Különleges regisztrációs kaput épít az idei Ezer Székely Leány Napjára a tiszteletbeli házigazda, Csíkszentimre: az ötletet hozzá egy 150 éve Büdösfürdőn készült fotó adta, amelyen négy székely fenyőgallyakból és mogyoróvesszőből épített egy szarvast – mondta az eseményt beharangozó sajtótájékoztatón Fülöp Kinga, a község alpolgármestere. A jeles nap reggelén a Zöld Fák Fúvószenekar ébreszti majd a városlakókat, és természetesen a nyitótáncot is a szentimreiek járják: három néptánccsoportjuk, amelyben óvodáskorú gyerekek és 70-80 éves idősek is vannak, már ősz óta intenzíven készül a fellépésre. Háromszéki Eszter tudósítása. Hitében erős, erkölcsében tiszta és önazonosságában szilárd ifjúságot akarunk! – fogalmazták meg az 1930-as évek elején az Ezer Székely Leány Napjának jelmondatát. A szervezők: a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes, Csíkszereda Polgármesteri Hivatala és az Ezer Székely Leány Napja Alapítvány, valamint a társszervezők: Hargita Megye Tanácsa és a Székelyföldi Kézművesek Egyesülete – azóta is igyekeznek az eredeti célkitűzést szem előtt tartva évről évre megszervezni az eseményt július első szombatján. Az elmúlt években kialakult hagyomány szerint egy-egy település elnyerheti a tiszteletbeli házigazda címet, úgy, hogy előző évben a település lakosságához viszonyítva a legnépesebb, viseletbe öltözött csoporttal vesz részt az Ezer Székely Leány Napján. Legelőször, 2010-ben Szentegyháza részesült ebben a címben, őket követte Csíkmindszent, Csíkszentlélek települése, majd Csíkszentmihály, Csíkrákos, Csíkszentsimon és Csíkdánfalva. Tavaly a csíkszentimreiek voltak a legtöbben, így idén ők látják el a tiszteletbeli házigazda feladatait: megépítik az aranykaput, részt vesznek az előkészületekben és megnyitják a színpadi műsort. Fülöp Kinga, csíkszentimre alpolgármestere a tegnapi sajtótájékoztatón beszámolt arról, hogy május óta intenzíven zajlanak az előkészületek a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes koordinálásával, Szabó László művészeti vezető pedig már ősz óta edzi, készíti a szentimrei fiatalokat és időseket egyaránt, hiszen a nyitótáncban óvodások és 70-80 évesek egyaránt fellépnek. A regisztrációs kapu megépítését a helyi közbirtokosság támogatja, és egyedi kapuval készülnek: a szentimrei büdösben egy 150 évvel ezelőtt készült fotó alapján – amelyen négy székely egy szarvast épített fenyőgallyakból és ágakból – építik meg az aranykaput. Fülöp Kinga elmondta, idén is népes csapattal érkeznek: eddig 250-en jelezték, hogy szervezetten, viseletbe öltözve részt vesznek a rendezvényen, köztük a szervezők, néptáncosok, szekeresek és a fúvószenekar is. Elárulta, szombaton reggel 6.30-tól a Zöld Fák Fúvószenekar fogja ébreszteni a csíkszeredaiakat, majd a Nyeregben is ők fogadják az érkezőket. András Mihály, a Hargita Nemzeti Sézkely Népi Együttes igazgatója elmondta, kicsit aggódnak az időjárás miatt, de úgy néz ki, bár felhős lesz az ég, eső nem várható, ami ideális a rendezvénynek, hiszen a nagy meleg sem előnyös. Hozzátette, ez Székelyföld egyik legnagyobb lovas-szekeres felvonulása, így arra kérte a résztvevőket, hogy figyeljenek egymásra. Ugyanakkor elmondta, egyre több önkormányzat figyelmetlenségből erre a hétvégére időzített falunapot, fesztivált vagy kortárstalálkozót, így azokról a településekről valószínűleg kevesebben vagy egyáltalán nem jönnek majd szervezett csoportok, ezért arra kérte az önkormányzatok vezetőit, hogy a jövőben július első szombatját szenteljék ennek a rendezvénynek. Az Ezer Székely Leány Napját évről évre minőségibb imádságban, áhítatban, egyre értékesebb dallamok, igényesebb táncok jellemzik, de ez nem csupán szakmai seregszemle, hanem találkozás. A találkozó pedig olyan lesz, amilyenek az emberek, akik részt vesznek benne – mondta az igazgató. Hozzátette, egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a népviseletekre, és ebben határozott előrelépést tapasztalnak. Míg néhány éve arra panaszkodtak, hogy a