enyhe havazás
Székelyország – Szerelmes földrajz - Csíkország 5.
Hogy keletkezett a Szent Anna tava?
Két kegyetlen földesúr élt itt, bérctetőre épített váraikban kevélykedtek, s versengésüknél, irigységüknél csak a gonoszságuk volt nagyobb. Egyszer egy arra vetődött idegen úrtól elnyerte a kisebbik annak a lovait, s azzal látogatta meg testvérét. Akkora irigység lobbant az idősebben, hogy nyolc szépségesen szép jobbágylányt, nyolc szüzet fogott hintaja elé, velük szállt versenyre. Mivel nem mozdult a hintó, gyöngék voltak a fiatal női vállak, ostorával rásújtott a legszebbre, Annára. Az véres arccal fordult hátra, s égre emelt kézzel átkozta meg a despotát, aki óriási robajjal, dörgéssel, villámlással süllyedt el várával együtt, annak helyén keletkezett a Szent Anna-tó.
Csíkország fejénél Terkő tündérasszony viszi végbe a csodát, lábánál Szent Anna. Ott két folyóvíz mondai magyarázata, itt egy állóvízé.
De a sokat szenvedett, tűzzel-vassal pusztított székely nép megmaradása az igazi csoda.
A világ végét jelentette sokáig ez a hegycsoport, most a magyar világ, a magyar akarások, a magyar politika és szociológia egyik központja lett. Az ikerkráter történetét, a talaj, a víz összetételét, a Mohos növényritkaságait, a szén-dioxidos, kénes kigőzölgéseket tudósok és kutatók hada vizsgálja, de annak, aki népe, nemzete gondjai fölött virraszt, misztérium ez a hely. Hadúrnak áldoztak itt az őseink, Koppányhoz hasonlóan nehezen barátkoztak az új istenséggel, és az akkori ellenállás − öntudatlanul − a lélek mélyrétegeiben azóta is munkál. Különben nem történt volna meg, hogy a román bolsevizmus legsötétebb korszakában éppen itt tűzték ki magas fenyőfára magyarországi fiatalok a piros-fehér-zöld zászlót, amely akkor súlyos kihágásnak számított. Azóta is izzik itt valami, akárcsak a föld mélyében a láva. Bálványosvári Nyári Szabadegyetemet létesítettek 1990-ben, ahol magyar akarások fogalmazódnak meg, s a nemzet egységesülésének mindennapos gondját őrölik akadémikusok, egyetemi tanárok, politikusok s mindenekelőtt magyar fiatalok. Kétezer-tizenháromban, a magyar miniszterelnök jelenlétében, az összmagyar nemzetpolitikát és a székely autonómia ügyét tárgyalták, Orbán Viktor innen, Tusnádfürdőről intézett felhívást a föld minden magyarjához. Koncertek, ifjúsági találkozók zajától visszhangosak a hegyek-völgyek, inkább fesztivál és diáktábor ma a Szabadegyetem, mint száraz tudományos értekezlet.
Újabban a látogatók és az előadók már Tusnádfürdőn, a Csukás-tó partján gyülekeznek évente, s a két helység nevéből (Tusnád, Bálványos) alkották a különös Tusványos szót.
S Bálványosfürdőn a festők, szobrászok létesítettek művésztelepet, a Baász Imre Alapítvány segítségével rendeznek rangos Ann-Art kiállításokat, bemutatókat, díjakat tűznek ki, ott készült munkákat jutalmaznak.
Így lett a földrajzi kuriózumból kultikus hely, közös dolgaink műhelypadja.
Nagy öröm, hogy a genius loci vándorútra indult, a Bálványosi Nyári Szabadegyetem mintájára hozták létre a Felvidéken, Csallóközben a Martosi Szabadegyetemet. A táj misztériuma ott is megfogant, ott élő testvéreink megérezték, hogy tiszta emberségünk, szép magyarságunk megőrzése a közös cél. És a brutális kegyetlenséggel meghúzott államhatárok föllazítása.
* * *
Népmesei egység a hármas szám, nagy kifejező ereje van ezen a vidéken. Gyergyószék, Csíkszék, Kászonszék olyan katonás rendben sorakozik egymás után, ahogyan egykor magyar királyaink ide, a Keleti-Kárpátok hegyszorosainak a szádába telepítették ezt az őrzésre, éber virrasztásra hivatott népet.
A három szék lakói feltételezik egymást, azonosak, s mégis különböznek, aki erre jár, ámuldozva fedezi föl nyelvükben, szokásaikban, viseletükben a sajátságost, az azonosságban is a különbözőségeket. Színek, zamatok, ízek, formák, mintázatok után kutatnak itt etnográfusok, történészek, néprajzosok. Most hát − második alámerülés gyanánt − Terkő másik engedetlen lányának, a Marosnak is be kell járni egy szakaszát, mert a Gyergyói-medence arcát nála nélkül nem lehet megrajzolni.
folytatjuk
Hegedűs Imre János
-min.jpg)
