szórványos felhőzet
erős felhőzet
tiszta égbolt
kevés felhő
Teljes a bizonytalanság a kórházakban
Október elsejétől 25 százalékkal nőtt az egészségügyi dolgozók bére, de a kórházak a megnövekedett fizetésekre anyagi fedezetet még nem kaptak. Van, aki úgy tudja, nem is kapnak, más az ellenkezőjéről értesült. Abban viszont egyetértés van, hogy ha nem lesz pluszpénz, nagy bajba kerülnek a kórházak.
[caption id="attachment_13128" align="aligncenter" width="620"]
Egészségügyi alkalmazottak a megyei kórházban. Járni jár, de jut-e? Fotó: Balázs Árpád[/caption]
Eddig nem értesítettek arról, hogy pluszfinanszírozást kapnánk a megnövekedett bérek fedezésére, sőt legutóbb úgy értesültem, nem is kapunk. Ha ez tényleg így lesz, az a kórház számára a csődöt jelenti – nyilatkozta lapunknak dr. Demeter Ferenc, a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház menedzsere.
Mint ismeretes, az orvosok nyomásának engedve, a kormány 25 százalékkal növelte az egészségügyi dolgozók bérét október elsejétől, de egyelőre semmit sem lehet tudni arról, hogy miként is kell majd végrehajtani ezt az intézkedést.
– Ezt a törvényt is úgy hozták meg, mint sok mást: a módszeren nem gondolkodtak – jelentette ki Demeter.
Hozzátette: a csíkszeredai kórház esetében az alkalmazottak bére teszi ki a költségvetés 60-65 százalékát, erre ha rájön még a 25 százalék, a kórház működése lehetetlenné válik.
– Amíg nem kapunk erre a célra külön pénzkeretet, a béremelést nem lehet gyakorlatba ültetni – vélte Lukács Antal, a Székelyudvarhelyi Városi Kórház menedzsere is.
Abban az intézményben a költségvetés 62 százaléka megy fizetésekre, és Lukács úgy látja, hogy éppenséggel ki tudná szorítani az emeléshez szükséges összeget, de akkor nem jutna gyógyszerekre, fogyóanyagokra meg más költségekre.
– Azt jelentené, hogy az egész pénzt odaadjuk a dolgozóknak, és nem jutna semmi a betegeknek – summázott.
Székelyudvarhelyen 786 kórházi alkalmazottat érint az intézkedés. Lukács Antal úgy tudja, az országos egészségbiztosítónál terítéken van a téma, foglalkoznak a kérdéssel, de amíg nincs meg a jogszabály alkalmazási módszertana, amely szabályozná, hogy miként is kell gyakorlatba ültetni, mindenki úgy értelmezi, ahogy akarja. Elkésve éppenséggel nincsenek, mert november 10-től kezdjük adni az októberi béreket, addig volna idő az alkalmazási normák megjelentetésére és a pluszpénzek elkülönítésére is – vélte Lukács Antal.
– Pár napja tartott a minisztérium egy videokonferenciát, ahová kizárólag a közegészségügyi igazgatóságok vezetőit hívták meg, és amelyen azt mondták, hogy a biztosítópénztárakon keresztül fogják eljuttatni a megemelt bérek fedezésére szánt összeget a kórházaknak – tájékoztatta lapunkat dr. Tar Gyöngyi, a Hargita Megyei Közegészségügyi Igazgatóság vezetője.
Ő attól tart, hogy a videokonferencián elhangzott módszer szerinti elosztás ismét diszkriminatív lesz.
– Tőlünk már bekérte a minisztérium, hogy pontosan leosztva, melyik kórháznál mennyivel emelkedik meg a bérköltség, tehát erről tiszta képük, pontos adataik vannak – tette hozzá az igazgató.
Azt mondta, hogy az említett videokonferencián ismételten hangsúlyozták: a 25 százalékos béremelés a közegészségügyi igazgatóságok személyzetére nem vonatkozik.
Forró-Erős Gyöngyi
Egészségügyi alkalmazottak a megyei kórházban. Járni jár, de jut-e? Fotó: Balázs Árpád[/caption]
Eddig nem értesítettek arról, hogy pluszfinanszírozást kapnánk a megnövekedett bérek fedezésére, sőt legutóbb úgy értesültem, nem is kapunk. Ha ez tényleg így lesz, az a kórház számára a csődöt jelenti – nyilatkozta lapunknak dr. Demeter Ferenc, a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház menedzsere.
Mint ismeretes, az orvosok nyomásának engedve, a kormány 25 százalékkal növelte az egészségügyi dolgozók bérét október elsejétől, de egyelőre semmit sem lehet tudni arról, hogy miként is kell majd végrehajtani ezt az intézkedést.
– Ezt a törvényt is úgy hozták meg, mint sok mást: a módszeren nem gondolkodtak – jelentette ki Demeter.
Hozzátette: a csíkszeredai kórház esetében az alkalmazottak bére teszi ki a költségvetés 60-65 százalékát, erre ha rájön még a 25 százalék, a kórház működése lehetetlenné válik.
– Amíg nem kapunk erre a célra külön pénzkeretet, a béremelést nem lehet gyakorlatba ültetni – vélte Lukács Antal, a Székelyudvarhelyi Városi Kórház menedzsere is.
Abban az intézményben a költségvetés 62 százaléka megy fizetésekre, és Lukács úgy látja, hogy éppenséggel ki tudná szorítani az emeléshez szükséges összeget, de akkor nem jutna gyógyszerekre, fogyóanyagokra meg más költségekre.
– Azt jelentené, hogy az egész pénzt odaadjuk a dolgozóknak, és nem jutna semmi a betegeknek – summázott.
Székelyudvarhelyen 786 kórházi alkalmazottat érint az intézkedés. Lukács Antal úgy tudja, az országos egészségbiztosítónál terítéken van a téma, foglalkoznak a kérdéssel, de amíg nincs meg a jogszabály alkalmazási módszertana, amely szabályozná, hogy miként is kell gyakorlatba ültetni, mindenki úgy értelmezi, ahogy akarja. Elkésve éppenséggel nincsenek, mert november 10-től kezdjük adni az októberi béreket, addig volna idő az alkalmazási normák megjelentetésére és a pluszpénzek elkülönítésére is – vélte Lukács Antal.
– Pár napja tartott a minisztérium egy videokonferenciát, ahová kizárólag a közegészségügyi igazgatóságok vezetőit hívták meg, és amelyen azt mondták, hogy a biztosítópénztárakon keresztül fogják eljuttatni a megemelt bérek fedezésére szánt összeget a kórházaknak – tájékoztatta lapunkat dr. Tar Gyöngyi, a Hargita Megyei Közegészségügyi Igazgatóság vezetője.
Ő attól tart, hogy a videokonferencián elhangzott módszer szerinti elosztás ismét diszkriminatív lesz.
– Tőlünk már bekérte a minisztérium, hogy pontosan leosztva, melyik kórháznál mennyivel emelkedik meg a bérköltség, tehát erről tiszta képük, pontos adataik vannak – tette hozzá az igazgató.
Azt mondta, hogy az említett videokonferencián ismételten hangsúlyozták: a 25 százalékos béremelés a közegészségügyi igazgatóságok személyzetére nem vonatkozik.
Forró-Erős Gyöngyi
