Tegnapi lapszámunkban már ismertettük az idei állami költségvetés sarokszámait, valamint a helyi költségvetésekre vonatkozó lényegesebb rendelkezéseit, előírásait. Ez utóbbi tekintetében utaltunk arra is, hogy országos viszonylatban 5,5 milliárd lejt különítettek el az áfából számfejtett összegből a helyi költségvetések kiegyensúlyozása céljából, valamint arra, hogy ezt a pénzalapot a megyék, illetve a területi-közigazgatási egységek között az eddigiektől eltérő módon osztják szét, akárcsak a jövedelmi adóból származó bevételeket. Ez utóbbiról a költségvetést jóváhagyó 2018/2-es törvény 6-os szakasza rendelkezik. Nézzük meg a leosztás tekintetében milyen újdonságot jelentenek a mostani törvényes előírások. Emlékeztetnénk arra, hogy az idén a várható jövedelmi adóból minden egyes területi-közigazgatási egység szintjén 11,25% illeti meg a megye helyi költségvetését, 43% azon községek, városok és municípiumok helyi költségvetését, amelyek területén kifejtik tevékenységüket a jövedelemadót fizetők, 15,25%-os kvóta pedig átutalandó egy különálló folyószámlára, amelyet a regionális közpénzügyi vezérigazgatóság / a megyei közpénzügyi adminisztráció javára nyitnak meg a megyeszékhely kincstáránál. Ez utóbbi kvóta révén képzett összeg felhasználási módjáról, amint már említettük, a törvény 6-os szakasza rendelkezik, méghozzá eléggé tekervényes módon. Több lépcsőben kerül sor az elosztásra és különböző részarányok szerint. A sorrend tekintetében az első helyen a megyei tanács költségvetése áll, amelyet a szóban forgó összeg 27%-a illet meg a saját bevételei kiegészítése érdekében oly módon, hogy biztosítható legyen „egy minimális működési költségvetés”, ami nem jelent egyebet, mint a megye lakosságszámának megszorzását 250 lejjel. (Megjegyeznénk, hogy eddigelé a helyi közpénzügyek tekintetében ismeretlen fogalom volt a most bevezetett „minimális működési költségvetés”.) Úgyszintén képezni kell egy, a megyei tanács rendelkezésére álló pénzalapot is. Ezt pedig úgy, hogy beszorozzák az adott megye lakóinak a számát 25 lejjel. Az így létrehozott pénzalapot a 2018-as esztendő folyamán a megyei tanács határozata révén teljes egészében a községeknek, a városoknak, a municípiumoknak utalják ki a különböző kifizetetlen költségek jelentette hátralékok kiegyenlítésére, azok képződésének időrendi sorrendjében, valamint azon infrastrukturális projektek támogatására, amelyek helyi társfinanszírozást is szükségeltetnek. A szóban forgó megyei tanácsi határozatot közölni kell a regionális közpénzügyi vezérigazgatóság igazgatójával / a megyei közpénzügyi adminisztráció főnökével, a prefektusi hivatallal és a megye területi-közigazgatási egységeivel. A fennmaradó különbözetet a községek, városok és a municípiumok helyi költségvetésének a kiegyensúlyozására kell felhasználni a saját bevételeik kiegészítése végett, ilyenképpen biztosítva 750 lej/lakos érték szintjén egy minimális működési költségvetést, de az nem lehet kevesebb a községek esetében, mint egymillió lej, a városok esetében kevesebb, mint 3 millió lej, és kevesebb, mint 5 millió lej a municípiumok esetében. Nos, ami után megtörtént a várható jövedelmi adó fentebb említett többlépcsős lebontása, illetve leosztása, és kiderül, hogy annak nyomán nem biztosítható a minimális működési költségvetés, akkor az állami költségvetésből kiegészítésként az áfából számfejtett összegekből kerül sor kiutalásra. (Amint már arra tegnapi lapszámunkban utaltunk, a helyi költségvetések kiegyensúlyozására fordítandó ama áfából számfejtett, közel 5,3 milliárd lejről van szó, amely a községek, városok, municípiumok és megyék helyi költségvetéseinek a kiegyensúlyozására szolgál.) Amennyiben az idei esztendőben a területi-közigazgatási egységek számára kiutalt jövedelmi adóból és az áfából számfejtett összegek kevesebbnek bizonyulnak, mint amennyit a 2016-os esztendőben beinkasszáltak, akkor mindkét bevételi forrásból biztosítani kell a 2016-ban beinkasszált összegeket. Amennyiben a már említett 17,25%-os kvótából származó összegből nem kerül leosztásra annak egy része, akkor ezzel a különbözettel ki kell egészíteni a megyei tanács rendelkezésére álló alapot. Abszolút újdonság A jövedelmi adóból számfejtett kvótákat és az áfából számfejtett, a helyi költségvetések kiegyensúlyozására szolgáló összegeket területi-közigazgatási egységekre lebontva tartalmazza a 2018/2-es törvény 7-es és 8-as melléklete. Ez abszolút újdonság, mert ilyen tartalmú mellékletek eddigelé nem jelentek meg. A 7-es számú mellékletben vannak feltüntetve szintetikusan a jövedelmi adóból számfejtett összegek és az áfából számfejtett, a 2018-as esztendei helyi költségvetések kiegyensúlyozására szánt összegek. Hargita megye esetében az idei esztendőben a jövedelmi adóból mintegy 207 millió lej értékű összeg folyhat be. Ebből a megyei tanács költségvetését közel 23,3 millió lej illetné meg, közel 89 millió lej a községek, a városok és a municípiumok helyi költségvetését, és a már sokat emlegetett 17,25%-os