Székelyderzs község az egyik legkisebb önkormányzat Hargita megyében, mindössze két faluból áll, Székelyderzsből és Székely­muzs­nából, lakosainak száma 1036. István Adrián polgármestersége második mandátumát tölti a község élén. Számos nagyobb, infrastrukturális beruházást sikerül lezárniuk az idén, ugyanakkor rengeteg tervvel, megvalósításra váró elképzeléssel vágnak neki a jövőnek. Oktatási intézményeket modernizálnának, járdát építenének és a turizmus terén is erősítenének. – Hogyan tekint vissza polgármestersége első évére? – Polgármesterségem második mandátumának első évén vagyok túl szerencsésen, de mivel az elmúlt hónapban fejeződött be négy olyan nagy projekt, amelyet még az előző mandátum alatt kezdtünk el, így mondhatom azt is, hogy öt évig tartott az első mandátumom. Jelentős megvalósítás mind a négy projekt, amelyeket már leellenőrzött az építkezési felügyelőség és a számvevőszék is. Úgy érzem, megvalósításokban gazdag és munkával teli évek vannak mögöttünk. Célunk ugyanis a fejlődés, a települések élhetőbbé tétele. Sikerült lehívnunk 14 millió lejt, ami azt hiszem, a legkisebb Hargita megyei önkormányzatként elég nagy dolog. Sok minden megvalósult, nem volt idő pihenésre, gondolkodásra. Az eredmények pedig, úgy gondolom, magukért beszélnek. [caption id="attachment_136308" align="alignnone" width="1920"] István Adrián, Székelyderzs polgármestere[/caption] – Milyen beruházásokat sikerült megvalósítaniuk, melyek voltak az említett nagy projektek? – Megújultak kultúrotthonaink, Székelyderzsben és Szé­kelymuzsnában egyaránt sikerült teljesen felújítanunk az épületeket. A székelyderzsi háromszázezer, míg a székelymuzsnai kultúrotthon teljes felújításának költségei elérték a kétszázezer eurót. Kívül-belül megújultak, új elektromos hálózattól kezdve modern hangtechnikáig, mindennel el vannak látva. Uniós pályázatok révén valósulhattak meg a beruházások, amelyekre még az elődöm pályázott sikeresen, viszont a licit és a kivitelezés teljes egészében ránk hárult. A harmadik nagy beruházásunk az volt, hogy sikerült közel 11 km hosszúságú utat leaszfaltozzunk. Az egyik szakasz a muzsnai eltérőtől Bögöz község határáig tart, Agyagfalva irányába, ez 4,6 km. Erre országos programból nyertünk támogatást, 4 millió 788 ezer lej értékben. A másik községi aszfaltozási projektünk keretében Székelymuzsna, és Derzs összes mellékutcáját aszfaltoztuk le. Mindezek mellett sikerült 10 km hosszúságban vízvezetéket kiépíteni. Tudni kell azt, hogy Székelyderzs még 2006-ban nyert pályázatot a vízvezeték kiépítésére, 2011-be le is fektették a fővezetéket, de a lakosok nem csatlakoztak akkor rá. Ezt most sikerült befejeznünk, két km vízvezetéket fektettünk le a faluban. Székelymuzsna vízellátás szempontjából nagyon rossz helyzetben van, hetente 1-2 órát van vizük csupán. Megnyertünk egy pályázatot a másodjára kiírt PNDL vidékfejlesztési programtól 2017-ben, hogy Székelymuzsna a városi vízhálózathoz csatlakozhasson. Agyagfalváról vezettük át a vezetéket, amit idén szintén sikerült befejezni. Ez külön öröm számunkra, a Harvíz be fog venni az egyesületbe, letettük a szándéknyilatkozatunkat, és remélhetőleg, december folyamán megoldódik ez a probléma és elindulhat a vízszolgáltatás. – Milyen más beruházásokat sikerült még megvalósítani? – A