Megyénkben valamivel több mint egymilliárd lejt költöttek el tavaly az egészségügyi alapból, ami 12 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest – derül ki a Karda István, a Hargita Megyei Egészségbiztosítási Pénztár vezetője által bemutatott tavalyi éves jelentésből. Bár az egészségbiztosítási járulékokból származó helyi bevételek 20 százalékkal növekedtek (elérve a 762 millió lejt), a megyei rendszer egyensúlyának fenntartásához így is jelentős állami költségvetési támogatásra, szubvencióra volt szükség.

Táppénzrekord a megyében

A jelentés adatai közül egyértelműen a betegszabadságokra költött összegek megugrása ad okot a legtöbb kérdésre. Annak ellenére, hogy az elmúlt időszakban kormányzati szinten több intézkedéssel próbálták visszaszorítani a visszaélésszerű betegszabadság-kivételt, Hargita megyében rendkívüli mértékben megugrottak ezek a kiadások. Egyetlen év alatt 28 millió lejről több mint 51,5 millió lejre emelkedett az az összeg, amelyet a biztosító a munkavállalók átmeneti munkaképtelensége miatt fizetett ki a munkaadóknak.

Több támogatás a súlyos betegeknek

A költségvetés növekedésének van pozitív, a betegbiztonságot szolgáló oldala is: a daganatos, cukorbeteg vagy ritka betegségekkel küzdő páciensek célzott ellátására, a modern terápiákra és a speciális gyógyszerekre 33 százalékkal költöttek többet, mint az előző évben, így ez a tétel megközelítette a 126 millió lejt.

Emellett a jogszabályi változások szociális szempontból is fontos előrelépést hoztak: azok a súlyos vagy közegész­ségügyi kockázatot jelentő fertőző betegségben (például tuberkulózisban) szenvedő páciensek is jogosulttá váltak a teljes körű ingyenes ellátásra és gyógyszeres kezelésre, akik egyébként nem rendelkeznek egészségbiztosítással.

Szerződtek betegszállításra

A mozgáskorlátozott vagy idős, rendszeres kezelésre (például dialízisre, vizsgálatokra) szoruló páciensek számára az év egyik legfontosabb eredménye, hogy sikerült megoldani a megyei betegszállítás kérdését.

Az elmúlt három évben ugyanis Hargita megyében egyetlen olyan engedélyezett szolgáltató sem működött, amellyel az egészségbiztosítási pénztár szerződést köthetett volna a nem sürgősségi orvosi szállításra, de tavaly végre két szolgáltatóval is sikerült aláírni a megállapodást, így a rászorulók újra igénybe vehetik ezt a támogatott ellátási formát.