Hirdetés

Szerzetesek receptjei

Rendhagyó módon az utazási sorozatban ezúttal nem megyek messzebbre: az adventi-karácsonyi étkezési szokásokat járom körül. Ennek nyomán Bakonybélbe, Csíksomlyóra és Eszékre látogatunk.

Csermák Zoltán
Becsült olvasási idő: 3 perc
Szerzetesek receptjei
Saly Noémi Fotó: Saly Noémi archívumából

A Krisztinavárosi Havas Boldogasszony Plébánia minden év őszén megrendezi jeles ünnepét a „Krisztinás napot”. Ebben az évben Saly Noémi művelődéstörténészt látta vendégül. A kiváló előadó ezer szállal kötődik a Tabánhoz, az egykor szebb napokat látott városrész minden titkát ismeri: igazi lokálpatrióta. Ezúttal a gasztronómia kerül a középpontba, előadásának címe: Háborús nyúl, prézlikoch – a Bakonybélbe internált apácák receptemlékei. 
Saly Noémi egy feledhető korba vitte el a hallgatót. A bakonybéli bencés monostor a második világháborút átvészelte, s élte nyugodt mindennapi életét. 1950-ben, a szerzetesrendek feloszlatása után az államhatalom a női szerzetesrendek nagyon sok lakóját e falak közé zsúfolta össze. A kutató számára igazi kincsek a nővérek gondosan megőrzött receptjei. Ez ihlette a művelődéstörténészt, hogy e kutatást hasonló környezetben folytassa. Az Egyetemi Könyvtárban lelt rá a Szakács könyvecske. Mellyet, elsőben a’ Csiki Clastromban írtak, anno Domini 1693. E relikvia maradhatott volna a múzeumok vitrinjében, de a fellelők másként döntöttek: kiadják új köntösben Ferencesek főztje címmel. E könyv egyik szerkesztője Saly Noémi. „Szépséges és játékos könyv ez, igazi gasztronómiai időutazás – írja Dragomán György a fülszövegben. – A csíksomlyói szerzetesek kéziratos szakácskönyvének közel hatvan receptje háromszázharminc év után otthonában is kinyomtattatik…” 


Hirdetés


A könyv igazi közönségsiker, már újra kellett nyomni, s Budapesten is már csak néhány példánya vár eladásra. 
E könyv kiszakíthatja olvasóit az egyoldalú táplálkozásból, három szakács a mai kor követelményeinek megfelelően készítette el a hatvan receptet. A kiadványt lapozva kultúrtörténeti adatokkal, a fotókat nézve pedig kulináris csemegékkel lettem gazdagabb. Ismét meggyőződhettem, hogy az erdélyi konyha – gondoljunk Kövi Pál gyűjteményére – milyen értékeket rejt, még akkor is, ha az éttermek étlapján csak a megszokott fogások szerepelnek.
Nem múlhat el gasztronómiai ajánlat receptek nélkül. Saly Noémi kimondottan a Hargita Népe olvasóinak választott recepteket, ebből kettőt teszek közkinccsé eredeti helyesírással, a második a folytatásban olvasható. 

Rántott rizskása

A rizskását meg tisztogatván téjben főzd meg, és mikor fő, tégy malosa szőlőt belé, nád vagy egyéb mézet, és keverd el ebben, ha meg fő, tiszta tálban ragd ki, ted hidegre, had hűllyön jól meg, és mikor meg hűl, jó keményen metéld fel jó lapossan, mint két ujnyi darabokra: azomban 4 vagy 5 tyukmonyat üss tálba, és egy kevés fejér lisztel jól keverd meg, és a rizskását darabonként márcs belé, mint egy kadoczban, és tiszta vajban ráncs meg, és renddel a tálban trágyázd [ízesítsd] meg.
Ja, és a háborús nyúl: őz­ge­rinc­formába tesszük a krum­pli­pürét, s pörccel bőven megszórva sütőbe tesszük. 
 



Hirdetés


Hirdetés

Kövessen a Facebookon!