A kormány illetékesei előszeretettel hangoztatják, hogy a kormányprogram előirányzatainak gyakorlatba ültetése eredményeként hovatovább gyarapodik a munkaszerződéses alkalmazottak száma és zsugorodik a munkanélküliség. Tény, hogy van némi igazság ezekben az állításokban, ugyanis a hivatalos számadatok megerősítik azt. A munkafelügyelőségtől szár­mazó hivatalos adatok szerint január végén or­szágos szinten 6 372 370 egyéni mun­kaszerződés szerepelt a nyilvántartásban, 2%-kal több, mint a megelőző esztendő azonos hónapjában és 8%-kal több, mint 2015 januárjában. Abszolút számban kifejezve ez pluszban 118 000, illetve 480 500 egyéni munkaszerződést jelent. A statisztikai adatokból az is kiderül, hogy az utóbbi év során a legtöbb alkalmazásra a gépkocsi-komponenseket gyártó szektorban, a vendéglátóiparban, valamint az IT&C szegmensben került sor. A munkaszerződések döntő hányada, nevezetesen 86%-a teljes munkaidőre vonatkozik, s e tekintetben az utóbbi évek során a maga nemében kedvező tendencia következett be: míg 2015 és 2017 között ez az arány 82% körül volt, 2018-ban elérte a 86%-ot, s ugyanilyen arányú volt ez esztendő januárjában is. Következésképpen ez esztendő januárjában a teljes munkaidős egyéni munkaszerződések száma 5 459 420 volt. A részmunkaidős szerződések száma 2015-ben még meghaladta az 1 milliót, jelenleg számuk 912 000 körül van. A dolgok ilyenszerű alakulásában az is közrejátszott, hogy a részmunkaidős szerződések esetében bevezetett új társadalombiztosítási hozzájárulási rendszer nyomán 2018-tól errefelé a munkáltatók inkább a teljes munkaidős munkaszerződést választják, illetve arra próbálnak lehetőséget teremteni. Létszámrekord Köztudott, hogy az egyéni munkaszerződések száma és az alkalmazottak száma között nem lehet egyenlőségjelt tenni. Nem, mert vannak olyan személyek, akik nem egy, hanem két, sőt annál több munkaszerződést is kötnek adott munkáltatókkal. Erre adottak a törvényes lehetőségek, s hallani olyan személyről is, akinek nyolc részmunkaidős egyéni munkaszerződése volt, mindenik egy-egy órára. Mint ahogy az is lehetséges, hogy egy teljes munkaidős munkaszerződés mellett valakinek van két részmunkaidős egyéni munkaszerződése is. Íme, a számadatok: ez esztendő januárjában (pontosabban január 28-án) az aktív alkalmazottak száma 5 529 827 volt, s közülük teljes munkaidős egyéni munkaszerződéssel 5 211 509 rendelkezett, azaz az összlétszám 94%-a. A tavalyhoz viszonyítva javult ez az arányszám, akkor az 93% volt. Menjünk vissza egy kissé az időben: 2015. január 31-én az aktív alkalmazottak száma 5 211 278 volt, s közülük teljes munkaidős egyéni szerződése 4 598 489-nek volt, azaz 88%-nak. A dolgok ilyenszerű alakulásából az olvasható ki, hogy 2015-höz viszonyítva növekedett a teljes munkaidőben foglalkoztatott alkalmazottak száma, méghozzá több mint 613 000-rel. Érdemes azt is megemlíteni, hogy ez esztendő januárjában az aktív munkaszerződések és az aktív alkalmazottak száma közöt­ti különbség több mint 840 000 volt. Egyébként hozzávetőleges számítások szerint egy alkalmazottra átlagosan 1,16 egyéni munkaszerződés jut. Legtöbben a kereskedelemben A hivatalos statisztikák szerint a legtöbb alkalmazottat a kereskedelmi szektor foglalkoztatja, több mint 333 000-et, a toplistán a második helyre 281 000 fővel a gépkocsivezetők kerültek, a harmadik helyre pedig az általános orvosi asszisztensek 96 204 fővel. Érdekesen alakult, alakul a gépkocsivezetők száma. Az áruforgalmazás volumenének és a szállítmányozási tevékenység hazai fejlődésével