Jól bevett gyakorlatának megfelelően, a közpénzügyi minisztérium honlapján a múlt héten nyilvánosságra hozták a költségvetés-végrehajtás alakulását a megelőző hónapban, azaz márciusban, valamint az első évnegyed folyamán. Az operatív helyzetjelentés közlése előtt már Sorin Grindeanu kormányfő a megelégedés hangján jelentette be, hogy az első három hónap költségvetési többlettel zárult, annak értéke előreláthatólag 1,64 milliárd lej lesz, azaz a GDP 0,2 százaléka. A pénzügyminisztérium honlapján utólag megjelent kimutatások számadatai úgymond megerősítették a kormányfői „értesüléseket”. Igen, mert az operatív helyzetjelentés szerint a konszolidált általános költségvetés bevételei az idei esztendő első három hónapja során 1,5 milliárd lej értékű többletről „tanúskodnak”, ami a GDP 0,19%-át jelenti, ugyanakkor 2016 első évnegyedéhez viszonyítva a többletbevétel értéke 3 milliárd lejt jelentett. Abszolút számban kifejezve a konszolidált általános költségvetés bevételei 59,5 milliárd lejt tettek ki, ami a megelőző esztendő azonos időszakához viszonyítva névleges értéken 7,1%-os növekedést jelent. Szemrevételezve a különböző kimutatásokat az derül ki, hogy 2016 első évnegyedéhez viszonyítva viszonylag jelentős mértékben növekedtek (15,8%-kal) a bér- és jövedelemadóból származó, a társadalombiztosítási hozzájárulásokból származó (+14,8%), a külkereskedelmi és a nemzetközi ügyletek megadózásából származó (+18,2%) bevételek. Az egyik legjelentősebb bevételi forrás esetében viszont kisebb összegek folytak be az állami költségvetésbe, az áfából származó összegekről van szó, amelyek esetében 9,1%-os bevételzsugorodásról beszélhetünk, mármint a megelőző esztendő első évnegyedéhez viszonyítva. Ez a csökkenés szinte természetszerűen következett be, hisz köztudott, hogy az áfakulcs múlt esztendei csökkentését (24%-ról 20%-ra) követően idén újabb mérséklésre került sor, 20%-ról 9%-ra. A dolgok ilyenszerű alakulása mindenekelőtt január hónap folyamán éreztette kedvezőtlen hatását, ugyanis februártól errefelé jobbulás mutatkozott. Hasonlóképpen az üzemanyagokra kivetett különleges jövedéki adókulcs eltörlése nyomán a szóban forgó adónemből származó bevételek a megelőző esztendő azonos időszakához viszonyítva 7,4%-kal csökkentek. Összegezve elmondhatjuk, hogy egyes adónemek esetében növekedtek az abból származó költségvetési bevételek, de mások esetében csökkentek. Ez utóbbiak közé sorolható a már említetteken kívül a nyereségadó is, amely esetében a költségvetési bevételek az első évnegyed során 3,6%-kal voltak kisebbek, mint 2016 első évnegyedében. Csalóka számadatok A minisztérium által közölt operatív adatok áttekintése során szembeötlött a tulajdonra kivetett adókból és illetékekből származó bevételek ugrásszerűen megnövekedett arányszáma. Nevezetesen: a szóban forgó költségvetési bevételtételek az első évnegyed folyamán 49,5%-kal voltak nagyobbak, mint 2016 első évnegyedében. Ha valaki azt hinné, hogy ez a lakosság (de nem csak) ingatlan- és másabb jellegű vagyona gyarapodásának „köszönhető”, akkor téved. Igen, mert nem erről van szó, hanem egy csalóka, pontosabban egy látszateredményről. Emlékeztetnénk arra, hogy 2016-ban az új Adótörvénykönyv egyes előírásai gyakorlatba ültetésének gondjai okán a helyi adók kedvezményes befizetésének határidejét március 31-ről kitolták június 30-ra, ilyenképpen pedig az adófizetők rendelkezésére nem három, hanem hat hónap állt. Az idén viszont a normális menetrend szerint csak három hónap. Tehát téves összehasonlítani az idei három hónapot a tavalyi három hónappal. A valós helyzetet az tükrözte volna, ha az idei első évnegyedet a tavalyi első félévvel hasonlították volna össze. Ugyanakkor ilyen körülmények között az elkövetkező időszakok­ban már egyáltalán nem lehet szá­mítani ilyen kedvező arányú bevételnövekedésre, sőt féléves és éves viszonylatban akár csökkenésre is, ugyanis az idéntől kivezetésre került a szóban forgó kategóriába tartozó egyik adónem, az építményadó (a köznyelvben oszlopadóként emlegetettről van szó). A bér-, illetve a jövedelmi adóból származó költségvetési bevételek mindenekelőtt annak okán növekedtek, hogy a közszféra egyes szektorai­ban viszonylag jelentős béremelésekre került sor az elmúlt három hónap során, akárcsak az országos garantált minimál bruttó bér megemelésére. A szaktárca szerint túl ezen megvolt ebben az összefüggésben a maga jelentősége annak is, hogy az első évnegyed folyamán állítólag országos viszonylatban 60 000 új munkahely teremtődött. Ha ez így igaz, akkor annak csak örvendeni lehet. Felfigyeltünk viszont egy aránytalanságra is, nevezetesen arra, hogy a jövedelmi adóból származó bevételek növekedési aránya meghaladta több mint egy százalékkal a társadalombiztosítási hozzájárulásokból származó bevételekét. Tekintettel arra, hogy ez utóbbi esetében módosult a jogszabályozás, elméletileg mindenképp nagyobb arányú kellett volna legyen a bevételgyarapodás. Nagyobb kiadások A kiadási oldalon a helyzetjelentés 58 milliárd lejt tüntet fel, ami a megelőző esztendő azonos időszakához viszonyítva névleges értéken 10,4%-os gyarapodást jelent. Azon belül viszont a személyzeti kiadások 16,4 százalékkal növekedtek, de sikerült alászorítani 3,1 százalékkal a dologi kiadásokat a költségvetési szektorban. De ha már itt tartunk, utalhatunk arra is, hogy nem jó jel a kamatkiadások 11,7%-os növekedése, ugyanis ez arra enged következtetni, hogy az államnak a hitelintézetekkel szembeni fizetési kötelezettségei növekvő tendenciát mutatnak. Ezzel együtt és ezen túl egyelőre többlettel zárult a büdzsé, ám ez tiszavirág-életűnek bizonyulhat, ugyanis míg a bevételi oldalon kevésbé lehet számítani a viszonylag kedvező tendencia felerősödésére, annál inkább a kiadási oldalon pluszköltségekre, főleg a várható újabb közszférai béremelések okán. A kormány viszont nem aggódik, de annál inkább egyes érdekképviseletek, valamint hazai költségvetési szakértők. Az viszont igaz, hogy amennyiben újabb és újabb munkahelyek megteremtésére nyílik lehetőség, akkor a költségvetés bevételi oldalán is képződhet „fedezet” a kiadásokra (a dolgok e vetületére a későbbiek során még visszatérünk). Hecser Zoltán