelyéből származó plakettjeinek és képzőművészeti gyűjteményének kiállítása a járványhelyzet miatt a városi könyvtár minden idők leghosszabb tárlata lett. Intézményünk felhívására több mint hétszázan csatlakoztak a Kájoni János Megyei Könyvtár főszervezésében megvalósuló 13. nemzetközi felolvasómaratonhoz, Pilinszky János kedvelői mellett, a város minden magyar tannyelvű iskolájából voltak résztvevők, és a Szent Erzsébet Öregotthonban is csoportosan olvasták műveit. Március elején Kovács Ildikó, a Kalibáskő Gyermekvilág Egyesület munkatársa tartott jurtabemutatót a könyvtárban. A rovásírást, a jurta szerkezetét, az ősmagyarok viseletét ismertető rendezvényekre az iskolások csoportosan, pedagógusok kíséretében érkeztek, de volt szabad előadás is. Volt továbbá egy különleges vetítéssel egybekötött előadásunk, amely a világ egyik legnagyobb keresztény kézirattárát mutatta be. A Matenadarant az erdélyi származású Dájbukát Borbély László ismertette az érdeklődőkkel, aki több mint egy évtizede az ókori és középkori kéziratokat őrző intézetben dolgozik Jerevánban. Egyhetes kézművestábor is zajlott gyermekek számára a könyvtár udvarán, amelyet a Gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Központtal együttműködve szerveztünk. Könyvsátorral voltunk jelen szeptemberben, a Böjte Csaba ferences szerzetes által tartott tanévnyitón a Tatárdombnál és a Magyarok Kenyere – 15 millió búzaszem Székelyföldi Búzaösszeöntés Ünnepén. Tavaly is megünnepeltük a Magyar Népmese Napját, Köllő-Poráczki Judit gyermekkönyvtáros első alkalommal szervezett mesevetélkedőt a III–IV. osztályosoknak, a hagyományos meseolvasás iránt pedig akkora volt az érdeklődés, hogy a rendezvény másnap is folytatódott a kisiskolások számára. A feladatlapokat közel százan vitték el a könyvtárból, a dolgozatok beküldői közül a 12 legügyesebb részesült könyvjutalomban, a résztvevők emléklapot kaptak, a mesét hallgató, illetve olvasó négyszázötven gyerek pedig egy-egy Benedek Elek-mesét kapott ajándékba. Első ízben szerveztünk szavalóversenyt az aradi vértanúk emlékére, a Csergő Alíz könyvtáros által lebonyolított rendezvény nagyon sikeres volt, a IX–X.-es és a XI–XII.-es diákok számára. Szintén nagy volt a sikere az első online kvízjátékunknak, amelyet Szakács Rita bibliográfus álmodott meg és valósított meg. Vetélkedő Gyergyó vidékéről címmel zajlott az ötfordulós megméretkezés, amelyre 170-en neveztek be, többnyire Gyergyószentmiklósról, de nem elhanyagolható a környező települések jelenléte sem, emellett voltak versenyzők Ausztriából, Németországból és Olaszországból is. De nemcsak ebbe lehetett távolról bekapcsolódni, a dr. Garda Dezső által szervezett hagyományos nemzetközi történészkonferenciát is sokkal többen követik, amióta a könyvtárban elhangzó előadásokat a Gyergyó Tv-nek köszönhetően a világhálón is követhetik. – Lovak is jártak a könyvtár udvarán egy májusi napon… – Nagyon nagy sikere volt az első alkalommal szervezett lovasprogramunknak, Lovak az irodalomban, lovak a könyvtár udvarán címmel. Lovakat lehetett megismerni a könyvtár udvarán, miközben a lovakkal kapcsolatos könyvkiállítás is megtekinthető volt. Délelőtt csoportosan jöttek az iskolások a Bajkó Kriszta lovasoktató és Gáll Katalin lovasterapeuta által tartott foglalkozásokra, délután Farkas Árpád lókiképző és lovasoktató mesélt az érdeklődőknek. Több mint háromszázan voltak lovat simogatni, etetni vagy lovagolni. Azért is tartjuk rendkívül sikeresnek ezt az eseményt, mert a következő napokban minden lovakkal kapcsolatos könyvet kikölcsönöztek. – A Gyergyószentmiklósi Városi Könyvtár egy könyv kiadásával is büszkélkedhet, ez minek köszönhető? – Igen, Hargita Megye Tanácsa támogatásával tudta a könyvtár megjelentetni Burján Emiltől a Földes László esztétikai előadásai című kötetet. A könyvbemutatón Bajna György ismertette a nagy tudású irodalmár esztétikáját, amit értékes gondolatokkal egészített ki Dézsi Zoltán, aki Burján Emil tevékenységét is méltatta. De nemcsak a saját kötetünket, hanem másik harmincat is bemutattunk 2021-ben. – A gyergyói összművészeti fesztivál, az Egyfeszt első kiadásában is fontos szerepet játszott a könyvtár… – Intézményünk udvarán kapott helyet a Színházi és könyvudvar, míg az épületben többek között kiállításnak adtunk helyet. Hasznunk is volt belőle, hiszen mindenki, aki könyvet mutatott be itt a négy nap alatt, hagyott nekünk is a kötetekből, így gazdagodott az állományunk. – A könyvtárhoz került a régi helyi televíziók archívuma, tavaly elkezdődött ennek az anyagnak a digitalizálása. Hol tart most ez a folyamat, és mi a jelentősége? – Közel százórányi anyagot sikerült év végéig a VHS-kazettákról átírni, nyolcvanórai rögzítésre pályázatból biztosítottuk az anyagiakat, a többit önerőből oldottuk meg. Fontosnak tartom ezt a tevékenységünket, hiszen egy ilyen könyvtárnak a helyi értékekre kell fókuszálni, fontos, hogy tudjuk kiszolgálni a betérőket minden helyi információval, legyen szó személyiségekről, könyvekről, újságokról, helytörténeti adatokról. A televíziós anyagban egyaránt megtalálhatók több évtizeddel ezelőtti híradók és tematikus magazinok is, van köztük kulturális és közéleti, sportról és ifjúsági életről szóló, mindez fontos adalék Gyergyószentmiklós közelmúltjáról. – Milyen terveik körvonalazódnak idénre? – Bízom benne, hogy helyreáll a személyzet létszáma, mert a munkaerőhiány nagyon megnehezítette az intézmény életét. Ragaszkodunk hozzá, hogy mind megtartsuk a hagyományos rendezvényeinket, és azokkal is újráznánk, amelyek az első kiadáskor sikeresnek bizonyultak. Így biztosra mondhatom, hogy a könyvtári lovasnapot idén is megszervezzük.