egyidejűleg hovatovább fokozódott a gépkocsivezetők iránti kereslet. Jelenleg is állítólag 45 000 gépkocsivezetőt tudnának alkalmazni országos viszonylatban. Ennek ellenére nagy a fluktuáció is, vagy éppenséggel a kereslet váltotta ki a fluktuációt. Egyrészt számos gépkocsivezető távozott külföldre nagy nemzetközi fuvarozócégekhez, amelyek nemcsak nagyobb keresetet biztosítanak, hanem kényelmesebb munkafeltételeket is (lévén, hogy új, korszerű, jól felszerelt járművekkel rendelkeznek). Másrészt a hazai cégek is megpróbálják egymást túllicitálni a bérezés tekintetében, főleg azok, amelyek a nemzetközi személy- és áruszállításban érdekeltek. Ha a munkáltatói jogállást a szektorok vonalán közelítjük meg, akkor azt kell mondanunk, hogy a legtöbb személyt a közszférában (beleértve a honvédelmet is) foglalkoztatják, szám szerint 1,2 millió főt. Azon belül az egészségügyben és a szociális gondozási hálózatban több mint 389 000 főt, a tanügyben 354 000-et, a közigazgatásban (együtt a honvédelemmel) pedig 209 000-et. Bérszintek… Kétségtelen, hogy az alkalmazottak számának gyarapodása tükrözi a gazdasági-társadalmi fejlődést is, pontosabban azt, hogy a különböző gazdasági ágazatokban eszközölt beruházások és a termékértékesítés lehetőségeinek bővülése révén egyre több munkaképes személyt lehetett, lehet alkalmazni. Ugyanakkor azonban lehetőség nyílt a bérek megemelésére is, aminek ugyancsak meg volt a vonzóereje a munka mezejére való lépés tekintetében. Íme néhány számadat: az elmúlt esztendőben az országos átlagos nettó bér elérte a 2696 lejt, ami a 2014-es esztendei szinthez képest 59%-os növekedést jelent. Ennek kapcsán két dolgot kell nyomatékolnunk. Egyrészt azt, hogy az elmúlt öt esztendő során jelentős mértékben megemelkedett az országos garantált minimális bruttó bér (2018-ban annak kvantuma 1950 lej volt), ugyanakkor 2017-től errefelé a közszféra egyes szegmenseiben (mindenekelőtt az egészségügyben és a szociális gondozási hálózatban) nagyarányú béremelésre került sor összhangban a 2017/153-as kerettörvény előírásaival. A növekedési arány tekintetében az első helyet az egészségügyi és a szociális gondozási szektor foglalta el, amely esetében az 127%-os volt (2014-hez viszonyítva), s a tavaly ebben a szektorban az átlagos nettó bér 3395 lej volt. Ez nem azt jelenti azonban, hogy a szóban forgó szektor az első helyre került az átlagos bérszint tekintetében, nem mert azt a közigazgatás és a honvédelem foglalta el, amely esetében a nettó bér átlaga a tavaly 4216 lej volt. A tanügyben 2014-hez viszonyítva 58%-kal növekedett az átlagos nettó bér, elérve a 2234 lejt. Egyébként a közszférában az átlagos havi nettó bér 2018-ban 3400 lej volt, ami több mint kétszerese a 2014-es esztendeinek. A Költségvetési Tanács illetékeseinek számításai szerint 2018-ban a költségvetési szektorokban foglalkoztatottak személyzeti költségei a GDP-nek 9,1%-át tették ki, ami 2009-től errefelé a legnagyobb részarányt jelentette. Ez jóval magasabb részarány, mint az európai átlagos, de még nagyobb lesz az idén, ugyanis a becslések szerint el fogja érni a GDP 10%-át. És, ha már itt tartunk, utalhatunk arra is, hogy az összalkalmazottaknak 25%-át foglalkoztatják jelenleg a költségvetési szektorokban, illetve intézményrendszerekben. Visszatérve a személyzeti költségek jelentette – már említett – arányra, az érdekesség kedvéért talán érdemes megemlíteni azt is, hogy országos viszonylatban csak egyetlen olyan cég van, amely esetében a kiáramló bértömeg meghaladja az üzleti forgalom 10%-át… Hecser Zoltán