kereskedelemben kapható viseletek silány minőségűek, nincs olyan lelkük, mint annak, amelyet az anya varr gyermekének, most már egyre igényesebb viseletek készülnek, egyre inkább sikerül kilépni a középszerűségből, és egyre értékesebb darabok kerülnek elő. Kifejtette: mindent újra kell fogalmaznunk, és bár meg kell adni az alkalmat, ahol a régi viselet érvényesül, utat kell nyitni az ihletett népviseltnek, akár a székely tornacipőnek vagy a kényelmes nadrágra varrt vitézkötésnek. Megjegyezte, jövőre talán ezeknek a daraboknak is berendeznek egy sátrat. Az együttesekkel az egyeztetéseket Gábos Rózál végezte. Elmondta, az együttes tagjai 52 Hargita megyei települést kerestek fel személyesen, ezenkívül a megye valamennyi településére eljuttatták elektronikus formában a meghívót. Az eddigi adatok szerint Hargita megyéből 1636-an, Kovászna megyéből 300-an, Maros megyéből 48-an, míg Fehér megyéből 25-en jelezték, hogy szervezetten érkeznek. Ugyanakkor arra kért minden népviseletbe öltözött személyt, hogy regisztráljon, illetve vegyen részt a közös fotózáson. Nemcsak azok regisztrálhatnak, akik teljes viseletben vannak, elég egy népi ing, egy mellény is – oszlatta el a tévhiteket Füleki Zoltán alpolgármester. Apró változás az előző évhez képest, hogy ismét díjazni fogják a legfiatalabb és legidősebb résztvevőt, ugyanakkor fotópályázatot is hirdettek, amelyre amatőr és profi fotósok egyaránt jelentkezhetnek. A színpadon 25 együttes 738 tagja fog fellépni, többségük Hargita megyéből, de lesz két Maros és egy Fehér megyei fellépő is, illetve egy magyarországi tánccsoport a csíkszentkirályiakkal közösen lép színpadra. Régi, vitatott téma a magyarországi együttesek fellépése – mondta Füleki –, hiszen sokan szeretnének színpadra lépni, de rövid az idő, ezért az az általános szabály, hogy abban az esetben táncolhatnak, ha egy helyi település tánccsoportjával közösen tanulják meg és mutatják be a műsort. Szabó László, a viseletvarró sátor és a viseletmustra vezetője reméli, hogy idén is előkerülnek értékes darabok, melyek öltéstechnikáját, részletességét felhasználva új darabok születhetnek. A rendezvény 9.30-kor kezdődik a Szabadság téren közös tánccal, majd a résztvevők együtt vonulnak Csíksomlyóra, ahol 11 órától részt vesznek az ünnepi szentmisén. A nyeregben 10 órakor kezdődik a kézművesvásár, 13 órától ünnepi beszédek hangzanak el, majd 13.30-tól a hagyományőrző néptánccsoportok műsora következik. A Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes 15 órától lép színpadra, 15.40-től közös játék és tánc, a közös fotót pedig 16 óra 10 perckor készítik el. A népviseletmustra kiértékelőjét és a legnépesebb települést 17.10 perckor díjazzák. A Csíki Trans idén is különbuszokat indít a kegytemplomhoz 10 órakor a Szabadság térről, ezekre buszjegyet kell váltani, akárcsak a városi járatokra. Lőrincz Mária, az Ezer Székely Leány Napja Alapítvány vezetője a sajtótájékoztatón elmondta, céljuk minél több fiatalt bevonni, akik büszkén viselik a székely ruhát, ugyanakkor a román közösséget is szívesen látják a rendezvényen, hogy nézzék meg, milyen a mi viseletünk. – Mindenki a sajátját meg kell tartsa, a máséhoz pedig nem szabad nyúljon – idézte fel a régi tanítást. Ugyanakkor elmondta, az alapítvány idén is egy székely ruhát ajándékoz annak a csecsemőnek, aki szombaton elsőként születik, ugyanakkor az elsőáldozóknak és bérmálkozóknak is adományoznak egy-egy viseletet, amelyet ki lehet majd kölcsönözni. Lőrincz Csilla megyei önkormányzati képviselő úgy vélte, az Ezer Székely Leány Napja Székelyföld egyik rangos kulturális rendezvénye, Hargita Megye Tanácsa pedig ehhez mérten évről évre támogatja. Idén 20 ezer lejjel támogatták a szervezést. Ugyanakkor a megyei tanácsnak két programja is van, amely kiegészíti e támogatást, mégpedig a népviseletek támogatása elnevezésű pályázat, amelynek értéke 160 ezer lej, illetve az általános kulturális finanszírozási program, amelybe beletartozik a néptáncoktatás finanszírozása is.