Először végeztek a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház idegsebészei – dr. Hajducsi Örs és dr. Solti Norbert – úgynevezett vertebroplasztikás beavatkozást, amelynek a lényege, hogy minimálisan invazív technológia által, speciális orvosi cementtel erősítették meg egy páciens csontritkulás következtében megrepedezett csigolyáját. Az idegsebészek felhívják a figyelmet, hogy a csontritkulás időben történő felismerése célravezetőbb, azonban ha már késő, akkor ezzel a beavatkozással – amelyet ezentúl Csíkszeredában is elvégeznek – látványos eredményeket lehet elérni. [caption id="attachment_74351" align="aligncenter" width="480"] Illusztráció[/caption] A menopauza utáni korban járó nők körében a csontritkulás megelőzése érdekében ajánlott csontsűrűségmérést végezni bizonyos időközönként, illetve ha fennáll a betegség, akkor mielőbb endokrinológus szakorvos segítségét kérni. A megfelelő gyógyszerekkel ugyanis – ha visszafordítani nem is, de – meg lehet állítani a tünetek súlyosbodását. Megszilárdul a csigolya, elmúlik a fájdalom Ha ezt a beteg nem teszi meg, és a csontritkulás előrehaladott állapotba kerül, a csontállomány fellazulása olyan szintre is elérhet, hogy minimális trauma, kisebb esés következtében is súlyos csonttörést szenvedhet az illető. A végtagtörések esetében az ortopédián kezelik a beteget, viszont, ha a gerinc sérül, és a csigolyatesten úgynevezett kompressziós törés következik be, akkor az idegsebészhez irányíthatják a pácienst. A csigolyatest ugyanis fokozatosan összeroppanhat, ha nem kezelik. Szélsőséges esetben akár három-négy csigolya is érintett lehet, feljegyeztek már olyan eseteket is, hogy a teljes gerincszakaszt érintette a sérülés. Ezek az esetek sajnos a súlyos csontritkulásban szenvedők körében spontán is előfordulhatnak. Ilyenkor csak annyit érez a beteg, hogy fáj a dereka, a háta, de nem ismeri az okát egészen addig, amíg orvoshoz nem megy. Röntgenfelvételen derül ki, hogy a csigolyatestek magassága csökkent – tájékoztatott dr. Hajducsi Örs idegsebész, aki az első vertebroplasztikás beavatkozást irányította Csíkszeredában. – Az idegsebészek ilyen esetben minimális invazív eljárás során, röntgenkontroll alatt úgynevezett vertebroplasztikás vagy kyphoplasztikás műtéten speciális cementet juttatnak be a csigolyatestbe. Ez az anyag a megszilárdulási folyamat során felhevül. Ennek két előnye van, az egyik, hogy fizikai keménységet, merevséget ad a csigolyatestnek, vagyis megakadályozza, hogy a csigolya még jobban összeroppanjon. A másik előnye az, hogy a hevülés elpusztítja a fájdalomérző idegeket, amelyek a csigolyatestben találhatók, tehát a páciens többé nem érez fájdalmat – fejtette ki az idegsebész a technika előnyeit. A kyphoplasztikás eljárás hasonló, azonban költségesebb. Ebben az esetben erős műanyag ballont juttatnak a csigolyatestbe, ott felfújják, és tágulása során megemeli a csigolyát, a cement pedig ebbe a tágított térbe kerül be. A kezelés hatásmechanizmusa ugyanaz, mint a vertebroplasztikáé. A még folyékony cementet a csigolya bizonyos részein két úgynevezett trokár, vagyis vastagabb tű segítségével juttatják be a csigolyatestbe. Amikor a cement megkötött, egyszerűen kihúzzák a trokárokat a csigolyából. A minimál invazív eljárás során nem ejtenek sebet a beteg hátán, csak a két trokárt helyezik be az érintett csigolyába, a folyamatot pedig röntgengéppel követik. A röntgengépnek nagyon fontos a szerepe ebben a műtétben, rendkívül precíznek kell lenni, hiszen a közelben találhatók a nagyerek és a gerincvelő. – Ez amúgy nagyon közismert technika, amelyet a világon mindenhol alkalmaznak, és most már úgy tűnik, hogy Csíkszeredában is el tudjuk indítani. Az első beavatkozás csütörtökön történt meg, az eredménye nagyon látványos. A páciens 68 éves, csontritkulásban szenvedő csíkszeredai nő, akinek a műtétet megelőzően hónapokon keresztül fájt a háta és a dereka. A műtét után pedig már úgy ébredt, hogy nem érezte a fájdalmat. A következő napon haza is engedtük a kórházból – mondta az idegsebész. Mint megtudtuk, Csíkszere­dában csak vertebroplasztikát al­kalmaznak, amelyet az egészségbiztosítási pénztár is támogat, tehát a csíkszeredai betegnek nem kellett fizetnie a beavatkozásért. A kyphoplasztika azonban jóval drágább, mert több orvosi eszközre van szükség hozzá. Jobb megelőzni, mint műtétre várni Dr. Hajducsi Örs irányításával végeznék el a jövőben is a műtéteket, mivel tanulmányai során már szerzett ez irányú tapasztalatokat. A szakorvos ugyanakkor hangsúlyozta annak fontosságát, hogy a műtéten átesett személyek továbbra is megfelelő gyógyszeres kezelést kapjanak, ugyanis a betegség előrehaladása miatt a többi csigolya is megrepedhet. Ez ugyanolyan fájdalommal jár, és újabb vertebroplasztika lesz indokolt. – Ennek azonban az utolsó megoldásnak kellene lennie a csontritkulás komplikációinak kezelésében. Nagyon fontos, hogy a menopauza utáni korban lévő nők, akik érzik, hogy fáj a gerincük, de a fájdalom nem sugárzik ki egyik végtagba sem, gondoljanak a csontritkulás lehetőségére. Menjenek el csontsűrűség-mérésre, és ha kezdődő csontritkulást állapítanak meg, akkor keressenek fel endokrinológust, hogy hatékony megelőző kezelést kezdjenek el. A csontállomány kalciumtartalmának helyreállítása nagyon nehéz – hívta fel a figyelmünket. Megjegyezte, az igazán látványos javulást azoknál a betegeknél tapasztalják, akiknek csak egy csigolyájuk érintett. De nekik ezek után vigyázniuk kell magukra, nem eshetnek el. Dr. Solti Norbert elmondta, hogy vidékünkön egyébként is jellemzőbb a csontritkulás megjelenése, egyrészt azért, mert kevesebbet süt a nap, így kisebb mennyiségben jutunk D-vitaminhoz, ugyanakkor a táplálkozásunk sem megfelelő, hiszen a krumpli, a fehér kenyér és a zsíros húsok nincsenek jótékony hatással a csontjainkra. Márk Boglárka