kvótából közel 35,7 millió lejes összeg képződhetne. Ez utóbbi összegből mintegy 9,6 millió lej kerülne be a megyei tanács saját költségvetésébe, a 25 lej szorozva megyei lakosságszám szorzatból mintegy 8,3 millió lej „származna”, a fennmaradó különbözet pedig 17,7 millió lej lenne, amely a községi, városi és municípiumi minimális működési költségvetés biztosítására szolgálna. A 8-as számú melléklet egy részletesebb leosztást tartalmaz, nevezetesen a területi-közigazgatási egységekre vonatkozóan. Tehát abban értelemszerűen szerepel az adott megye minden egyes municípiuma, városa és községe. Ebből a táblázatból kiderül, hogy a várható megyei szintű, a jövedelmi adóból származó közel 207 millió lejből mennyi is jutna a megye különböző településeinek és mennyi a közvetlen kiutalás révén, továbbá mennyi abból a fránya 17,25%-os kvóta révén képzett összegből, továbbá az is, hogy mennyi az áfából számfejtett összegekből. Ilyenképpen már eleve nagyjából tudni lehet, hogy mire számíthatnak majd a helyi költségvetések. Nos, mindennek okán adtuk azt a címet tegnap megjelent cikkünknek, miszerint a „visszaosztás némileg másabb felállásban” fog bekövetkezni. Csak nagyvonalakban ismertettük a helyi költségvetések összeállításának a „menetrendjét”, lévén, hogy technikai szempontból egy bonyolultabb és időigényesebb eljárásról van szó, s abban meglesz a maguk szerepe a közpénzügyi hatóságoknak is. Több pénz az utakra Az idén országos viszonylatban a megyei és a községi utakkal kapcsolatos költségek finanszírozására 450 millió lejt irányoztak elő, ami több, mint a 2017-es esztendei. Ennek az összegnek az 50%-át egyenlő arányban osztották el az ország megyéi között, a fennmaradó rész 15%-át egyenes arányban az utak hosszúságával és 35%-át fordított arányban a megyék pénzügyi kapacitásával. Nos, a fenti eljárás szerint megállapított összeg Hargita megye esetében közel 11,1 millió lejt jelent, ez valamicskével több, mint a tavaly kiutalt, amikor is 10,8 millió lej szerepelt az állami költségvetésben. A területi-közigazgatási egységekre a lebontás az adott települések úthosszúsága és az utak műszaki állapotának a függvényében kerül sor, a megyei tanács határozata révén a polgármesterek konzultálását követően. Amúgy a megyei és községi utakra kiutalt pénzösszeg, s annak megyékre való lebontása tekintetében eleve fenntartások és bírálatok fogalmazódtak meg, egyesek azt hangoztatva, hogy az elosztási kritériumok méltánytalanok. Vannak, akik furcsállják például azt, hogy a 2440 kilométeres úthálózattal rendelkező Kolozs megye csak 9,7 millió lejben részesült, míg a 872 km-es úthosszal rendelkező Giurgiu megye 11 millió lejben. Maros megyében állítólag a megyei és a községi utaknak csak 4%-a modernizált, s azok összhossza 1726 km, csak 10,3 millió lejben részesült, míg Krassó-Szörény megye, ahol az 1396 km-es úthálózatból 37% korszerűsített, 11,2 millió lejt kapott. Megyénkben egyébként a megyei és a községi utak együttesen 1642 km-et tesznek ki, s abból a korszerűsítettek részaránya megközelíti a 24%-ot, legalábbis ez derül ki az Országos Statisztikai Intézet nemrégiben nyilvánosságra hozott adatsorából. Az érdekesség kedvéért utalhatunk néhány országos számadatra is: 2017 elején Románia szintjén a megyei utak összhossza 1933 km volt, ugyanakkor a községi földutak 8476 km-t tettek ki. Továbbá a romániai közutaknak mintegy 36%-át a kikövezett és a földutak tették ki. Nos, ilyen körülmények között valóban kevésnek tűnik az az idénre kiutalt 450 millió lej… Az állami költségvetésnek a Hargita megyét is érintő előirányzatai tekintetében még utalhatunk arra is, hogy az országos viszonylatban az akkreditált felekezeti vagy magánoktatás költségeinek a finanszírozására kiutalt 178,6 millió lejből Hargita megye 581 000 lejben részesült. Továbbá a vallási felekezetek keretében 350 olyan polgári személyt foglalkoztatnak, amelyek bérezését részben a költségvetésből fedezik. Kiegyensúlyozva… Az állami költségvetéssel egyidejűleg lépett hatályba a 2018-as esztendei állami társadalombiztosításra vonatkozó törvény, a 2018/3-as törvény. Annak előirányzatait szemrevételezve az derül ki, hogy a köznyugdíjrendszer költségvetése kiegyensúlyozott, azaz annak bevételei fedezni fogják a kiadásokat. Amúgy közel 63 milliárd lejről van szó. A társadalombiztosítási költségvetés megalapozásánál használt országos átlagos bruttó bér kvantumát 4162 lejben „jelölték meg”. A nyugdíjas vagy a biztosított elhalálozása esetén nyújtandó segély kvantumát 4162 lejben állapították meg, amennyiben pedig a biztosítottnak vagy a nyugdíjasnak egy családtagjáról van szó, a segély értéke 2081 lej. A törvény 19-es szakasza értelmében a 2018. január 1. – július 1. közti időszakban a nyugdíjpont értéke 1000 lej. Következésképpen az esztendő első féléve során nem kerül sor nyugdíjemelésre, de biztosra vehető, hogy a második félévtől, azaz július 1-jétől kezdődően igen, s akkortól a nyugdíjpont értéke várhatóan 1100 lejre emelkedik. Hecser Zoltán