Nemrégiben nagy megelégedéssel nyilatkozta Victor Ponta kormányfő, hogy végre a munkaszerződéses alkalmazottak száma elérte a 6 milliót, ilyenképpen pedig az nagyobb, mint a nyugdíjasoké, amely a legutóbbi statisztikák szerint 5,2 millió volt. Szeptember folyamán hasonló jellegű nyilatkozatokat tett Rovana Plumb munkaügyi miniszter és Liviu Pop társadalmi párbeszédért felelős tárca nélküli miniszter is. Azért van különös jelentősége ennek a tényállásnak, mert a nyugdíjalap szempontjából nem mindegy, hogy hányan is fizetnek társadalombiztosítási hozzájárulást, és milyen az arány közöttük és a nyugdíjasok száma között. Mindhárom tisztségviselőnek igaza volt, amikor a fentebbi számokat em­legette, de talán pontosabb úgy fogalmazni, hogy némi igaza. A munkaügyi felügyelőség – amely elektronikus nyilvántartásában szerepelnek az alkalmazottak – adatai szerint valóban létezett 6 millió aktív munkaszerződés, azaz olyan, amelyek nyomán a munkáltatók és a munkavállalók egyaránt illetékek és adók fizetésére kötelezettek. Pontosabban: 2015. június 30-án a szóban forgó nyilvántartásban 6 065 968 egyéni munkaszerződés szerepelt, míg a 2014-es esztendő ugyanezen időpontjában csak 5 794 400. Következésképpen egy kedvező tendencia megmutatkozott, de az is hangsúlyozandó, hogy ez még automatikusan nem jelenti azt, hogy ugyanolyan mértékben gyarapodott az alkalmazottak száma is. Árnyaltabb megközelítés Említettük, hogy van némi igazság a három magas rangú tisztségviselő állításában, de nem lehet megfeledkezni legalább három olyan vetületről, amelyet mindig is kellett, kell tartani, amikor a munkavállalók számáról van szó. Mindenekelőtt arra kell utalnunk, nem először és nem utoljára, hogy sajnos az alkalmazottak megszámlálásával több intézmény is foglalkozik, s az általuk nyilvánosságra hozott számadatok között rendszerint nagy az eltérés, 4,5 milliótól egészen 6 millió személyig. Ez a jelentős eltérés annak tulajdonítható, hogy a különböző intézmények különböző számítási módszert, illetve eljárást alkalmaznak. Így például nemrégiben a munkaügyi minisztérium honlapján a statisztikából származó információk alapján megjelent számadatok szerint júliusban a nemzetgazdaságban foglalkoztatott munkavállalók száma 4,57 millió fő volt. Ez az adat szerepel az Országos Statisztikai Intézet (INS) havi kiadványában is, de azt is tudni kell, hogy a statisztika csak azokkal az intézményekkel, cégekkel stb. „számol”, amelyeknek 4-nél több alkalmazottjuk van. Ugyanakkor a statisztikai intézetnek van egy éves jelentése is, s abban 2014-re vonatkozóan 5,8 millió alkalmazott szerepel. Igen ám, de az intézetnek ezen közleményében szerepelnek a fegyveres testületek alkalmazottai is, továbbá a felméréseken alapuló feketén dolgozók száma. Tehát egyikből egyes alkalmazottak hiányoznak, a másikban viszont szerepelnek olyanok is, akik nem rendelkeznek munkaszerződéssel, azaz törvénytelenül vannak foglalkoztatva. A munkaügyi felügyelőség – amióta létezik a már említett elektronikus nyilvántartási rendszer, a Revisal – havonta közöl adatokat a munkáltatók által benyújtott, a munkaszerződésre vonatkozó adatok alapján. A benyújtott adatok között van a munkaszerződés típusa, a tényleges munka megkezdésének időpontja, a bruttó bér, az alkalmazott személyi száma stb. Egy alkalmazott, több szerződés Utaltunk arra, hogy nem szabad összetéveszteni az alkalmazottak számát az aktív munkaszerződések számával. Nem, mert jelentős eltérés mutatkozhat. Íme: az esztendő derekán a munkaügyi felügyelőség nyilvántartásában országos szinten 5,3 millió alkalmazott szerepelt és 6 millió aktív munkaszerződés. És ez azért, mert egy személynek lehet két, de akár annál több egyéni munkaszerződése is. Tegyük fel, hogy egy személynek van egy részmunkaidős, 6 órára vonatkozó munkaszerződése, egy másik munkáltatónál pedig ugyancsak egy részmunkaidős, kétórás munkaszerződése. Nos, ezt a személyt a munkaszerződések statisztikájában kétszer tüntetik fel. Ilyenképpen joggal feltételezhető, hogy amikor a kormányfő azzal kérkedett, hogy az alkalmazottak száma meghaladta az utóbbi évtizedekben első ízben a nyugdíjasok számát, akkor tulajdonképpen a munkaszerződések számáról beszélt. Egyébként az ő állítását nem támasztják alá az illetékes közintézmények számadatai sem: az Országos Statisztikai Intézet adatai szerint júliusban az alkalmazottak száma 4,57 millió volt, az Országis Nyugdíjpénztár adatai szerint pedig a nyugdíjasok száma ugyancsak júliusban 5,14 millió volt. Hab a tortán Igen faramuci helyzetekkel is szembesülhetünk. A Revisal adatai szerint 2014 végén országos viszonylatban a legnagyobb munkáltató a Kaufland üzletlánc volt – aktív alkalmazottainak száma 21 146 lévén. Igen ám, de a cég által a pénzügyminisztériumhoz benyújtott éves pénzügyi jelentésből az derül ki, hogy 2014-ben az alkalmazottak átlaglétszáma 2180 volt. Az nem vitás, hogy az év végi tényleges létszám és az éves átlaglétszám között lehet eltérés, sőt rendszerint van is, de ilyen nagymérvű már-már elképzelhetetlen. A Ziarul Financiar gazdasági napilapnak e fura helyzet kapcsán a munkaügyi felügyelőség nem hivatalosan csak annyit közölt, hogy előttük nem ismeretlen ez az ügy, és felhívták a figyelmét a munkáltatónak arra, hogy rendezze ezt a problémát, mert feltételezhetően arról van szó, hogy egyes szerződéseket kétszer vezetnek be a rendszerbe. Azaz azok számát esetenként megduplázzák. Hogy ez igaz-e vagy nem, azt nem tudni, de az ilyen esetek mindenképp több mint visszásak, és megkérdőjelezik – legalábbis esetenként – a számadatok megbízhatóságát. Visszatérve a kormányfő szóban forgó bejelentésére, megemlíthetjük azt is, hogy 2011 májusában nagyvonalakban hasonló jellegű bejelentést tett az akkori kormányfő, Emil Boc is. Ő azzal dicsekedett, hogy az új munkatörvénykönyv hatályba lépését követően kétszázezer egyéni munkaszerződés megkötésére került sor, de arról mélyen hallgatott, hogy hány munkaszerződést bontottak fel van szüntettek meg. Egyébként a 2007–2008-as időszakban a munkaszerződések száma 327 ezerrel gyarapodott, ugyanakkor 300 ezret felbontottak. Hecser Zoltán