Tizenhat termelő hetven új kézműves terméke is megfelelt a követelményeknek, így immár összesen 989 termék viselheti a minőséget, a természetes alapanyagot és a hagyományos előállítási módot szavatoló Székely termék emblémát. A megyei tanács által tizenegy éve létrehozott védjegyet mára már 170 Hargita, Maros és Kovászna megyei termelő használhatja. A védjegyet odaítélő bizottság elnöke viszont attól tart, a mennyiség lassan a minőség rovására megy. Tizenhat termelővel kiegészülve immár százhatvanra bővült a „Székely termék” védjegyet használó székelyföldi ter­melők száma, a védjegyet viselő ter­mékek köre pedig több mint hetvennel bővülve megközelíti az ezret – derült ki a Székely Termék Elbíráló Bizottság múlt heti ülése után. Nem minden termék felelt meg A Hargita Megye Tanácsának kezdeményezésére tizenegy éve létrehozott és hivatalos oltalom alá helyezett védjegyhasználati jogát legutóbb tizenhét termelő kérelmezte, közülük egyet elutasítottak, egy másik termelő esetében pedig – aki kézműves módon készülő kegy- és emléktárgyakra igényelte a Székely termék védjegyet – külső szakértők véleményezésére várva későbbre halasztották a döntést. – Nem fogadtunk el hét terméket. Az élelmiszer kategóriáján belül egy termék – a hígpalacsinta – nem kapta meg a védjegyhasználati jogot, mivel hígpalacsintát a világon mindenki süt, ebből kifolyólag nem specifikusan székely. A szóban forgó másik hat termék közül egy hegedűtok azért nem kaphatta meg a minősítést, mert nem természetes anyagból és nem kézműves módon készült. Ugyanezen termelő bőrből készült termékei viszont megfelelnek a védjegy-odaítélési kritériumoknak. Egy másik termékre vonatkozó kérelmet azért utasítottunk vissza, mert ugyan mikromakramé technikával, kézműves módon készült, viszont nem hagyományos székely termék, ugyanakkor a felhasznált alapanyagok sem Székelyföldről származnak – részletezte lapunknak nyilatkozva Márton István, az elbíráló bizottság elnöke, miért mondtak egyes termékek esetében nemet a Székely termék védjegy használati kérelemre. Kedvező döntés Büszkén viselhetik ellenben a védjegyet a csíkvacsárcsi Szőcs Levente ökogazdálkodó kertjének legjavából összeállított zöldségkosarak. – A bizottság termékekre adja a védjegyet, de van egy olyan kategória – mégpedig a szolgáltatások –, ami csak néhány esztendeje került be a bizottság kritérium-rendszerébe. A vacsárcsi gazdaság kérését szolgáltatásként vettük figyelembe, mivel a kertjében, bio módon megtermelt tizenötféle zöldséget a konyhai szükségleteknek megfelelő termékkosarak formájában kínálja és értékesíti. Ezenkívül színvonalas, báránybőrből készült szűcstermékekre és fából készített kádártermékekre is odaítéltük a védjegyhasználat jogát. Egy csíkszeredai termelő ízléses, bőrből készülő, lábra szabott férfi, női és gyermekcipőire kérte a Székely termék védjegye, amit meg is kapott – tette hozzá Márton István. Válaszút előtt A Székely Termék Elbíráló Bizottság elnöke amúgy a Székely termék mozgalom mögött hagyott tizenegy esztendő eredményeivel nem feltétlenül elégedett. Úgy véli, a védjegyet használó termelők és az emblémát viselő termékek ugrásszerű növekedése lassan a minőség rovására megy, miközben a védjegyet 2009-ben pontosan a Székelyföldön előállított minőségi, hagyományos módon készülő kézműves termékek hangsúlyos kiemelésére találták ki, megkülönböztetve a kereskedelemben kapható egyéb – akár népi jellegű – iparcikktől. – Egyre inkább fenntartásaim vannak. Úgy érzem, a termékeiken keresztül válaszút elé állítottuk a székely termelőket. Mivel a Székely termék védjegy birtokosa a megyei tanács, Hargita Megye Tanácsa szabja meg az odaítélés kritériumrendszerét is. A védjegy tulajdonosaként megszabhatja azt is, hogy kinek mit enged meg, hogy anyagi visszafordítás nélkül részt vehessen a mozgalomban. A védjegy díjmentesen igényelhető, ugyanakkor a megyei tanács a termelők rendelkezésére díjmentesen bocsátott asztalokat az általa szervezett különböző havi és időszaki vásárokon. Gondolok itt a húsvéti, a pünkösdi, az őszi és a karácsonyi vásárokra. A megyei tanácson belül egyesek azt szeretnék, hogy a jövőben csak a Székely termék védjegyet használó termelők élhessenek ezzel az előjogukkal. Ezzel minden rendben. Azzal viszont nem értek egyet, hogy csak azért, hogy az asztalok mindig beteljenek, mindenkiből csináljunk székely termékest, ha megérdemli a terméke, ha nem. Ezzel felhígítjuk a Székely termék fogalmát. Ezzel nem tudok egyetérteni sem én, sem az elbírálást végző héttagú bizottság. Az eltelt tizenegy évben ez a bizottság őrködött, hogy a Székely termék mozgalom és a védjegyet viselő termékek minősége magasabb színvonalú legyen. El kell döntsük, hogyan tovább. De én amellett török pálcát, hogy csakis a minőségi termék hordozza a fogyasztók bizalmát – hangsúlyozta lapunknak Márton István.

Domján Levente