Trágyadombon kapirgálva
Évek óta az uniós mintákat, normákat teszik elénk, hogy ezek előírásaihoz igazodjunk. Most a ganédombokat is az előírásokhoz kell igazítani. Nehéz és szagos téma, így érthető is, hogy miért nem az istállók, csűrök mögötti dombok felszámolásával kezdte a „rendrakást” az Unió.
Az első lépések közé tartoztak azok a szigorító intézkedések, amelyektől csökkent az állatállomány, s ezzel együtt a trágya mennyisége is. Kevesebb sz@rral kevesebb a gond – s most mégis ezzel gyűlik meg a baja az állattartóknak.
Kovászna megyében két településen, az országban pedig további 62 községben támogatást kaptak, hogy községi szinten oldják meg a gané tárolását. A nagy tárolók építése, lehet, leegyszerűsíti az engedélyek beszerzésével, az építkezéssel járó gondokat, de a gazdálkodást egész biztosan nem könnyíti. A kollektív ganédomb működtetésére majd létrehoznak új típusú menedzsmenteket, ahol majd Excel-táblázatokban visszakövethető lesz egy-egy gazdaság trágyatermelése. Külön dolgozatban elemzik majd, hogy miért ürített többet Bimbó, a pirostarka, és miért kevesebbet Jámbor, a limuzin. A trágyadombok kollektivizálása következik. Ha mindez tényleg csak azért történne, mert a vizek szennyezettsége aggasztóan nőtt, akkor az előbbi sorok fölöslegesek lennének. A trágyadobok felszámolása legalább egy évtizede elkezdődött, amit a mezőgazdaság iparosodása is siettet. Mindezzel együtt a műtrágyák használata évről évre növekedik, 2007-ben 387 ezer tonnát, míg 2014-ben 504 ezer tonnát használtak. Érdemes lenne elgondolkodni, hányan szórják a műtrágyát anélkül, hogy tudnánk mire, milyen mennyiségben van szükség az illető parcellán, milyen tápanyagszükséglete, /igénye van az illető növényfajtának.
Hogy milyen hatása van a területekre a híg trágyának az érett trágya kiszórásával szemben, erről is beszélhetnének a szakemberek. A téma ma még aktuális lehet. Tíz, tizenöt év múlva, amikor az értékes kaszálókról már csak múlt időben fogunk beszélgetni, túl késő lesz a ganédombhoz visszatérni.
Daczó Dénes