nagy beruházásokon kívül sikerült még számos kisebb projektet is megvalósítsunk. Erőgépeket vásároltunk a község számára, a közbirtokossággal közösen vásároltunk egy tűzoltóautót, és kaptunk egyet adományba is, így jelenleg mind a két falunak van tűzoltóautója, amelyek bevethetők szükség esetén. Ami szerintem nagyon fontos, hogy sikerült közel ezer hektár földet visszaszolgáltassunk az embereknek, értem ez alatt a birtokleveleket, telekkönyveket. Tavaly az árvíz elvitte az egyik hidunkat, azt megyei és kormánytámogatásból sikerült újjáépítenünk, de mindkét faluban végeztünk árvízvédelmi munkálatokat, patakmedreket szélesítettünk, betonnal kiöntöttük a széleket, csökkentve ezzel is az árvíz kockázatát. Felújítottuk idén teljes egészében a tűzoltószínt szintén a közbirtokosság segítségével, és a székelymuzsnai régi tanácsépületet is kívül-belül egyaránt, igaz, annak munkálatai jelenleg is zajlanak. Jelenleg az önkormányzat épületében is meszelünk, és az udvart rendezzük, térkövezzük, modernizáljuk. Mindezek mellett új utcatáblákat helyeztünk ki oszlopokra, virágtartókkal és szemetesekkel. A közbiztonság javítása terén is történtek előrelépések, 23 térfigyelő kamerát vásároltunk és szereltünk fel a két faluba, ezek között olyanok is vannak, amelyek leolvassák a rendszámtáblákat. Ez egy 90 ezer lejes beruházás volt. Ugyanakkor három régi székelykapu is megújult idén Székelyderzsben, Hargita Megye Tanácsának támogatásával. – Milyen megvalósításra váró terveik vannak még? – Terveink szerint még az idén elkészül a székelyderzsi óvoda központi fűtésrendszere. Jelenleg 21 gyerekkel működik az intézmény, és mindeddig kályhákkal fűtötték ki a termeket. Idén ezt központi fűtésre cseréljük. A János Zsigmond Általános Iskolának kapuját és kerítését is szeretnénk lecserélni, hagyományos, tulipános díszítésű székelykaput terveztünk az iskola bejáratához. Ez is hozzájárulna majd a falukép szépítéséhez. Ezt is szeretnénk még idén megvalósítani. Éppen a napokban hívtak az Országos Befektetési Vállalattól, hogy az iskolával felkerültünk a listára, a benyújtott pályázatban az oktatási intézményünk teljes körű felújítást kértünk. Szeretnénk ide is központi fűtést szereltetni, mivel még a régi, hagyományos kályhákkal oldják meg a tantermek fűtését, szigetelni, modern körülményeket teremteni a diákoknak, és egy műgyepes sportpályát is kialakítanánk úgy, hogy a jelenlegi salakpályánkat műgyepesítenénk. Csatlakoztunk Hargita Megye Tanácsának járdaépítési programjához, meg is kötöttük már az együttműködési szerződést. Jelenleg készül a műszaki terv, reméljük, jövőre hozzá is kezdhetnek a munkához. Ez kb. 4,4 km hosszúságú járda lenne, betonsáncokkal kiépítve, illetve ugyancsak most készül a terve a vártemplom és a kultúrotthon között egy kis parknak. Kockakővel, növényekkel, padokkal, ahol meg lehetne pihenni, időt tölteni és gyönyörködni a templomban, esetleg fényképezkedni. Az Anghel Saligny-program keretében is benyújtottunk egy pályázatot, amelyben arra kértünk támogatást, hogy a Székelymuzsnáig úgymond elérő városi vizet Székelyderzsbe is átvezessük. Erre abban az esetben lenne szükség, ha csökkenne a vízhozam, így a városból érkező vízzel tudnánk pótolni a hiányt. Tervünk van bőven, jövőre ismét teljes erővel belevetjük