Gazdik milliói esküsznek rá, hogy kedvencük nemcsak a hangsúlyt és a vezényszavakat ismeri, hanem pontosan tudja, mit jelent a „labda” vagy a „póráz”. A tudomány sokáig szkeptikus volt ezzel kapcsolatban, ám az ELTE Etológia Tanszékének kutatói néhány évvel ezelőtt megdöntötték a régi elméleteket és a Current Biology című nemzetközi szaklapban publikált átütő erejű kutatásuk bebizonyította, hogy a kutyák agya képes aktiválni a tárgyak mentális képét, amikor meghallják azok nevét.

Korábban a szakértők úgy vélték, hogy a négylábúak csupán bizonyos viselkedési mintákat társítanak a hangokhoz, például a „hozd ide” parancsnál a mozdulatsor rögzült bennük, nem pedig magának a tárgynak a fogalma. A magyar etológusok azonban neminvazív EEG-vizsgálat segítségével, a kutyák agyhullámait mérve figyelték meg, mi történik a fejükben a beszéd során. 

A kísérletben a gazdik kiejtették egy ismert tárgy nevét – például azt, hogy „labda” –, majd felmutatták vagy a megfelelő objektumot vagy egy teljesen mást, mondjuk egy plüssmacit. Meglepő módon az adatokból tisztán kirajzolódott egy olyan agyhullám-hatás, amely az embernél is akkor jelentkezik, ha a hallott szó és a látott kép nem egyezik. Amikor a kutya a „labda” szó után valóban labdát látott, az agya megnyugodott, ám ha a kifejezés után egy másik tárgyat mutattak neki, az agyi elektromos aktivitása azonnal megváltozott. Ez a finom eltérés egyértelműen jelzi, hogy a kutyák fejében él egy konkrét kép a szavakról, vagyis képesek a valódi szóértésre.

A felfedezés világszerte nagy visszhangot váltott ki, hiszen ez az intellektuális képesség eddig kizárólag az emberi faj sajátjának tűnt. Persze nem minden kutya teljesített egyformán a teszteken, ami arra utal, hogy a passzív szókincs mérete és a megértés szintje egyénfüggő. De amikor legközelebb beszélgetünk a kedvencünkkel, érdemes észben tartani, hogy a szavak mögött valódi gondolatok és képek születnek a buksijukban.