Csíkmadaras jó befogadó közegnek, igazi házigazdának bizonyult immár tizenkettedik alkalommal is, ahol az elmúlt héten rendezték meg a XII. Felcsíki Hagyományőrző Gyermektábort. Százötven gyermek tapasztalhatta meg, milyen egy falun eltöltött hét: tanulással, szórakozással, energialeszívással. [caption id="attachment_5521" align="aligncenter" width="620"] Mozgalmas hétköznap a gyermektáborban. Aktív pihenés Fotó: Balázs Árpád[/caption] [dropcap]E[/dropcap]z nem pihenőtábor, sok gyerek, amit itt tanul az egy hét alatt a táborban, egy éven keresztül ebből merítkezik – szögezi le elöljáróban Antal Rozália, a tábor egyik szervezője. Az ebédre készülődik a társaság, a délelőtti programok végén, amikor a táborba látogatunk, de a gyermekek úgy szaladgálnak még a madarasi iskola udvarán, mintha most kezdődne a nap. A táborozók két nagy csoportra oszlottak minden nap: aki délelőtt a kultúrotthonban vett részt a tevékenységeken, az délután a madarasi iskolában szervezett foglalkozásokba kapcsolódhatott be. A tábor szervezői az elmúlt egy évtized alatt már tapasztalták, hogy mi mindenre van szükség a programban ahhoz, hogy a vakációra szabadult diáksereget ki lehessen „fárasztani” egy hét alatt, úgy hogy közben sokat-sokat tanuljanak. Aktív hét – Minden év elején dilemmázunk, hogy vajon nem túl sok foglalkozást terveztünk be? Nem túl sűrű a program? Az egész napjukat kitöltjük, nem monoton foglalkozásokkal. Váltakozik a tánc, az ének, a hangszertanulás – fogalmazott Antal Rozália. A madarasi kultúrotthonban több csoportba tömörültek a fiatalok. Vannak, akik éppen nemezelnek, mások a színpadon a hegedű és gardon hangjával töltik ki a színpad terét. A korábbi tevékenységek kész munkái már ott díszelegnek az ablakpárkányon. Másokat éppen beszélgetésünk alatt mutatják a sikerélménytől is kipirosodott arccal a gyerekek. Eközben Ádám Katalin, a tábor másik szervezője és lelkes oktatója sorolja azokat a foglalkozásokat, amelyeken a gyerekek részt vehettek idén is. Mindjárt az elején megjegyzi, sok kollégájának a munkája látszik a táboron, ettől ilyen sokszínű a kínálat. Közben a kultúrház mellett a patakparton a gyerekek furulyálni tanulnak, mindeközben a közelben fonott ostorok csattognak. Zsong a tér a hangszer- és gyerekhangtól. Belekóstolni a falusi életbe A madarasi táborban a helyi, illetve a szomszéd településekről érkező gyerekek is részt vesznek a Csíkszeredából, Háromszékről vagy éppen Kolozsvárról érkező diákok mellett. A madarasiak házigazdák a szó szoros értelmében, hiszen a távolról érkezett gyerekeket helyi családoknál szállásolják el. A résztvevők így a családok, gazdaságok életébe is betekintést nyerhettek – mondja Antal Rozália. Megjegyezte: több példa van arra, hogy a táborban szövődött barátságok, ismeretségek később is folytatódnak, a családok év közben is meglátogatják egymást. – A tábor sikerét nemcsak az állandó gyermeklétszám bizonyítja, de az is, hogy vannak, akik több éve visszatérnek – fogalmaz a táborszervező. A tizenhárom éves Boróka Sepsiszentgyörgyről érkezett a táborba és neki a gyimesi táncok tanulása tetszett az idén a legjobban. Zselyke kolozsvári résztvevője a tábornak és visszatérő vendég. Azt mondja, a néptánc tanulása tetszik neki a legjobban. Otthon, Kolozsváron erre nincs lehetősége. A tízéves Mártonnak a kézműves-foglalkozások tetszettek, ezúttal éppen az ostorfonást emelte ki. Gergőnek a hegedülés tetszett. – Büszkeség tölt el, amikor azt látom, hogy Madarason egy ilyen rendezvényt össze tudunk hozni és ennyi gyerek meglátogatja szülőfalumat – fogalmaz Bíró Éva csíkmadarasi tanítónő. A madarasi gyerekek is lehetőséget kapnak arra, hogy töményen ők is azt csinálják, amit szeretnek. Szívesen jönnek, és szívesen ismerkednek a vendéggyerekekkel – mondja. A 12. alkalommal megtartott Felcsíki Hagyományőrző Gyermektábor szervezője a Csíki Gyermekek Egyesület, Hargita Megye Tanácsa és a Hargita Megyei Kulturális Központ. A tábor támogatói: Csíkszereda Város Tanácsa, a Communitas Alapítvány, a Felcsík Kistérség és a Nemzeti Kulturális Alap. Daczó Dénes