Oly kérdések feszítenek, Mik évek óta nem. Érzések és gondolatok Szaladnak el velem. Járok homokos utakon, Száraz patakmederben S hordom össze az életem Egy lyukas kis vödörben. Kezet rázok az álmaimban Képekkel, emberekkel S elindulok reggelenkint, A Nap, ha újra felkel. Támaszkodom egy gang alatt Az árnyékban s a szürke Kőben s vakítón villanik Felém a Semmi csülke. Száguldom. Elsodor a szél, Elhord a semmi árja. És félek hogy a lelkemet Csak az Üresség várja.   Sentes Norbert Metafohász Istenem, bárcsak isteni szavakkal tudnám illetni. (őt)