A fogyatékkal élők szervezeteinek az ország minden szegletéből érkező képviselői tüntettek tegnap délben két órán keresztül a munkaügyi minisztérium épülete előtt. A mozgássérültek a kormány 60-as számú sürgősségi kormányrendelete ellen tüntettek, amellyel lehetetlen helyzetbe hozzák a fogyatékkal élőket foglalkoztató védett műhelyeket. Süket fülekre találtak, ezért Klaus Johannis államelnökhöz fordulnak. [caption id="attachment_55412" align="aligncenter" width="2600"] A tiltakozók szerint a rendelet is fogyatékos. Keresik a megoldást Fotó: Márk Boglárka[/caption] A tiltakozó akcióban hozzávetőleg 400 személy vett részt, akik petíciót is előkészítettek, amelyet Lia Olguţa Vasilescu miniszternek adtak volna át. Mivel a miniszter nem tartózkodott az épületben, Adrian Rândunică munkaügyi államtitkárnak nyújtották át az általuk megfogalmazott kifogásokat. Az ötfős küldöttség és az államtitkár közötti megbeszélésen Gabriel Petrea, a társadalmi párbeszé­dért felelős miniszter vállalta a mediátor szerepét. A sürgősségi kormányrendelet egyébként azért fájó a mozgássérültek számára, mert hasznos pénzforrástól fosztja meg őket: amennyiben az 50 főnél több személyt foglalkoztató cégek alkalmazottainak legkevesebb 4 százaléka nem volt fogyatékkal élő, akkor a cégnek egy bruttó fizetés 50 százalékának értékét vagy befizette az államkasszába, vagy pedig levásárolta egy védett műhelynél. Az új rendelkezés szerint ezután a „büntetés” egy teljes bruttó fizetés értékének a befizetése az államkasszába – ezt pedig elvileg a fogyatékkal élőkre fordítja az állam –, és megszűnik a védett műhelytől való vásárlással történő „hárítás” lehetősége. A Hargita Megyei Mozgássérültek Szervezetének tiszteletbeli elnöke, Fikó Csaba lapunknak elmondta: ez az ő esetükben a teljes bevételük mintegy 50 százalékát jelenti. Ebből szerveznek képzéseket, javítanak kerekes székeket, építenek multifunkcionális központot. Fikó hangsúlyozta: nem áldozatként akarják feltüntetni magukat, de mindenképpen hangoztatniuk kell, hogy a mozgássérültekre nézve visszásan sül el a rendelkezés. Adna, de valójában elvesz A petíciót a szociális szolgáltatásokat nyújtó civil szervezetek országos föderációja (FONSS) állította össze. A szövegben többek között azt kérték, hogy a kormányrendelet szeptember elsejei érvénybe lépését halasszák el jövő év április elsejére, hogy a közintézmények addig elfogadhassák saját éves költségvetésüket. A szövegben kiemelik, hogy a döntés miatt ezentúl a védett műhelyeknek a nyílt piacon kell versenyezniük a profitorientált cégekkel, így egyértelműen hátránnyal indulnak. Ugyanakkor a rendelet szeptemberi érvénybe lépéséig túl rövid idő áll a rendelkezésükre, hogy átszervezzék tevékenységüket. Azzal, hogy az eddigi szerződéseiket fel kell számolniuk a vállalkozókkal, „anyagi sokk” éri őket – áll a petícióban. Vannak továbbá olyan személyek, akik egyéni vállalkozóként például masszázst, takarítást, archiválást vagy jeltolmácsolást végeznek, és a rendelet hatására már most elkezdték elveszíteni klienseiket. A tüntetésen skandált szlogenek egyike szerint a tolerancia végét jelenti, ha a 60-as sürgősségi kormányrendeletet nem vonják vissza. „Nem koldulni akarunk, hanem dolgozni”, „Nem alamizsnára van szükségük, hanem munkára” – állt egy-egy transzparensen. Működő hálózatot tesz tönkre A Hargita Megyei Mozgássérültek Szervezete részéről hárman utaztak Bukarestbe, hogy részt vegyenek a tiltakozó akcióban. Fikó Csaba elmondta, hogy az új jogszabállyal több gond is van, de a legnagyobb az, hogy segélyek kiutalását stimulálja, nem pedig a fogyatékosok munkába állását, ugyanis a nyílt munkaerőpiacon vajmi kevés eséllyel indulnak. – Semmiképp sem vagyunk az ellen, hogy a cégek alkalmazzanak fogyatékosokat, hiszen fő célkitűzésünk mindig is az volt, hogy munkával integráljuk az embereket. Azt is elismerjük, hogy az eddigi rendszer sok javításra szorul, de az, hogy megszüntetnek egy viszonylag jól működő dolgot, és nem adnak helyette más alternatívát, nagyon elkeserítő – fejtette ki Fikó Csaba. A védett műhelyek hatékonyságát igazolja, hogy a létrehozásuk óta eltelt 11 évben megháromszorozódott a dolgozó fogyatékkal élők száma Romániában. – A védett műhelyek által biztosított jövedelem helyett a kormány nagyobb szociális juttatást ígér az érintetteknek. Ezzel csak az a baj, hogy a szociális hozzájárulás címen a cégek részéről az államkasszába érkező pénzek útját nem lehet követni. Eddig a megrendelő cégek és a védett műhelyek közötti kapcsolat közvetlen módja volt annak, hogy támogassák a fogyatékkal élőket” – fejtette ki Incze Zsuzsánna szociális referens. A szociális licenc elegánsabb megoldás A mozgássérültek szervezetének képviselői úgy látják, hogy a kormány által kifogásolt gyakorlatot, miszerint sokan úgy működtettek védett műhelyt, hogy közben nyereségtermelésre koncentráltak, egyszerűen ki lehetne küszöbölni: úgynevezett szociális licencet kellene követelni a védett műhelyektől, amelyeknek a tevékenységét azután időszakosan ellenőrizhették volna. A védett műhelyek eddig nem jogi személyiséggel rendelkező egységekként szerepeltek, hanem a szociális szervezetek egyik tevékenységeként jegyezték be őket. A védett műhelyek törvény általi meghatározása szerint az ott dolgozók 33 százalékának fogyatékkal élőnek kell lennie. A Hargita megyei szervezet Remény nevű védett műhelyében dolgozók 86 százaléka fogyatékkal élő. – Nekünk az a legfontosabb, hogy a fogyatékkal élők érdekeit képviseljük, ebben látjuk az alternatívát: támogassanak abban, hogy segítsük az elhelyezkedést, a képzéseket. Ugyanakkor a cégek is kapjanak támogatást a fogyatékosok alkalmazásáért, például arra, hogy akadálymentesítsék a munkahelyeket – fejtették ki a szervezet képviselői. Mivel a fogyatékkal élők azzal a tapasztalattal távoztak a minisztériumtól, hogy nem találtak nyitott fülekre a kéréseikkel, a közel­jövőben Klaus Johannis államfőhöz fordulnak, hogy közvetítő szerepet vállaljon az ügyükben. Romániában jelen pillanatban 35 ezer fogyatékkal élő személy áll alkalmazásban a nyilvántartott 350 ezerből. A rendelettel hozzávetőleg 2000 munkahely kerül veszélybe. Márk Boglárka