borús égbolt
Több időt kaptak a vevőkeresésre
21 nappal meghosszabbította a gyapjúértékesítésre adott határidőt a programban részt vevő juhtartó gazdáknak a kormány. Az utolsóként eladott tétel pénzügyi dokumentumán október 21-i dátum szerepelhet, míg a kilónkénti 2 lejes támogatáshoz szükséges elszámolást legkésőbb 2019. november 1-ig nyújthatják be a megyei mezőgazdasági igazgatóságon.
[caption id="attachment_95360" align="aligncenter" width="1000"]
Még nem késtek el a gazdák. Október végéig kell elszámolniuk az állammal Fotó: Domján Levente[/caption]
Három hét haladékot kaptak a mezőgazdasági minisztériumtól az idei termelésből származó gyapjú eladására azok a juhtartók, akik a 2019-es gyapjúértékesítési program keretében igényt tartanak a megemelt, kilónkénti 2 lejes „de minimis” támogatásra. A programban részt vevő gazdák saját állományukból származó gyapjút szeptember 30. helyett október 21-ig értékesíthetik, az elszámolási határidő azonban változatlanul, november 1. maradt – derül ki abból a kormányhatározatból, mely a Hivatalos Közlöny keddi, 775. számában jelent meg.
A gyapjúértékesítési határidő hosszabbítása Hargita megyéből is számos juhtartónak kedvez, ám a 21 napos haladék a főproblémán – azaz a nyers gyapjú iránti alacsony érdeklődésen – érdemben aligha változtat. Nagy kérdés: a jelenlegi piaci környezetben mire jutnak a kapott pluszidővel a gazdák.
A gyapjú iránt márpedig nincs kereslet, a kereskedőknek szinte ingyen kénytelenek átadni a gazdák – mondta el tegnap lapunk megkeresésére Fekete Endre, a Hargita Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság munkatársa. A szakember olyan esetről is tud, hogy a gazda fizetett azért, hogy a gyapjútól megszabadítsák. A felvásárlók idén 50 baninál többet csak kevés juhtartónak fizettek, a kilónkénti 1 lejes felvásárlási ár pedig valódi ritkaságszámba ment – árulta el Fekete Endre. Az értékesítési árak tavaly még – mennyiség és minőség függvényében – 1 és 3 lej között alakultak.
A gyapjúfelvásárlási árak csökkenésének hátterében paradox módon a gyapjúértékesítési program keretében megemelt támogatás áll: a kereskedők ugyanis az átvételi árba eleve belekalkulálják azt a támogatást, amihez a gazda közvetetten általuk, vagyis a gyapjú hivatalos értékesítése útján jut. A támogatás tavaly 1 lej volt, ám idéntől a program keretében minden kilogramm, hivatalosan – azaz közvetlenül a feldolgozóüzemeknek vagy a begyűjtőközpontoknak – értékesített gyapjú után 2 lej értékesítési támogatásban részesülnek a gazdák. A nagyobb támogatásból azonban a zsebükben semmit sem éreznek a gazdák: a felvásárlási árak tavalyhoz képest a megemelt támogatással azonos vagy még nagyobb mértékben csökkentek.
Hargita megyéből a programba idén több mint száz juhosgazda jelezte részvételét. Közülük 63-an már nemcsak az értékesítésen vannak túl, hanem a szakigazgatóságnak az elszámoláshoz szükséges dokumentumokat is benyújtották. Ők, ez alapján, a kilónkénti 2 lejes értékesítési „de minimis” támogatást összesen 75 ezer kilogrammnyi gyapjúmennyiségre várhatják. Az értékesített és elszámolásra bejelentett gyapjúmennyiség azonban várhatóan még gyarapodni fog: a Hargita Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság a meghosszabbított, október 21-i határidőig még legalább 50-60 juhosgazda érkezésére számít.
Domján Levente
Még nem késtek el a gazdák. Október végéig kell elszámolniuk az állammal Fotó: Domján Levente[/caption]
Három hét haladékot kaptak a mezőgazdasági minisztériumtól az idei termelésből származó gyapjú eladására azok a juhtartók, akik a 2019-es gyapjúértékesítési program keretében igényt tartanak a megemelt, kilónkénti 2 lejes „de minimis” támogatásra. A programban részt vevő gazdák saját állományukból származó gyapjút szeptember 30. helyett október 21-ig értékesíthetik, az elszámolási határidő azonban változatlanul, november 1. maradt – derül ki abból a kormányhatározatból, mely a Hivatalos Közlöny keddi, 775. számában jelent meg.
A gyapjúértékesítési határidő hosszabbítása Hargita megyéből is számos juhtartónak kedvez, ám a 21 napos haladék a főproblémán – azaz a nyers gyapjú iránti alacsony érdeklődésen – érdemben aligha változtat. Nagy kérdés: a jelenlegi piaci környezetben mire jutnak a kapott pluszidővel a gazdák.
A gyapjú iránt márpedig nincs kereslet, a kereskedőknek szinte ingyen kénytelenek átadni a gazdák – mondta el tegnap lapunk megkeresésére Fekete Endre, a Hargita Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság munkatársa. A szakember olyan esetről is tud, hogy a gazda fizetett azért, hogy a gyapjútól megszabadítsák. A felvásárlók idén 50 baninál többet csak kevés juhtartónak fizettek, a kilónkénti 1 lejes felvásárlási ár pedig valódi ritkaságszámba ment – árulta el Fekete Endre. Az értékesítési árak tavaly még – mennyiség és minőség függvényében – 1 és 3 lej között alakultak.
A gyapjúfelvásárlási árak csökkenésének hátterében paradox módon a gyapjúértékesítési program keretében megemelt támogatás áll: a kereskedők ugyanis az átvételi árba eleve belekalkulálják azt a támogatást, amihez a gazda közvetetten általuk, vagyis a gyapjú hivatalos értékesítése útján jut. A támogatás tavaly 1 lej volt, ám idéntől a program keretében minden kilogramm, hivatalosan – azaz közvetlenül a feldolgozóüzemeknek vagy a begyűjtőközpontoknak – értékesített gyapjú után 2 lej értékesítési támogatásban részesülnek a gazdák. A nagyobb támogatásból azonban a zsebükben semmit sem éreznek a gazdák: a felvásárlási árak tavalyhoz képest a megemelt támogatással azonos vagy még nagyobb mértékben csökkentek.
Hargita megyéből a programba idén több mint száz juhosgazda jelezte részvételét. Közülük 63-an már nemcsak az értékesítésen vannak túl, hanem a szakigazgatóságnak az elszámoláshoz szükséges dokumentumokat is benyújtották. Ők, ez alapján, a kilónkénti 2 lejes értékesítési „de minimis” támogatást összesen 75 ezer kilogrammnyi gyapjúmennyiségre várhatják. Az értékesített és elszámolásra bejelentett gyapjúmennyiség azonban várhatóan még gyarapodni fog: a Hargita Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság a meghosszabbított, október 21-i határidőig még legalább 50-60 juhosgazda érkezésére számít.
Domján Levente
