Hirdetés

Számos fejlesztés szerepel a tervekben - A jól elkezdett munkát folytatja

HN-információ
Csíkszenttamáson új polgármestert választottak idén. Kedves Róbert számára azonban nem tartogatott újdonságot a tisztség megszerzése, hiszen a 2003-tól önálló községben eddig ő volt az alpolgármester. Korábban pedig a csíkkarcfalvi önkormányzatnál topográfusként dolgozott. A 39 éves polgármester elődje munkáját szeretné folytatni, akivel mindig jó volt az együttműködés. Kedves Róbertet eddigi munkájáról, jövőbeni terveiről és a felcsíki falvak közötti együttműködésről kérdeztük. [caption id="attachment_34585" align="aligncenter" width="1400"]Kedves Róbert 1977-ben született Gyergyó­szent­mik­lóson. Balánbányán nőtt fel, és a Bányai János Szakközépiskolában érettségizett Székelyudvarhelyen. A brassói Spiru Haret Egyetem jogi és közigazgatási karán szerzett felsőfokú diplomát. 1996 és 2000 között a Hargita Megyei Kataszteri Hivatalban dolgozott. 2003-ig a csíkkarcfalvi tanácsnál topográfus volt, majd 2003 és 2016 között Csíkszenttamás község alpolgármestere. 2016 júniusától a falu polgármestere. Házas, egy kislány édesapja. Kedves Róbert 1977-ben született Gyergyó­szent­mik­lóson. Balánbányán nőtt fel, és a Bányai János Szakközépiskolában érettségizett Székelyudvarhelyen. A brassói Spiru Haret Egyetem jogi és közigazgatási karán szerzett felsőfokú diplomát. 1996 és 2000 között a Hargita Megyei Kataszteri Hivatalban dolgozott. 2003-ig a csíkkarcfalvi tanácsnál topográfus volt, majd 2003 és 2016 között Csíkszenttamás község alpolgármestere. 2016 júniusától a falu polgármestere. Házas, egy kislány édesapja. Fotó: László Róbert[/caption] – Hogyan zajlott Csíkszent­tamáson a jelöltállítás, majd a választás az idei önkormányzati választásokon? – Mivel nem volt kihívóm, talán Szenttamás volt az egyetlen falu, ahol gyakorlatilag előre tudtuk, hogy ki lesz a polgármester és a tanácsosok. Az alpolgármester személyét illetően volt kérdéses, hogy a két jelentkező közül végül ki töltheti be a tisztséget, mindketten az RMDSZ jelöltjei voltak: Teutsch Alpár és Mákszem Hunor. Titkos szavazással döntöttük el a tanácson belül, így Mákszem lett végül az új alpolgármester. – Milyen a kapcsolata Márk Tiborral, az előző polgármesterrel? – Nagyon jó a kapcsolat, mivel az elmúlt 13 évben – amióta Csíkszenttamás különvált Karcfalvától és önálló község lett –, amíg alpolgármester voltam, végig zökkenőmentes volt az együttműködés. Ez ma sincs másként, ő elérte a nyugdíjaskort, és úgy döntött, hogy inkább a kevésbé gondterhes hétköznapokat választja. – Mennyiben újdonság az alpolgármesteri tisztség után polgármesterként dolgozni? Milyen csapattal indultak neki a munkának? – Úgy tudnám összegezni, hogy több a feladat, nagyobb a felelősség, viszont azért is mertem elvállalni az elkövetkező négy évre szóló mandátumot, mert az elmúlt 13 év tapasztalata sokat segít abban, hogy jól és viszonylag könnyen végezzem a munkám. Ebben segítségemre van természetesen a tanácsosi testület is, amely 60 százalékban átalakult a választások után: az idősebbek helyére fiatalok kerültek. A munka a magszokott mederben folyik a hivtalban, kilenc alkalmazottja van a tanácsnak. A község gondjai mellett rájuk hárulnak azok az ügyek is, amelyek a prefektusi hivataltól és a megyei tanácstól érkeznek. Sok a feladat, és valószínű, hogy egy-két alkalmazottra még szükség lenne. – Milyen projekteket örökölt meg az előző polgármester mandátumából? – A legnagyobb projekt, amelyre még 2015 novemberében írták alá a szerződést a Felcsík Integrált Fejlesztése stratégia, amelyet a Felcsíki Önkormányzati Fejlesztési Társuláson keresztül pályázott meg Csíkdánfalva, Csíkkarcfalva és Csíkszenttamás. A mi esetünkben ez főként aszfaltozási munkálatokat jelent, amelynek köszönhetően a falu utcáinak 60 százalékát, vagyis 6,6 kilométert aszfaltoznak. Marad még 4,2 kilométer, amelyre jelenleg készítjük elő a projektet. Ha ezt befejezzük, akkor gyakorlatilag a falu összes utcáját leaszfaltozzuk. Csak a kisebb zsákutcák maradnak ki ebből a projektből. Mivel ezek 30-50 méter hosszúságú utcák, valószínű, hogy saját költségvetésből meg tudjuk oldani a felújításukat. – Milyen teljesen új projektekbe kezdenek bele? – Az új tanács prioritása továbbra is az aszfaltozás, szeretnénk a mandátum végéig a falu utcáinak legkevesebb 90 százalékát szilárd réteggel burkolni, mivel a vízvezetékeket és a szennyvízcsatorna-rendszert már sikerült lefektetni. Tehát infrastruktúrafejlesztés szempontjából ez a következő logikus és fontos lépés. Ugyanakkor a megyei tanáccsal közösen szeretnénk járdákat építeni a teljes megyei besorolású útszakasz mentén. Kisebb, de fontos tervek között szerepel az iskola mellett található pálya