Több mint tíz esztendeje nyílt ki Pandora pénzügyi szelencéje és sepert végig a világon. Az építkezés terén mindmáig érezteti hatását, ennek okán vizsgáltuk meg Hargita megye nagyobb városaiban az építkezési kedv alakulását. Arra a következtetésre jutottunk, hogy gazdaságilag minél erősebb a város, annál nehezebben tornázza vissza magát a 2008-as szintre. Éppen Csíkszeredának sikerült a legkevésbé elérnie a 2008-ban kibocsátott építkezési engedélyek számát: a 2008-as 410-nek közelében sincs a tavalyi 240 (58,5 százaléknál tartanak). Székelyudvarhelyen sem rózsás a helyzet, a 2008-as 284-gyel szemben 182-vel zárták az elmúlt esztendőt (64 százalékra tornázták vissza magukat). Gyergyószentmiklóson tavaly még szintén gyengén muzsikáltak, de idén már 122 engedélyt kibocsátottak novemberig, ami a 2008-as 146-nak a 83,5 százaléka. Érdekességként egy kisebb város, Szentegyháza adatait is kikértük, és kiderült: a 2008-as számot már 2015-ben átlépték. Mai összeállításunkban városokat hasonlítunk össze, holnap pedig községeket veszünk górcső alá. Csíkszereda: a régi közelében sem Csíkszeredában az általános városrendezési terv (PUG) hiánya hátráltatja az építkezéseket, annak ellenére, hogy a befektetési hajlandóság megvan az emberekben. Albert Sándor, Csíkszereda főépítésze a Hargita Népe érdeklődésére elmondta: a megyeszékhelyen a 2008-as gazdasági válságot követően jelentősen csökkent az építkezési engedélyek kibocsátásának a száma. Azóta sem érték el a korábbi értékeket, bár árnyalja mindezt, hogy tavaly óta nem az építkezési engedélyek igénylésének a száma, hanem az engedélyek kibocsátásának a száma csökkent jelentősen: általános városrendezési terv hiányában ugyanis nem tudott annyi engedélyt kibocsátani az önkormányzat, amennyiért folyamodtak. Mostanában inkább villany- és gázbekötésekre, illetve felújításra kértek engedélyt a város lakói. Hozzáfűzte: leginkább a fiatal és középkorú generációkra jellemző, hogy szívesen belevágnak az építkezésbe. A számszerűsített adatok is mutatják, hogy a megyeszékhelyen folyamatosan csökkent a kibocsátott építkezési engedélyek száma. Míg 2008-ban még 410 építkezési és bontási engedélyt iktattak, addig alig négy év múlva, 2012-re ez a szám 328-ra csökkent. Tavaly, 2017-ben már csak 240 építkezési és bontási engedélyt tudott kibocsátani a városi önkormányzat. Mint arról korábban beszámoltunk, a városközpontban jelenleg sem tud a városháza építkezési engedélyt adni, az ugyanis védett övezetnek számít, és nem rendelkeznek emiatt övezeti városrendezési tervvel (PUZ) sem. Emiatt egyébként a város saját, országos fejlesztési alapokból (PNDL) finanszírozott beruházásait sem tudják engedélyezni. A főépítész ugyanakkor korábban a Hargita Népének elmondta: igaz ugyan, hogy jogilag nincs érvényben, de attól még a városháza rendelkezésére áll a teljes, szakmailag megalapozott városrendezési dokumentáció, amelynek előírásait annak ellenére is be lehet tartani, hogy jelenleg nem kötelező. Ez egyébként azért is célszerű, mert így később, amikor hivatalosan is érvénybe lép az új általános városrendezési terv, elejét lehet venni az utólagos törvényességi gondoknak. [caption id="attachment_80511" align="aligncenter" width="1000"] Épül a lakóház. Hajlandóságból több van, mint előrelépésből Fotó: Kovács Hont Imre[/caption] Székelyudvarhely meredeken kapaszkodik vissza A székelyudvarhelyi urbanisztikai osztály munkatársai kérésünkre az elmúlt 13 év építkezési engedélyekkel kapcsolatos nyilvántartásait nézték át. Kiderült, hogy a 2006-os évben adták át a legtöbb engedélyt, 315-öt. 2007-ben, majd 2008-ban is élénk volt az építkezési kedv, hiszen az előbbiben 309, a válság évében pedig 284 engedélyt bocsátott ki a hivatal. 2009-ben még nem annyira látványos a csökkenés, de utána stabilan 150-160 körül alakul a kibocsátott dokumentációk száma egészen 2013–2014-ig, amikor mindössze 107, illetve 102 engedélyt kellett kiadniuk. Három éve újra megugrott az építkezési hajlandóság, 2015-ben már 133-an, 2016-ban 125-en, a tavaly már 182-en kérték a hivatal beleegyezését valamilyen beruházáshoz, de ez a szám még mindig jócskán elmarad a 2006-os adattól. 