A Dacia vezető helyét a hazai piacon egyelőre semmi sem veszélyezteti, és belátható időn belül nem is fogja. A külföldi eladások tekintetében viszont ha nem is visszaesés, de némi megtorpanás megmutatkozik. [dropcap]A[/dropcap] hivatalos statisztikából az derül ki, hogy uniós szinten az első félév során 6,3 százalékkal több Dacia személygépkocsit adtak el, mint 2014 azonos időszakában. Ez abszolút számban kifejezve 205 125 járművet jelent (az eladásszám felöleli a már előzetesen exportált és készleten lévőkből történt értékesítést is). Ami viszont esetleg meggondolkoztató, az az, hogy a két legnagyobb európai felvevőpiacon, Németországban és Franciaországban visszaesés következett be. Franciaországban az első félév során 56 000 Dacia személygépkocsit írattak be a forgalomba, ami 7,3 százalékkal kevesebb, mint a 2014-es szint. Ez a visszaesés olyan körülmények között következett be, amikor is a francia autópiaci élénkülés elérte az 5,2 százalékot. Az igaz viszont, hogy júniusban némileg javult a helyzet, közel 12 000 Dacia személygépkocsi talált gazdára, ami 2 százalékos növekedést jelent 2014 júniusához viszonyítva. Németországban is közel 8 százalékos visszaesés következett be az első félév során, ami azt jelenti, hogy valamivel kevesebb, mint 23 800 Dacia személygépkocsit értékesítettek, holott a német piaci bővülés meghaladta az 5 százalékot. Júniusban még erőteljesebb volt a visszaesés, 2014 júniusához viszonyítva 11 százalékos. Az sem nevezhető örvendetesnek, hogy több mint 50 százalékkal esett vissza a Duster-eladás Oroszországban, azaz 34 988-ról 16 860-ra. Ez egyébként annak tulajdonítható, hogy az Oroszországot sújtó gazdasági embargó nyomán lényegesen zsugorodott annak autópiaca is. Nem kell aggódni A Renault-csoport alelnöke, Jerome Stoll (akit egyébként a csoport második emberének tartanak) meglátása szerint nincs különösebb ok az aggodalomra a franciaországi visszaesés okán. Szerinte nem szerencsés a 2014-es esztendei szintekhez való hasonlítás, mert akkor egy sajátos helyzet következett be: a Duster ráncfelvarrását követően 2013 második felében ugrásszerűen megemelkedtek a megrendelések, s azok jelentős hányadát csak 2014-ben tudták kielégíteni. Reményei szerint a mérleg nyelve az év végéig az európai piacokon is helyre fog billenni. Továbbá egy nemrégiben elhangzott nyilatkozatában utalt arra is, hogy a Dacia esetében mindig is másabb volt az üzletpolitika, nevezetesen az, hogy a forgalmazók ne nyújtsanak a megvásárlás pillanatában diszkontokat. Legjobb esetben csak apró ajándékot lehet nyújtani az ügyfélnek, például szőnyegeket. – A Dacia modell üzletpolitikája a fix árakra és az egyedi eladásokra összpontosul Nyugat-Európában – állítja Stoll. A stratégia tétjét a Dacia márka profitabilitásának a megőrzése jelenti, amelyet egyesek a Renault „fejőstehenének” tartanak, lévén, hogy a nyereségi ráta 9 százalék körül van. A mioveni-i gyár illetékesei szerin az idei termelési volumennel nem lesz gond, az megközelítheti a 350 000 járművet, amihez még hozzáadandó 20 000 részben összeszerelt, amelyeket Algériában, a Renault ottani, Oran helységben lévő üzemében raknak össze. Egyébként a hazai gyár szerelőszalagjairól az első félévben 180 107 személygépkocsi került le, 6979-cel több, mint a tavaly. Abból körülbelül 90% került kivitelre, a darabszám tekintetében 0,6%-kal kevesebb, mint a tavaly. A belpiaci értékesítés viszont 28%-kal bővült. Lehetséges variáns Indiában nemrégiben mutatták be az ott összeszerelt Renault Kwid kisautó új modelljét, amelyet szeptemberben vagy októberben dobnak piacra, és amely ára euróban átszámítva 5000 euró körül lesz. Kiszivárogtak olyan értesülések is, melyek szerint nem kizárt, hogy ez a modell képezheti esetleg egy majdani Dacia modell „alapját” is. Az sem kizárt viszont, hogy az némileg „átpofozva” kerülhet az európai piacokra. Egyelőre semmi sem biztos, mert legyen szó „alapról” vagy „átpofozásról”, a végeredmény az ár megugrása lehet, amely elérheti (például az Euro6 okán) a 7000 eurót is. Ezen az áron viszont kétséges, hogy piacos lehet-e majd az európai Kwid. Hecser Zoltán