Köztudott, hogy a múlt esztendőben hatályba lépett azon sürgősségi kormányrendeletek, amelyek révén a közszférai intézményrendszer egyes szegmenseiben béremelésekre került sor, esetenként elégedetlenséget is szült. Igen, mert azok révén ugyan esetenként sikerült megszüntetni bizonyos aránytalanságokat, kiszögelléseket, de újabb torzulások is bekövetkeztek. A leköszönt Grindeanu-kormány, illetve a jelenlegi kormánykoalíció még az elmúlt hónapok során megígérte, hogy megpróbálja orvosolni a kialakult helyzetet és újabb bérkiegészítési intézkedéseket foganatosít. Nos, június 27-én megjelent egy ilyen jellegű törvény. Messzebbről kell indulnunk ahhoz, hogy elérkezzünk június 27-ig: 2016 decemberében távozása előtt nem sokkal a Cioloș-kormány elfogadta a közpénzből fizetett személyzet bérezésére, egyes határidők elnapolására, valamint egyes fiskális-költségvetési intézkedésekre vonatkozó 2016/99-es sürgősségi kormányrendeletet. (Ezt a jogszabályt, illetve annak egyes előírásait annak idején lapunk 2016. december 28-i számában már ismertettük.) Ennek a jogszabálynak egyes előírásai értelmében a közszférai bérezéssel kapcsolatos egyes hatályos törvényes előírások gyakorlatba ültetésének időpontját elhalasztották. Ilyenképpen pedig a 2017. január 1.–február 28. közötti időszakban a közpénzből fizetett személyzet besorolási alapbére a 2016 decemberi szinten maradt. Nem részleteznénk tovább a szóban forgó kormányrendelet előírásait, de hangsúlyozandó, hogy januártól errefelé a Grindeanu-kormány több olyan sürgősségi kormányrendeletet is elfogadott, amelyek értelmében egyes közszférai szegmensek, illetve személyzeti kategóriák bérkiigazításban, illetve esetenként béremelésben részesültek. Ezek között említhetjük meg a 2017/2-es sürgősségi kormányrendeletet, amely gyakorlatba ültetése egyes személyzeti kategóriák esetében elégedetlenséget és tiltakozást váltott ki például a színházak által foglalkoztatott egyes szakszemélyzeti kategóriák soraiban. Másképpen fogalmazva, esetenként a szóban forgó sürgősségi kormányrendeletek, akárcsak az elmúlt esztendőben meghozottak, nem bizonyultak érdemlegesnek. Az elégedetlenség okán a kormánypárt egyes tisztségviselői és mindenekelőtt Olguța Vasilescu munkaügyi miniszter többször is ígéretet tett arra, hogy rövid időn belül rendezni fogják a felmerült problémákat. Ebben a kontextusban megemlíthetjük azt is, hogy a január végén megjelent 2017/9-es sürgősségi kormányrendelet egyik előírása értelmében 2017 augusztusától kezdődően a katonai személyzet, a rendőrök, a börtönadminisztráció rendszerének különleges jogállású köztisztviselői jogosultak lesznek bizonyos béremelésekre. Nos, ennek a kormányrendeletnek a parlament általi szentesítése során részben sikerült érvényt szerezni a miniszteri ígéretnek: a Hivatalos Közlöny május 29-i számában megjelent 2017/115-ös törvény értelmében a fentebb említett béremelések augusztusi határidejét előbbre hozták, nevezetesen áprilisra. Ilyenképpen igen fura módon visszamenőleges hatályúnak bizonyult ez a törvény. Ugyanennek a törvénynek az értelmében ugyancsak kivételes módon április hónaptól kezdődően azon személyek, akik a helyi közigazgatási hatóságok keretében vezető tisztségeket töltenek be, azaz polgármesterek, alpolgármesterek, megyei tanácselnökök és alelnökök, a 2017 március hónapjához viszonyítva április hónaptól kezdődően 30%-kal megemelt illetményben részesülnek, részesültek. Mindez amolyan előjátékaként is értékelhető a majdani közszférai egységes bérezési kerettörvény hatályba léptetésének. A fentebb említett történéseket felidézve elérkeztünk június 27-hez, amikor is a Hivatalos Közlönyben megjelent a 2017/152-es törvény, s amely azóta már hatályba is lépett. Kinek többel, kinek kevesebbel A szóban forgó törvény ugyancsak Olguța Vasilescu tárcavezető ígéreteinek a beteljesülését jelenti, s