Színre lépés után
Hétfői lapszámunkban írtunk arról, hogy színre lépés előtt áll az új kormány, utalva arra is, hogy a szereplők neve már ismeretes. Most már túl vagyunk a premieren, lévén, hogy a parlamenti szakbizottságok általi hétfői-keddi villámgyorsan lezajlott meghallgatásokat követően sor került a két ház együttes ülésén a kormányprogram vázlatos ismertetésére, majd annak, illetve az új kormány megszavazására, ezt követően pedig az eskütételre. Az esti órákban egyes minisztereket már be is iktattak, s ilyenképpen elfoglalhatták azt a bizonyos bársonyszéket. Az új kormány színre lépésének azonban van néhány olyan vetülete és mozzanata, amelyek némileg beárnyékolják a keddi premiert.
Némileg furcsállandó a maga nemében erőltetett igyekezet, mármint a kormányalakítás tekintetében. A sietség megbosszulhatja magát, s ez most is bekövetkezett. Vasárnap alig ismertette a kijelölt kormányfő a majdani szereplők névjegyzékét, s néhány óra elteltével arról lekerült az egészségügyi miniszterként jelölt Andrei Baciu, akiről nemcsak az derült ki, hogy modellként fehérneműket népszerűsített, hanem az is, hogy a rezidensi vizsgáján nincs túl, azaz szakmai tapasztalata nem éppen meggyőző. Nos, az ilyen jellegű történések eleve kérdőjeleket vetnek fel. Sokkal súlyosabb és meggondolkoztatóbb viszont az, ami hétfőn történt az igazságügyi miniszteri szék várományosa, Cristina Guseth parlamenti szakbizottsági meghallgatása során. Az amúgy tiszteletre méltó polgárjogi aktivista a jogállamiság egyik tekintélyes hazai védelmezője csúnyán leszerepelt szakmai ismeretekből, így például összetévesztette az immunitást az összeférhetetlenséggel, elemi jogi kérdésekben bizonytalankodott, sőt az Alkotmányt is csak felületesen ismerte. Mindez talán nem is véletlen, mert végzettségét tekintve elektronikai mérnök. Mindennek ellenére az ötventagú bizottságból 44-en bizalmat szavaztak neki. Ez pedig felháborító, megengedhetetlen, még akkor is, ha a szavazatok tekintetében őket befolyásolták párttársaik, s mindenekelőtt Valeriu Zgonea, a képviselőház elnöke. A bírósági érdekképviseleti egyesületek, nem utolsósorban az egyik kereskedelmi hírtelevízió éles hangvételű műsora, valamint az ALDE egyik képviselőjének határozott kiállása nyomán keddre virradóan Dacian Cioloş ezt a jelöltet is visszahívta. Helyette két jelölt neve is felmerült, az egyik Mihai Selegean, aki kedden reggel meg is jelent a parlament épületében, ott beszélgettek is a képviselőház elnökével, együtt Dacian Cioloşsal, hogy miről, azt nem tudni, de időközben Brüsszelből megérkezett a tulajdonképpeni jelölt, Raluca Prună is, akit végül is déli 12 órakor hallgattak meg a szakbizottságban. Sokan dicsérik Cioloşt, hogy idejekorán lépett, ám jó lenne tudni, hogy valakik súgtak-e neki Guseth visszahívása tekintetében, de talán még fontosabb lenne azt tisztázni, hogy kinek a jóvoltából kerülhetett fel a miniszterjelöltek listájára egy olyan személy, aki semminemű kvalitással nem rendelkezett az igazságügyi tárca vezetői minőség elnyerése tekintetében. Mert valakik csak adhattak tanácsot, javasolhattak Cioloşnak, mert az szinte elképzelhetetlen, hogy személy szerint ismerte, esetenként jól ismerte azt a húsz személyt, akit ő név szerint javasolt az egyik vagy a másik miniszteri funkcióra. Hallani arról, hogy Brüsszelben tevékenykedő romániai politikusok, szakértők is „súghattak” Cioloşnak, s így Gusethet, de Raluca Prunát illetően is, köztudott, hogy Monica Macovei egykori igazságügyi miniszter, jelenlegi európai parlamenti képviselő szoros ismeretségi körébe tartoztak. Amúgy talán az sem véletlen, hogy a beiktatott kormánytagok között nem egy, nem kettő Brüsszelből jött haza, ahol már jó ideje tevékenykedtek különböző uniós intézményekben vagy különböző romániai delegációk kötelékében. Továbbá gyakran halljuk azt is, hogy független, párton kívüli személyekről van szó, s ez biztosíték arra, hogy a majdani kormány tevékenysége mentesülni fog a pártpolitikai befolyásoktól. Lehet, de az is lehet, hogy nem. Vasile Dâncu kormányfőhelyettes három évig volt a Năstase-kormány minisztere és évtizedekig a szociáldemokrata párt tagja, illetve tisztségviselője. Három olyan miniszter is van, akik annak idején karrierjüket politikai síkon kezdték, méghozzá a Nemzeti Parasztpárt színeiben, s annak idején kormányzati tisztségeket is betöltöttek. A mostani külügyminiszter, Lazăr Comănescu is volt még külügyminiszter annak idején, igaz, rövid ideig, az egykori Tăriceanu-kormányban.
Folytathatnánk a sort, de váltsunk témát. A meghallgatások villámgyorsan lezajlottak, és keveset mondunk akkor, ha azt mondjuk, hogy formálisnak bizonyultak. A meghallgatásokon pedig ilyesmiket is lehetett hallani: a mezőgazdaságiminiszter-jelölt szerint a szebeni szalámit, a kürtőskalácsot és még egy-két terméket hagyományos román termékként kellene regisztráltatni az Európai Unióban. Ha ez a legfontosabb és legégetőbb kérdése a hazai mezőgazdaságnak, akkor megvan a magunk véleménye Achim Irimescu mezőgazdasági miniszter stratégiai elképzeléseiről. Vasile Dâncu régiófejlesztési miniszter többek között kiemelte annak a szükségességét, hogy Bukarestben meg kellene emelni a távfűtés díjszabását. Ez lenne a minisztériuma ténykedésének központi kérdése? Sajnos, általános jellegű megfogalmazásoktól hemzsegett a parlamenthez hétfőn benyújtott kormányprogram is, arról nem is beszélve, hogy jogi szempontból lehetetlennek bizonyuló előírásokat is tartalmazott. Hétfőn, a kora esti órákban egyes miniszterjelöltek és a kormányfőjelölt is azt állította, hogy a rendelkezésre álló rövid idő okán tulajdonképpen egy vázlatos kormányprogramról van szó, a részletesebbet, az alaposabb tényismeret tükrében majd december 15-ig fogják véglegesíteni. Igen ám, de két kormányprogram nem lehet, eggyel kell bevonulni a parlamentbe és azt kell elfogadtatni. Ezt a faramuci helyzetet úgy próbálta helyretenni Dacian Cioloş, hogy kedd reggelre valahogy kimunkálta annak a bővített változatát. És ugyanakkor abból kiiktasson végrehajthatatlan előírásokat, például a helyi és parlamenti választások összevonására vagy a polgármesterek kétfordulós megválasztására vonatkozóan. Ilyenképpen most már azt sem lehet tudni, hogy végül is a hétfői vagy a keddi variánsra adta-e a voksát a parlament. És visszatérve ama államelnöki, valamint pártvezetői állításokra, miszerint nincs pártpolitikai színezete az új kormánynak, fogadjuk azt el, de ugyanakkor és ettől függetlenül a jó szimatúak orrát továbbra is belengi a politika, a politikum illata.
Hecser Zoltán