Amint már arról hírt adtunk, csütörtökön egy újabb nagyszabású tiltakozóakcióra került sor: a juhászok szerdai tiltakozását követően több ezer személyes teherfuvarozó tüntetett, illetve vonult fel együtt, járműveikkel mintegy megbénítva rövidebb-hosszabb idő­re a főváros forgalmát. Amúgy a hazai fuvarozók régóta elégedetlenkednek többek között az üzemanyagokra kivetett különleges jövedéki adó bevezetése, illetve ki nem vezetése okán, valamint a kötelező gépjármű-biztosítás (RCA) díjszabása számukra kedvezőtlen alakulása miatt, de kemény bírálatokat fogalmaztak meg annak idején az Adótörvénykönyvnek azon egyes előírásai tekintetében is, amelyek bizonyos anyagi jogosultságokat szerintük indokolatlan adóteherrel sújtottak. Az utóbbi időben az „örökzöld téma”, az RCA iramos növekedése verte ki a biztosítékot. Hónapok óta hallani lehet arról, hogy a fuvarozókat, illetve azok érdekképviseleteit aggasztja, hogy az RCA díjszabásai 2013-tól errefelé folyamatosan megemelkedtek és nemigen mutatkozott lehetőség ennek a tendenciának a megfékezésére. Az egyik, legtekintélyesebb érdekképviselet, a Romániai Közúti Fuvarozók Országos Szövetsége (UNTRR) szerint 2014-hez viszonyítva jelenleg az RCA költségei mintegy 300 százalékkal növekedtek, 2016. január 1-jétől pedig egy olyan rendszer lép érvénybe, amely egy újabb jelentős áremelkedést eredményezhet. Amúgy ennek okán a múlt hét elején bejelentették, hogy az Európai Bizottsághoz és a Közúti Fuvarozók Nemzetközi Szövetségéhez (IRU) fordultak, kérve azok közbelépését, mert ellenkező esetben a romániai fuvarozó cégek jelentős hányada csődhelyzetbe kerülhet. Beadványukban többek között utalás van arra is, hogy a díjszabás folyamatos növekedése okán ma már olyan esetek is vannak, amikor az RCA többe kerül, mint a biztosított jármű értéke. A dolgok ilyenszerű alakulása okán már jó ideje, hogy vádak érték a Pénzügyi Felügyeleti Szakhatóságot (ASF-t) is, annak okán, hogy nem volt képes kordában tartani a biztosítótársaságokat. Ez egy elég faramuci ügy, mert a felügyeleti szervnek nemigen áll módjában beleszólni az árképzésbe, mert azzal sértené a szabad versengés elveit, valamint a vállalkozások szabadságát. Egyébként a felügyelet részéről olyan vélemények is elhangzottak, miszerint az érdekvédelmi szervezetek eltúlozzák a dolgokat, nincs szó egy nagyarányú általános díjszabásemelésről, csak kivételes esetekben következhetett be jelentősebb díjszabásemelés, például a bonus malus rendszer alkalmazása okán. Vannak továbbá másabb jellegű követeléseik is a fuvarozóknak, például az, hogy az RCA díjszabását havonta is lehessen fizetni, esetenként pedig válasszák külön a tulajdonképpeni RCA díjszabását a zöld kártyáétól (ez utóbbi a nemzetközi, tehát a külföldi fuvarozás esetében szükségeltetik). Nagy üzlet… Az vitathatatlan, hogy az RCA-piac hazai viszonylatban a biztosítótársaságok bevételeinek igen jelentős hányadát képviseli. Ennek ellenére a hivatalos adatok szerint majd mindegyik társaság esetében ez egy veszteséges üzletág, s így talán nem véletlen, hogy a jelenleg az RCA legnagyobb piaci szereplője, az Euroins biztosítótársaság leledzik a pénzügyi talpra állítás fázisában. Amúgy e cég esetében a biztosítási kötvényekre befizetett teljes összegnek a 95 százalékát teszik ki az RCA-biztosítások, a Carpatica esetében ez az arány 87 százalék, a City esetében 69 százalék, az Asirom esetében pedig 45 százalék. Jóval kevesebb viszont, alig 22 százalék az Allianz-Țiriac esetében, a Grupama esetében pedig 21 százalék volt, s még kevesebb a Generali esetében, alig 10 százalék. A fenti számadatokkal összefüggésben megemlítendő az is, hogy az utóbbi időben a külföldi érdekeltségű biztosítótársaságok fokozatosan kivonultak az RCA-piacról, éppenséggel a veszteségek okán. Vessünk egy pillantást a hatóságra. A vonatkozó törvények értelmében annak hatáskörében áll normákat kidolgozni a különböző biztosítási típusokra. Az RCA esetében a jelenleg hatályos a 2014/23-as norma, amelyet egyébként utólag módosítottak és kiegészítettek. A Hivatalos Közlönyben december 16-án jelent meg a 2015/21-es norma, amely révén módosították a már említett normát. A módosítás abban áll, hogy ezentúl a biztosítótársaságok által megállapított biztosítási díjszabások tartalmazhatnak kereskedelmi csökkentéseket is, azokat azonban nyilván kell tartani. Ennek a módosításnak a lényege az, hogy eddig az ilyen jellegű csökkentések szintje legfeljebb tízszázalékos lehetett, kivételt képezve a nyugdíjasoknak és a fogyatékkal élő személyeknek nyújtott csökkentések. Nesze semmi, fogd meg jól Térjünk vissza a csütörtöki tüntetésre. A szervezők, az érdekképviseleti szervezetek képviselőit fogadta a kormánynál Vasile Dâncu kormányfőhelyettes, valamint más kormányzati tisztségviselők, és jelen volt az ASF első alelnöke is, Cornel Coca-Constantinescu. Mindenben egyetértettek, de semmiben sem egyeztek meg. Azaz egy dologban igen, nevezetesen abban, hogy holnap a hatóság képviselőivel egy újabb megbeszélésre kerül sor, megpróbálván megoldásokat betájolni a követelésekre vonatkozóan. Továbbá január 25-én egy újabb találkozóra kerül sor, amelyen már a parlamenti képviselők is jelen lesznek, tekintettel arra, hogy az ASF annak felügyelete alá tartozik. A követelés tekintetében, hogy vezessék ki az üzemanyagokra kivetett pótlólagos jövedéki adót, a kormányfőhelyettes nem tehetett egyebet, minthogy azt tudomásul vegye, hozzáfűzve azt is, hogy a követelést továbbítsa a közpénzügyi minisztériumhoz, de nem lehet figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy az abból származó bevétel már belefoglaltatott a 2016-os állami költségvetésbe, azt pedig már a parlament a múlt hét elején elfogadta. Végezetül, de nem utolsósorban utalnunk kell még egy ügyre: a véletlenek szerencsés vagy szerencsétlen egybeesése folytán a múlt szerdán nyilvánosságra került a versenytanács jelentése azzal a vizsgálódással kapcsolatosan, amelyet a járműbiztosítási piacon végeztek. Abban a különböző fonákságok felsorolásán túl szerepelnek megszívlelendő ajánlások is, amelyeket jó lenne szem előtt tartani mindazon feleknek, akik érintettek a szóban forgó területen. Hecser Zoltán