A Bencze Pali bácsi-féle kapu – így emlegetik egymás közt a bágyiak azt a restaurált székelykaput, amelyet a helyi kultúrház udvarára helyeztek el. A csillagok állása két alkalommal is kedvezett, így sikerült a kaput felújítva megőrizni a következő nemzedékek számára – mondja Pálfi Tünde, a Kendertó Egyesület vezetője.
A Kendertó Egyesület lelkes szervezőcsapata már nyolcadik éve dolgozik együtt a településen, felelevenítve a régi kalákás hagyományokat, mindegyikük hisz a közösség megtartó erejében. Fiatalabbak és a középkorosztály, nők és férfiak – Joó Nándor, Joó Zsuzsánna, Bara Balázsi Lehel, Lőrincz Enikő, Orbán Emese-Ida, Orbán Gabriella, Gedő Bernadett, Pálfi Csaba és Pálfi Tünde – dolgoznak együtt, de háttérben ott van a családjuk is, akikre mindig számíthatnak, ha munka van.

– A kapu eredeti helyéről való bontása előtt már elvesztette tetőszerkezetét, minek hiányában állapota folyamatosan tovább romlott. Nagyon rossz állapotba került, végül pedig a tulajdonosai a lábait, kontyfáját csonkolva lebontották, károsodott elemeinek jelentős része elkallódott. A kapu megmaradt részei ebben az állapotban kerültek a Kendertó Egyesülethez, amelyet a Bencze család adományba adott nekünk. Azzal a céllal hoztuk el, hogy a faanyagra szükség lehet az 1886-ban épített székelykapu restaurálásakor – meséli Tünde az egyik kapu történetét.

Az első szerencsés fordulat akkor következett be, amikor a két restaurátor, Domokos Levente és György Pál meglátta a kapu még szunnyadó lelkét, amit már csak szakértői szemek voltak képesek felfedezni.
– Mi csak álltunk és hitetlenkedve néztük, hogy egy kupac régi fából hogyan lehetne bármit is kihozni, de hittünk nekik, és belevágtunk. Egy-egy elképzelésünkre, projektünkre éveket kell várni, de a Bencze Pali bácsi-féle kapu esetében ez nem így történt. Az első leadott pályázatunkkal sikerült támogatást nyernünk a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.-től. Ez volt a második szerencsés fordulat – mondja Tünde.
A kapu faanyaga jelentős károsodást szenvedett, ezért újraállítását a nagy terhet rovó nyílók rekonstrukciója nélkül végezték el. A restaurált kapun a régi és az új faanyag színezése eltérő, mivel a kiegészítések jelentős felületet érintenek és szakmailag így indokolt ebben az esetben. Ez a magyarázat arra a sokak által feltett kérdésre, hogy miért nem egységes a székelykapu színezése.

– Míg az egyesületünk által felújított másik kapu fa ráklábakra van felállítva, ennél a kapunál kő ráklábak használatát választottuk, így bemutatva a kapulábak felújításának, újraráklábazásának ezen módját, anyagát is. Adományba kaptunk három régi kőlábat Bencze Irmától és családjától, amire felállítottuk a székelykaput, így továbbörökítve a kőlábak által hordozott tudást és hagyományt is. A kapu felületén díszítőfaragás, festés nyoma nem maradt meg, évszámot nem írt rajta, de valószínűleg ez is az 1800-as évek vége felé készülhetett. Nem annyira díszes, mint az iskola udvarán elhelyezett 1886-os kapu, viszont ezek a fajta kapuk voltak a gyakoribbak, hiszen elkészítése egyszerűbb volt és kevésbé költséges. A Bencze Pali bácsi-féle kapu felújítva áll a kultúrház udvarán és díszíti a környezetét. Nem lehetett használható állapotba megmenteni, nincs nyílója, nincs kilincse, de mégis megmutatja a jelen nemzedék számára, hogy több mint egy évszázada hogyan építkeztek őseink, de ugyanakkor arra is felhívja a figyelmet, hogy amire nem vigyázunk, azt már csak pótolni lehet, és az már sosem ugyanaz.
Hálásan köszönjük a két Bencze családnak, hogy ránk bízták az örökségüket, a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.-nek, hogy anyagilag támogatták a restaurálás költségeit és a Bágyi-vár Közbirtokosságnak, hogy a munkagépeket biztosította.