2017-ben egyébként 63 lakóház, 1 turisztikai célú villa, 7, jogi személyeknek kibocsátott építési engedély kereskedelmi, illetve adminisztratív céllal, 111 más (cégtábla, reklámtábla, rácsatlakozási munkálatok, javítás, kerítés, létező épületek bővítése, tetőtér-beépítés, területrendezés stb.) típusú engedély szerepel az urbanisztikai osztály nyilvántartásában. Idén november elsejéig 182 építési engedélyt bocsátottak ki. Mivel az utóbbi néhány év törvénymódosításai következtében bizonyos munkálat esetében megengedik a kivitelezést építkezési engedély beszerzése nélkül is, a jelenben és a jövőben nincs rá reális esély, hogy a kibocsátott engedélyek száma újra elérje a 2006-os szintet – mondták az urbanisztikai osztályon. Például a belső hőközpontok szerelése, bizonyos belső, illetve külső (beleértve a kerítéseket is) javítási munkálatok, bizonyos esetekben az épületek rendeltetésének megváltoztatása mind olyan beavatkozás, amire már nem kell engedélyt kiváltani. Építkezési engedélyt nagyrészt a következő típusú munkálatok elvégzésére váltanak ki: lakóházak, illetve ezek melléképületeinek építése, kollektív lakóépületek építése, kerítések és bejárati kapuk építése, közművekre való csatlakozás, kereskedelmi és adminisztratív épületek építése, ipari és raktározási célú épületek építése, szolgáltatások céljából való építkezések (például autómosó, töltőállomás, szerviz), cégtáblák és reklámtáblák kihelyezése stb. Ezek mellett minden évben van néhány, változó számú nagyobb beruházás, mint például a bevásárlóközpontok építése, bővítése, modernizálása, nagyobb ipari csarnokok építése, lerakatok kialakítása, közérdekű beruházások (Haberstumpf-villa felújítása, úthálózat-korszerűsítés és -építés, közmű-modernizálás és -építés, vagy akár a légvezetékek városközpontban történt felszín alá helyezése). Az építkezési engedélyeket igénylő emberek az aktív korosztályból kerülnek ki. Átlagosan 35 és 50 év köztire tehető az igénylők életkora. [caption id="attachment_80513" align="aligncenter" width="1000"] Fotó: László F. Csaba[/caption] Gyergyószentmiklós: visszatérőben Nem egyik évről a másikra, de jelentősen csökkent a 2008-ban bekövetkezett gazdasági válság miatt az építkezések száma Gyergyószentmiklóson. Érdekesség viszont, hogy az elmúlt tíz évben éppen 2009-ben bocsátotta ki a legtöbb építkezési engedélyt a helyi polgármesteri hivatal. Az elmúlt tíz esztendőre vonatkozóan bocsátotta rendelkezésünkre a kiadott építkezési engedélyek számát a gyergyószentmiklósi városháza. Fórika Krisztina szóvivő kérdésünkre elmondta, a gazdasági válság hatására nem volt megfigyelhető csökkenés az építkezések számában. 2008-ban például 146 engedélyt bocsátott ki a polgármesteri hivatal, 2009 pedig rekordévnek számít az elmúlt évtizedben, ugyanis 149 engedélyt kértek a gyergyószentmiklósiak, s ezt a számot azóta sem sikerült meghaladni. A csökkenés 2010-től tapasztalható (102 engedély), és tartott a mélyrepülés 2011-ben is (106). Egy évvel később viszont ez a szám ismét felugrott 146-ra, de 2013-ban az elmúlt tíz év mélypontjára süllyedt, csupán 94 jóváhagyással. Az azt követő esztendőben 99 engedélyt adtak ki, majd évről évre emelkedett az építkezések száma, tavaly 106 esetben kérték a városháza beleegyezését különböző munkálatokhoz. Idén eddig 122-nél tart a kiadott engedélyek száma. A szóvivő azt mondta, a lakóház és melléképület építése mellett felújításra, toldásra, tetőtér építésére, kertépítésre, illetve a víz-, villany-, gáz- és csatornahálózatra való csatlakozásra is adtak engedélyeket, és figyeltek arra, hogy a felújítandó vagy bővítésre kerülő épület illeszkedjen a városképbe mind formáját, mind pedig színét tekintve. Fórika Krisztina megjegyezte, nem rendelkeznek statisztikai adatokkal az építkezési engedélyt kérők korára vonatkozóan, viszont azt lehet tudni, hogy az engedélyek többségét magánszemélyek kérik. A tavaly 106 engedélyből 72 szólt magánszemély részére, idén pedig 44 engedélyt adtak ki intézményeknek és 78-at magánszemélyeknek. Kisvárosi helyzet Szentegyházán a 2000-es évek elejétől fokozatosan növekedett az építkezési kedv. 2002-ben még csak 21 engedélyt váltottak ki a polgármesteri hivataltól, de 2007-ben már 39 dokumentációt bocsátott ki az igénylőknek – ebben az időszakban ez az év volt a csúcs. 2008-ban 34 építési engedély szerepel az urbanisztikai nyilvántartásban, a következő esztendőben még 31, de onnantól kezdve látványos a csökkenés: 2011-ben 10, míg 2012-ben 11 engedélyt bocsátottak ki. 2013-tól már – bár hullám­völgyekkel – egyfajta növekedés tapasztalható. Ha az idei évet nem számítjuk, a 2015-ös esztendő vitte a prímet 38 kiváltott építési engedéllyel. A polgármesteri hivatal arról tájékoztatott, hogy idén novemberig már 31 kérést hagytak jóvá. Az adatok alapján úgy értékelik a szentegyháziak, hogy sikerült visszatornázni magukat a korábbi csúcsra. Megtudtuk, hogy a legtöbb engedélyt lakóház epítésére adják ki, ezek többnyire egyszintes vagy kétszintes épülettervek, és az igénylők tiszteletben tartják-e az engedélyztetési eljárást, illetve az övezeti rendezési tervekben előírtakat is. Az esetek többségében a fiatal, 25–40 éves korosztály építkezik. Asztalos Ágnes Kiss Előd-Gergely Lázár Hajnal