ezek szerint a miniszter asszonynak sikerült a honatyákat rábírnia arra, hogy „előétellel” egészítsék ki azt a „menüt”, amelyet a közszférai egységes bérezési kerettörvény biztosít a „népes vendégsereg” számára, azaz a közszférai szektor személyzete számára. Amúgy a honatyák igen „élelmesen” jártak el: a szóban forgó törvény révén tulajdonképpen a már említett 2016/99-es sürgősségi kormányrendeletet „szentesítették”, de azzal egyidejűleg és attól függetlenül az kiegészült (mármint a törvény) három merőben új szakasszal is. Vegyük vázlatosan sorrendbe e három új szakasz előírásait. Azzal kell kezdenünk, hogy július 1-től 30%-kal emelkedik azon személyek bruttó alapbérének kvantuma, akik nem részesültek annak idején a fentebb már említett 2017/2-es sürgősségi kormányrendelet „jótéteményeiben”. Kikről is van szó? Az országos vagy országos jelentőségű könyvtárak, valamint a Román Akadémia könyvtára, az országos jelentőségű múzeumok személyzetéről. Továbbá 20%-kal emelkedik ugyancsak július 1-től egyes személyzeti kategóriák bruttó alapbérének a kvantuma. Ez esetben a mezőgazdasági és vidékfejlesztési minisztériumnak alárendelt intézmények és hatóságok (kivételt képezve az APIA, az AFIR és a megyei mezőgazdasági igazgatóságok), a George Ionescu-Sisești Mezőgazdaságtudományi Akadémia és az annak alárendelt kutatási-fejlesztési egységek, a sport- és ifjúságügyi miniszter alárendeltségében működő egységek, az Országos Nyugdíjpénztár alárendeltségében lévő munkaképesség-megállapítási orvosi rendelők személyzetéről van szó. Ugyanilyen arányú béremelésben részesül azon a művelődési minisztérium alárendeltségébe tartozó, valamint a megyei művelődési igazgatóságok ama személyzete, amely nem részesült béremelésben a 2017/2-es sürgősségi kormányrendelet értelmében. A törvény hatályba lépésével egyidejűleg a következő személyzeti kategóriák bruttó alapbérének kvantuma 15%-kal emelkedik meg: az egyetemi központok könyvtáraiban tevékenykedő személyzetéé, a honvédelmi minisztérium és az annak alárendeltségébe tartozó intézmények katonai, valamint civil személyzetéé, de csak azoké, akik már nem részesültek béremelésben a 2016/250-es törvény alapján. Továbbá és végezetül: július 1-től mindazon személyzetet megillető pótlékokat, valamint a tevékenységükkel kapcsolatos sajátos, másabb jellegű bérjogosultságokat, akik tevékenységüket a kórházak onkológiai, radioterápiai, onkológiai-hematológiai, valamint az égetteket ellátó osztályokon fejtik ki, a kifizetésben lévő alapbérük alapján számítják ki. Egymás után kétszer is... Említettük, hogy a 2017/115-ös törvény értelmében a helyhatósági tisztségviselőket megillető illetmény áprilistól kezdődően a megelőző hónaphoz viszonyítva 30%-kal „bővült”. Ha minden igaz, akkor az új közszférai egységes bérezési kerettörvény, a 2017/153-as törvény értelmében július 1-től kilátás van egy újabb „gyarapodásra”. Legalábbis a mi olvasatunkban ezt eredményezi a törvény 38-as szakasza (2)-es bekezdésének b) pontja, amely értelmében az azokat megillető illetményeket a IX-es számú melléklet tartalmazta együtthatók alkalmazásával kell megállapítani. (Egyébként a szóban forgó szakasz értelmében – ugyancsak a mi olvasatunkban – a megyei tanácsok, a polgármesteri hivatalok és a helyi tanácsok saját apparátusa, valamint az azok alárendeltségébe tartozó közszolgálatok köztisztviselői és közalkalmazottai esetében is másként lehet megállapítani úgy, ahogy arról a törvény 11-es szakasza rendelkezik.) Ilyenképpen például július 1-től egy megyeszékhely polgármesterét megillető illetmény 13 050 lej lesz, egy alacsonyabb kategóriába sorolt municípium polgármesteréé 9425 lej. Amúgy a közméltóságok a magas rangú közigazgatási tisztségviselők illetményei szintén megemelkednek, azaz mindazon tisztségek esetében, amelyek fel vannak tüntetve a IX-es mellékletben. Hecser Zoltán