Többet adózhatnak a juhosgazdák, kevesebbet a méhészek
Már csak a pénzügy jóváhagyására van szükség ahhoz, hogy a legtöbb kategóriában csökkenjen a Hargita megyei növénytermesztő és állattartó gazdák idei mezőgazdasági jövedelemadó-alapja. A megyei mezőgazdasági igazgatóság által beterjesztett számok alapján a legnagyobb arányú, 15, illetve 11 százalékos adóalap-csökkenésre a méhészek és a sertéstartók számíthatnának, míg a juh- és kecsketartók adóterhe tavalyhoz képest idén 14 százalékkal nőne.
[caption id="attachment_42810" align="aligncenter" width="1000"] 14 százalékkal nőhet a juhosgazdák adóterhe Fotó: Domján Levente[/caption]
Valamennyi kategóriában – a juh- és kecsketartók kivételével – csökkenhet vagy pedig a tavalyi szinten maradhat a Hargita megyei gazdálkodók 2017-re meghatározott mezőgazdasági jövedelemadó-alapja – derül ki a Hargita Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság által kidolgozott és a területileg illetékes adóhatóság, a Brassói Regionális Közpénzügyi Vezérigazgatóság jóváhagyására beterjesztett dokumentumból. Ha az adóhatóság a szakigazgatóság a jövedelemnorma-számításait a javasolt formában fogadja el, akkor a méhészek adózási alapja tavalyhoz képest 15,4 százalékkal, a sertéstartóké 11,8 százalékkal, a szarvasmarhatartóké pedig 9 százalékkal csökken. A juh- és kecsketartók adóalapja viszont 14,2 százalékkal nőve, ismét a két évvel ezelőtt, 2015-ben alkalmazott adózási szintre emelkedik.
Február 15-ig kell döntenie a pénzügynek
A magánszemélyként gazdálkodó növénytermesztőket és állattartókat terhelő mezőgazdasági adó két komponensből áll: a 16 százalékos jövedelemadóból és az 5,5 százalékos egészségbiztosítási járulékból. A számítás alapjául szolgáló mezőgazdasági adóalap nagyságására – a megye sajátos földrajzi, talajtani és termelési adottságait szem előtt tartva – ezúttal is a Hargita Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság tehetett javaslatot, ám a 2017-es mezőgazdasági jövedelemnorma nagyságáról a végső szót a területileg illetékes Brassói Regionális Közpénzügyi Vezérigazgatóságnak kell kimondania. A határidő ez esetben február 15-e, a Hargita megyei szakigazgatóság által felterjesztett mezőgazdasági adóalap jóváhagyására vagy módosítására az adótörvénykönyv értelmében a pénzügynek legkésőbb február közepéig nyílik lehetősége.
Kisebb adóalap a búzára és a pityókára
Lapunk érdeklődésére Török Jenő, a Hargita Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője elmondta, beterjesztésükben a gabonatermelők 2017-es adóterhét – amennyiben vetésterületeik meghaladják a 2 hektárt – hektáronként 152 lejes elvárt jövedelemszintre állapították meg, ami a 2016-os 157 lejes adóalaphoz képest 3,2 százalékos csökkenést takar. A burgonyatermelőknek tavalyhoz képest szintén alacsonyabb elvárt jövedelemszint után kell eleget tegyenek adózási kötelezettségeiknek: a pityókatermelők idénre megállapított adóalapja hektáronként 910 lejre, azaz a tavalyi 952 lejhez képest 4,5 százalékkal kisebb összegre változik. Az 1 hektárnál nagyobb csemetekerttel rendelkező Hargita megyei gazdák 2017-es adóalapja 4,5 százalékkal, 570-ről 550 lejre csökken, de 2,7 százalékkal kisebb jövedelemnormára számítanák idén a hüvelyes zöldséget termelő gazdák adóját is. A cukorrépára, a szabadföldön és az üvegházakban termesztett zöldségekre, a szőlőültetvényekre, valamint a virág- és dísznövénykertészetekre javasolt adóalap nagysága ugyanakkor változatlan marad.
Örvendhetnek a méhészek és a szarvasmarhatartók
A tavaly megállapított jövedelemszinthez képest több pénz maradhat idén a szarvasmarhatartó gazdák zsebében: a fejőstehenekre kivetett adóalap ugyanis a Hargita megyei gazdák esetében – két jószág fölött, azaz öt tehénből háromra, tíz fejősből nyolcra – egyedenként 101 lejre apad, ami a tavaly alkalmazott 111 lejhez képest 9 százalékos adóalap-csökkenést jelent. Tavalyhoz képest viszont rosszabbul jönnek ki a mezőgazdasági adózási kötelezettségekből a több mint 50 juhval, illetve több mint 25 kecskével rendelkező egyéni gazdák:az adózási alap a juh- és a kecsketartók esetében 14-ről 16 lejre nő, ami a tavalyi szintez képest 14,2 százalékos növekedésnek felel meg. A 75 méhcsaládnál nagyobb állománnyal bíró méhészek adózási terhe idénre viszont 13-ról 11 lejre apad, ami nagyságrendileg 15,4 százalékos csökkenést takar. A száz szárnyasnál többet tartó gazdaságok 2017-es mezőgazdasági jövedelemadó-alapján változatlanul 2 lejben, a hat hízónál nagyobb állománnyal rendelkező sertéstartókét ellenben a tavalyi 17 lej helyett ezúttal 15 lejben szabják meg – áll a Hargita Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság által felterjesztett dokumentumban.
[caption id="attachment_42814" align="aligncenter" width="859"] Forrás: Hargita Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság[/caption]
Domján Levente