Öt éve, 2010. április 4-én hunyt el a Gyulafehérvári Főegyházmegye első érseke, a csíkdelnei születésű Bálint Lajos. A szülőfaluban a hétvégén, a Szent János búcsúünnep alkalmával szoborállítással tisztelegnek emléke előtt.

[caption id="attachment_3420" align="aligncenter" width="620"] Bálint Lajos szobra. Lajkó felismerése Fotó: Daczó Dénes[/caption] Daczó Katalin daczo.katalin@hargitanepe.ro Az érsek úr rendkívül szerény volt, talán nem is örülnek a szobornak – jegyezte meg Csintalan László csíkdelnei plébános, tiszteletbeli főesperes. – Éppen ezért mi hangsúlyozottan a Gyulafehérvári Főegyházmegye első érsekének állítjuk a szobrot, aki az egyházközség szülötte volt, és annak a kápolnának a közelében helyezzük azt el, ahol őt megkeresztelték, így az útról is látható lesz. Vasárnap, június 21-én, 12.30 órakor tartják a csíkdelnei Keresztelő Szent János-templom búcsúját, amelyen az ünnepi szentmisét Ft. Jakubinyi György érsek végzi, és ő mondja a búcsús szentbeszédet is. A bronzból készült mellszobrot a szentmisét követően áldják meg. A szobor Vargha Mihály sepsiszentgyörgyi szobrászművész alkotása. A Székely Nemzeti Múzeum igazgatójának ez az első köztéri munkája Csíkban. – Amikor megbízást kapok egy jeles személyiség szobrának megalkotására, először igyekszem minél több információt beszerezni róla – idézte fel a szobor készítésének folyamatát a művész –, nemcsak fényképeket, hanem életrajzi adatokat, írásait, sőt anekdotákat is. Így történt ez Bálint Lajos érsek úr szobrának megalkotásakor is. Sepsiszentgyörgyön és Futásfalván is találkoztam papokkal és világiakkal, akik fel tudták eleveníteni számomra az érsek úr alakját, személyiségét. Engem az ragadott meg a legjobban, hogy Márton Áron püspök úr letartóztatása után Bálint Lajos kispap nem volt hajlandó beállni „békepapnak”, otthagyta a teológiát és munkásként, sofőrként dolgozott. Márton Áron börtönből való szabadulása hírére iratkozott újra vissza a teológiára és szolgálta hűségesen egyházmegyéjét papként, majd Erdély, Gyulafehérvár első érsekeként. Én e szobor által azt a végtelenül szerény, alázatos, de a mély hit derűjével megáldott papot szerettem volna ábrázolni, aki kerülte a hívságot, a túlzott nyilvánosságot, aki végrendeletében ragaszkodott ahhoz, hogy kis falujában, szinte a Somlyó-hegy lábához temessék el, aki derűsen dolgozott, élte napjait, de sarkalatos, hitbéli kérdésekben megingathatatlan volt. Ugyanakkor szeretném, ha idős falusfelei felismernék szobromban „Lajkót”, ahogy gyermek- és ifjúkorában becézni szerették. A mintegy 70 cm-es mellszobor talapzatán, amely zsögödi andezitből készül, tegnap még dolgozott Dóczy András kőszobrász. A szoborállítást az egyházközségen és számos magánszemélyen kívül a Gyulafehérvári Érsekség és a csíkdelnei Szalonka közbirtokosság támogatta.