A statisztikai adatok szerint Hargita megyében a tejtermelő szarvasmarhák tekintetében három éve állandó egyedszám figyelhető meg, míg a juhok és kecskék létszáma idén már meghaladta az 1990-ben jegyzett egyedszámot. [dropcap color="#" bgcolor="#" sradius="0"]R[/dropcap]ománia 2007-es uniós csatlakozását követően évről évre csökkent a tejtermelő szarvasmarha-állomány Hargita megyében, egészen 2013-ig. 2014 volt az első olyan esztendő, amikor fordulat állt be a tenyésztésben, és azóta enyhe növekedés mellett a törzsállomány stabilizációjáról lehet beszélni – derült ki azokból az adatokból, amelyeket Török Jenő, a Hargita Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője mutatott be a prefektusi kollégium legutóbbi ülésén. Az igazgatóság adatai szerint 2014-ben 38 465, 2015-ben 38 569, míg 2016. október 31-én 38 751 tejelő marhát tartottak nyilván a megyében. A törzsállományban bekövetkezett egyedszám létezése azért is pozitívnak mondható, mert ez azt mutatja, hogy a gazdák nem mondanak le a tejtermelésről, a szarvasmarhatartásról. A szarvasmarha- állomány tekintetében is növekedés figyelhető meg a megyében. Míg 1990-ben 122 332 szarvasmarha volt, ez év októberében 89 155 egyedet tartottak számon, ami több a tavaly nyilvántartásban szereplő 86 981 egyedhez képest. A területgazdálkodás szempontjából is egyre hangsúlyosabb szerepet kap a takarmánytermelés, amely szintén az állattenyésztési ágazat erősödését bizonyítja. A mezőgazdasági igazgatóság adatai szerint idén a 396 208 hektár mezőgazdasági hasznosítású területből 76 134 hektár szántó volt, amelynek a felét takarmánynövények előállítására hasznosítják. Az adatok szerint 32 313 hektáron évelő takarmánynövényeket termesztenek, míg 5470 hektáron éves takarmánynövényeket állítanak elő. A takarmánynövények közül az elmúlt években kiemelkedik a kukoricával beültetett terület növekedése. Míg 2013-ban még 2531 hektárba vetettek kukoricát, addig idén már 3108 hektáron termesztették ezt a növényt. A silókukorica termesztésének térhódítása szintén összefüggésben áll az állattenyésztési ágazat megerősödésével. Török Jenő igazgató szerint a korszerű tárolási technológiák alkalmazása is hozzájárul ahhoz, hogy a téli időszakra is biztosított legyen a megyében a takarmányszükséglet. A cukorrépa térvesztése volt a legdrasztikusabb az elmúlt években a megyében. Míg 2013-ban még 327 hektáron, addig idén mindössze 16 hektáron termesztették ezt az ipari növényt. A statisztika szerint a megyében 164 956 hektár kaszálós és 154 297 hektár legelős terület van. A juhok és kecskék egyedszáma tekintetében is jelentősnek mondható az idei esztendő, hiszen első alkalommal fordult elő, hogy az állatok létszáma meghaladta az 1990-ben regisztrált létszámot. Míg 1990-en 278 654 juh és kecske volt, addig 2016 októberében 288 385 egyed létezett Hargita megyei gazdák tulajdonában. Az állattenyésztési ágazatok közül ez az egyetlen, amely túlszárnyalta az 1990-es szintet. A sertések és szárnyasok esetében az állatok száma messze elmarad az 1990-eshez képest, igaz, a sertések esetében 2015-höz viszonyítva idén enyhe emelkedés mutatkozik. Daczó Dénes