138 éve vigyázza a portára betérőket

Gyönyörűen felújítva, eredeti pompájában díszeleg az 1886-ban épült székelykapu is a bágyi iskola udvarán. 138 éve állja az idők próbáját, és megmentői remélik, hogy még hosszú évtizedekig lesz egy eltűnőben lévő, hagyományos értékrendre épülő világ jelképe.
– Állítója minden bizonnyal nem sejtette, hogy 2024-ben a kapu restaurálása kapcsán nézünk majd vissza az időbe, és szinte megdöbbenve látjuk korszakok és rendszerek váltakozását, ahogy jó és rossz egyaránt a múltba vész, és helyét új idők követik. Mondhatjuk, hogy ez a kapu aztán látott mindent. Állításakor Bágy színtiszta magyar falu volt, 500 körüli lakossal, 126 iskolaköteles gyermekkel, amelyből 86-ot Sipos József felekezeti tanító tanított Bágyban – vezet vissza Tünde az elmúlt közel másfél évszázad történéseibe.

A családok többségét még a föld tartja el, de a modern, iparosodó világ már halkan kopogtat az ajtókon, és majdnem három évtized választ még el az első világháborútól. Sokan a kapu állítása után, békeidőben születnek azok közül, akik később katonaként szolgálnak az első világháborúban, ahonnan soha nem térnek haza szeretett falujukba.

– A kapu előtt elhaladva indultak hadba a legények a második világháborúba, mint ahogyan előtte haladtak el az istentiszteletre igyekvő, szeretteikért aggódó lányok és asszonyok is, és ahogyan teszi azóta is minden hívő vasárnapról vasárnapra, ahogyan ünnepről ünnepre forog az idő kereke. És állt a kapu már akkor, amikor még a lovas szekerek számítottak a legfontosabb személy- és teherhordó járműnek, itt volt, amikor az első autó, traktor, autóbusz, kombájn gurult be a faluba, amikor a villanyt és telefont vezették. És itt van ma is, amikor már elektromos autó jár a faluban, amikor gyalog már csak ritkán járunk, és napok telnek el, hogy lovat sem látunk az utcákon. Nagy pillanat egy kis falu életében, amikor új harang költözik a templom tornyába. Ez a kapu már három új harang első csendülését hallotta, először 1887-ben, majd 1920-ban és 2015-ben. 138 éve áll a kapu, miközben élet és halál körforgása, öröm és szomorúság járja át a falut. A kapu fennállása óta 1541 gyermeket kereszteltek a helyi templomban, 490 alkalommal kondultak a harangok esküvői ünnepre és 1209 alkalommal hívták temetésre a gyászolókat. A kapu állt hosszú évtizedeken keresztül, miközben három impériumváltás történt, s lett a falu Románia területe, amit a „kicsi magyar világ” követett, majd újra Romániához csatolták. Miközben minden politikai rendszer a maga igazát szajkózza, láthatjuk, hogy az idő próbáját nehéz kiállni, hiszen a kapu fennállása óta négy politikai rendszer vetette meg lábait, majd váltotta őt a következő kor – avat be a kis székely falu múltjába Tünde.

A két örökös, Pál Magda és Bencze Zsigmond a Kendertó Egyesületnek adományozta a kaput azzal a céllal, hogy felújíttassák és átörökítsék a következő nemzedékek számára.
– Domokos Levente és György Pali bácsi májusban fejezte be a restaurálását, és a kaput felújítva átköltöztettük az iskola udvarára. Az iskola épületében tanítás már nem zajlik, de az épület nem áll üresen: az osztálytermet tornateremmé alakítottuk át, a tanítói házban népi tárgyalkotó tevékenységek folynak, és a könyvtár is működik – tudjuk meg.
A felújítási munkálatokat Magyarország Kormánya a Csoóri Sándor Programon keresztül támogatta, továbbá a Bágyi Vár Közbirtokosság, az Eurato S.A. és számos magánszemély is.
– Hálásan köszönjük mindenki támogatását. Az egyesülettel elvégeztük a munka ránk eső részét, lehetőség szerint vigyázunk rá, de a kapu jövője azoktól a fiataloktól függ, akik a felújítás során segédkeztek, illetve azoktól a gyermekektől, akik az iskola udvarán található hintákon repülve, szemük sarkából figyelték a munkálatok haladását – mondja Tünde.

– Mi van jelen a mai életünkben? – teszi fel a kérdést a fiatal édesanya. – Vezetékes víz, villanyáram, autók, telefon, aszfaltozott utak, internet, közösségi média, mosó- és mosogatógép, kötelező oktatás, bevásárlóközpontok életünk meghatározó elemei. A kapu felállításakor ez még mind a távoli jövő volt, és az, ami most van, abból is történelem lesz. Talán pár évtized múlva, e kapu restaurálása kapcsán újra terítékre kerül a múlt, és talán megemlítik majd, hogy 2024-ben új ráklábakra állítva, kezelve és újrafestve, eredeti formáját megőrizve új életet kapott.