műfüves sportpályává alakítása. A mezei utak is folyamatos karbantartásra szorulnak, mivel nem bírják a fakitermelésben használt nehézjárművek terhelését. Ezeket egyébként szeretnénk is kiszorítani ezekről az utakról, ugyanakkor a traktorokat használóknak sem szabadna esős időben a mezei utakat használni. Multifunkcio­nális, seprűvel, hóekével, valamint gyomvágó kaszával is ellátott traktorra pályáznánk a Csík LEADER-nél, hogy azt az új aszfaltréteg karbantartására tudjuk használni. Elkészült ugyanakkor 2013-ban az a mezei út, amely összeköti Szenttamást Marosfővel, de nem ez volt az egyetlen szakasz, amely a falu vezetésének elképzeléseiben szerepelt. Már akkor szó volt arról, hogy keleti irányba is megépülne a makadámút, amely összekötné Szenttamást Lóvésszel és Gyimesfelsőlokkal. E téren azóta nem történt elmozdulás, most viszont mindhárom községben új polgármester van, és reméljük, hogy újra tudjuk tárgyalni az egészet, hiszen a nyomvonal már megvan. Terveink között szerepel ugyanakkor egy egészségház megépítése, hogy a fogorvosi és családorvosi rendelő egy helyen legyen. Már tárgyaltunk a helyi egyházközséggel erről, mivel a papilak mellett található a tulajdonukban lévő üres terület, amely a célnak tökéletesen megfelelne. – A legtöbb székelyföldi településen gondot jelent a fiatalok elvándorlása, Csíkszenttamás mivel tudja itthon tartani őket, illetve milyen alternatívákat kínál azoknak, akik már nincsenek itthon? – Nagyon fontosak számunkra a fiataljaink, és az is fontos, hogy valamilyen módon segíteni tudjuk őket a hazatérésben, illetve az itthon tartásban. Azokat, akik már elmentek, legfeljebb információval tudjuk ellátni arról, hogy milyen új befektetési és munkalehetőségek vannak a faluban és a környéken. Van két olyan fiatal férfi is, akik külföldön élnek, de kapcsolatba léptek velem, mivel a hazatelepülésen gondolkodnak. Egyiküknek konkrét tervei vannak: mezőgazdasággal foglalkozna, a másiknak pedig több jó elképzelése is van, az biztos, hogy megvásárolná az egykori mezőgazdasági gépek állomásának (SMA) területét, itt indítaná el vállalkozását. – Melyek azok az események, illetve lehetőségek, amelyekkel felpezsdül a falu élete? – Az itthon maradt fiatalok számára két, a falu életében fontos szerepet betöltő hagyományőrző csoport is működik: a Csonkatorony Néptáncegyüttes, valamint a Csík­szenttamási Ifjúsági Fúvószenekar. A néptáncosok nagyon sikeresek, már jártak az ország minden szegletében és azon is túl. Több mint százan tagjai a csoportnak, és bátran állíthatom, hogy aki 25 évesnél fiatalabb a faluban, az mind táncolt vagy még mindig táncol velük. Egyébként nagyon sok idős táncosunk is van. Itt Szenttamáson szervezzük meg rendszerint pünkösd után a Felcsíki Táncfesztivált, a falunapokat a Szent Anna-kápolna búcsújához kötődően, július végén tartjuk. Nagyon népszerű rendezvénynek bizonyult a tavaly először megtartott Parasztolimpia. Ezt idén is megszervezzük szeptember 4-én ugyanazon a helyszínen, a Szent Anna-feredőnél. – Az idegenből érkezőket mivel lehet a leginkább a faluba csalogatni? – Szenttamás egyik legérde­kesebb helyszíne a falu régi templomának maradványai, a Cson­katorony. Ugyanakkor a már em­lített Szent Anna-feredőnél folyamatosan ott van valaki, aki vigyáz arra, hogy ne rongálják meg a létesítményt. Szeretnénk a közeljövőben kivezetni oda a villanyt, hogy ezzel is élvezetesebb legyen az ott-tartózkodás, ugyanakkor az oda vezető utat is megjavítanánk, hiszen itt családi összejöveteleket és kortárstalálkozókat is tartanak. A Marosfőre vezető 10 kilométeres mezei úton haladva önmagában is lélegzetelállító látványt nyújt a természet. Ugyanakkor ez nem szenttamási sajátosság, de az esztenákban nagyon jó turisztikai potenciál van az utóbbi időben. Az idegenből érkezőknek ez egzotikum, egy ilyen meglátogatása pedig különleges élményekkel gazdagítja az érdeklődőt. Jelenleg egyébként többen is működtetnek úgynevezett margarétás házakat, ezek tulajdonosai nem csillaggal (mivel nem szállodákról van szó), hanem a virágokkal jelölik a szolgáltatásaik minőségét. Szenttamáson jelenleg hat ilyen szálláshely áll a turisták rendelkezésére, de reméljük, hogy ez a szám növekedni fog. – Milyen a kapcsolat a többi felcsíki polgármesterrel? – Azt mondhatom, hogy az utóbbi egy-két évben értünk el oda, hogy igazán együtt tudunk működni. Ma már jóval nagyobb fejlesztésekben gondolkodunk, ezért több eséllyel tudjuk ezeket megvalósítani. Ez látványos eredmény is, hiszen bátran állíthatom, hogy fel tudunk mutatni olyan megvalósításokat, amelyeket a községek kizárólag önerőből nem tudtak volna véghezvinni, ez pedig más térségek számára is példamutató. Márk Boglárka


Hirdetés


Hirdetés
Hirdetés

Kövessen a Facebookon!