magunkat a munkába, és reméljük, hogy minél többet meg is tudunk valósítani belőlük. – Turizmus terén mit tapasztalt, idén sokan látogattak a településre? – Székelyderzs büszkélkedhet Székelyföld egyik legrégebbi és legjelentősebb műemlékével, az unitárius vártemplommal. Évente turisták sokaságát vonzza a faluba, ám a világjárvány miatt jelentősen visszaesett ez a szám az elmúlt évben. Főleg a külföldi turisták maradtak el, de fellendült a belföldi turizmus és hazai, román vidékről érkező látogatók váltották fel a külföldieket. Tiszteletes úr számításai szerint évente 5-7 ezer turista fordul meg a településen, a gond a tranzitturizmussal van, hogy a látogatók átutaznak, és nem töltenek el itt nálunk egy pár napot. Ezen is próbálunk dolgozni a jövőben, kitalálni egy stratégiát, hogy miként tartsuk itt a turistákat. Itt halad át a Via Transilvanica is, amelynek tavaly volt az átadója, és nagy örömmel tölt el, hogy ebbe a körforgásba Derzs is belekerülhetett. Ez is sok belföldi, román turistát vonzott a térségbe az utóbbi időben. Most már működik egy lovarda is a faluban, Demeter Sándor Lóránt unitárius lelkész jóvoltából, igyekszünk bővíteni a lehetőségeken, és programokat biztosítani. Reméljük, a turizmus terén is célba érünk majd. Egyelőre nem igazán látom, hogy a falubelieket megmozgatná a vendéglátás, a turizmus. Van jó pár kulcsos ház meg panzió is, de nem élnek a lehetőséggel egyelőre a falubeliek. A derzsiek egyébként dolgos, főleg mezőgazdaságból élő emberek, de turizmus szempontjából még fel kell nőnünk a feladathoz. [caption id="attachment_136307" align="alignnone" width="2560"] Nemcsak új kerítést kap, teljesen felújítanák az általános iskolát[/caption] – Mennyire okoz gondot a falvak elnéptelenedése, jellemző ez a községre? – Úgy vélem, mi már jó irányba haladunk, már elértük a katlan alját, és már kifelé jövünk belőle. Ha csak azt nézzük, hogy 125 gyermek jár a két településen iskolába, 19 óvodás van Muzsnában, és 21 Derzsben, szerintem nem lehet okunk panaszra. Tavaly a Covid-járvány miatt négy család is hazaköltözött Derzsbe, volt aki tíz év Angliában töltött év után költözött vissza. Úgy gondolom, nem kell tartanunk az elnéptelenedéstől, nincs demográfiai robbanás, de azért lassan térnek vissza az emberek. Több istálló épül, mint ház, ez is azt bizonyítja, hogy az emberek, fiatalok gazdálkodnak, megélhetési lehetőséget teremtenek maguknak, és itt tervezik a jövőt. Úgy gondolom, hogy minden egyes beruházásunk hozzájárul ahhoz, hogy élhetőbbé és vonzóbbá váljanak a falvaink. – Milyen a közösségi élet, voltak idén rendezvényeik, falunapok? – A koronavírus-járvány mindenre rányomta bélyegét, tervezni szinte lehetetlen volt előre. Ennek ellenére megtartottuk a nemzeti ünnepeket, megemlékeztünk Trianonról, de megünnepeltük a vártemplom felújításának befejezését is. Sajnos a falunapot idén nem tudtuk megtartani, mert az június utolsó szombatján szokott lenni nálunk, és idén csak azután lazítottak a szabályokon. De talán kellett is egy-két év szünet, hogy az emberek jobban értékeljék a közösségi eseményeket. Székelymuzsnában alulról jövő kezdeményezésként jött létre a falunap, azt augusztusban tartották, és rendkívül jól sikerült. Sokkal családiasabb, bensőségesebb volt, mint az eddigiek.

Hadnagy Éva