Jelenleg több tömbházat szigetelnek a központban, és bővíteni fogják a víz- és szennyvízhálózatot, burkolnak majd tíz utcát, továbbá szabadidős útvonalat létesítenek a jövőben Balánbányán. Az egykori bányaváros vezetői az infrastruktúra megépítése után egyik legfontosabb céljuknak tekintik a fiatalok itthon tartását, illetve hazavonzását. Balánbányán jártunk. Havas, hűvös téli napon érkeztünk fotós kollégámmal Balánbányára. A központban éppen vásár volt, de a város más részein is úgy tűnt, hogy zajlik az élet. A bányabezárás óta üresen álló épületek környékén szintén akadt némi életjel. Egyik helyen rönkszállító várakozott az indulásra, míg egy másik helyen renoválás alatt álló épületek jelezték, hogy bizony még sokan tervezik jövőjüket az egykori bányavárosban. Utunk a polgármesteri hivatalba vezetett, ahol Orbán Loránd Levente alpolgármester fogadott. Ő egy éve tevékenykedik elöljáróként, korábban a helyi testület képviselőjeként szolgálta Balánbányát. Lapunk érdeklődésére elmondta, a tavalyi helyhatósági választásokon az RMDSZ színeiben indult. Rámutatott: a választópolgárok neki és öt képviselőtársának szavaztak bizalmat. Mint mondta: számára az alpolgármesteri feladat megtiszteltetés, de kötelesség is, és társaival együtt folyamatosan érzik, hogy a közösségért tenni kell. Alpolgármesterként többek között a város infrastruktúrájáért, karbantartásáért felel. – Van egy független polgármesterünk, akivel nagyon jó kapcsolatot alakítottunk ki. Így nincsenek gondok, nincs széthúzás, holott korábban Balánbánya arról is híres volt, hogy egy-egy önkormányzati ülés csak a vitatkozásról szólt, és nem volt előrehaladás. És ez sajnos, most látszik a városon is, mert ha megnézzük, és a környező falvakkal összehasonlítjuk, akkor láthatjuk, Balánbányán nagyon nagy bajok vannak. Ez nem az együtt dolgozásnak az eredménye. Ezen próbálunk változtatni – mondta az alpolgármester. Hozzátette: az elmúlt egy évben több fejlesztési projektet is elindítottak. Az Anghel Saligny programban tíz utca leaszfaltozására nyújtottak be támogatási kérelmet. Ezekben az utcákban nincs szennyvízcsatorna-hálózat sem, ugyan egy korábbi PNDL-s pályázatból próbálták kiépíteni, de a kivitelező cég nem végezte becsülettel a dolgát, ezért az elmúlt nyáron felbontották vele a szerződést. A tavaszon egy másik cég veszi át a munkálatokat. – Reméljük, hogy mire elkészül a csatornahálózat, akkorra az Anghel Saligny programból kapott támogatás is megérkezik, így azokat az utcákat tudjuk aszfalttal is burkolni – fejtette ki Orbán Loránd Levente, aki arra is rámutatott, hogy a balánbányai oktatási intézmények többségét már sikerült renoválni, de az egyes számú általános, magyar nyelvű iskola újjáépítésének tervezése most van folyamatban, amelyet szintén pályázati forrásokból kiviteleznének. – Mindemellett folyamatban van hat van tömbház szigetelése, ezenkívül kisebb munkálatokat végeztünk a városban. Például kívülről felújítottuk a polgármesteri hivatal épületét, és elkészítettünk több pályázatot is, amelyek a jövőbeni az építkezést, fejlesztést szolgálják majd – sorolta az elmúlt év megvalósításait az alpolgármester. Megjegyezte: a pályázatokon elnyert összegekből rendeznék a város központi részét, így többek között lebontatnának egy tönkrement, lakatlan tömbházat, amely rontja a városképet, és létesítenének egy központi teret. Egy másik projektben az Olt folyó mentén szabadidős útvonalat létesítenek. Ennek részeként lesz biciklisáv, és a környékét parkosítanák. Az alpolgármester azt is elmondta, az évek óta elhúzódó bányabezárási folyamat is a végéhez közeledik. – A környezetvédelmi minisztérium nagyon ügyesen mellénk állt ebben a feladatban. Korábban pénzhiány miatt a munkálatok szüneteltek. Egyébként az említett minisztériumtól egy hónappal ezelőtt megkaptuk az öthektáros bánya területét is, amely nagyon jól jött, mert a városnak nincs területe. A közeljövőben majd arra a helyre is tervezünk néhány beruházást – részletezte az elöljáró. Alapdolgok Orbán Loránd Levente a bányaváros egyik legnagyobb gondjának tekinti az elöregedő lakosságot. Mint mondta, az önkormányzat kiemelt célja, hogy a balánbányai fiatalokat itthon tartsa, vagy hazavonzza külföldről. Hangsúlyozta: ahhoz, hogy ez megtörténjen, a vezetőség valamit fel is kell mutasson. – Sajnos mi még az alapdolgok biztosításával vagyunk elfoglalva, olyan dolgokkal, amelyeket máshol már régen elfelejtettek. Gondolok itt az infrastruktúra kiépítésére, a város arculatára. Fontos lépéseket kell tennünk a turizmus fejlesztéséért is, amely egy pluszt jelentene a településnek. Ezek mind olyan történetek, amelyeket a környező településekkel és a megyei önkormányzattal együtt tudunk széppé tenni. Például az elmúlt időszakban rendeztük kapcsolatainkat a környező települések vezetőségével – mutatott rá Orbán. Hozzátette: a nyáron létrejött a Nagy-Hagymás–Gyilkos-tó Fejlesztési Társulás, amelynek szintén az a lényege, hogy együttműködve tegyünk valamit a környék turizmusának fejlesztéséért. Megjegyezte: Balánbánya végétől a Gyergyó felé vezető utat a megyei tanács segítségével, uniós pályázati forrásból szeretnék burkolni. Ugyanakkor a bányaváros turizmusának fellendítését szolgálná egy magánbefektető beruházása is. Ő sípályát létesítene a városban, a kivitelezési munkálatokat várhatóan 2022-ben el is kezdik. Az alpolgármester azt is elmondta, az elmúlt időszakban sok gondot okoztak a településen kószáló, garázdálkodó medvék. Végül október elejére megalakult az az akciócsoport, amely a 2021/81-es sürgősségi kormányrendelet értelmében közbeléphet, ha nagyvad téved a városba. Megjegyezte: amióta az egy medvecsapdát kihelyezték a város egyik részén, azóta a nagyvad nem tért vissza a lakott területekre. Orbán Loránd Levente arra is rámutatott, hogy büszkék a két évvel ezelőtt a magyar kormány támogatásával létesített Cseperedő óvodára, amely sokkal nagyobb létszámmal működik, mint tervezték. – Harminc gyermekre tervezték, de jelenleg 49-en járnak oda. Amikor a vegyes óvodából leköltöztették a magyar csoportot, akkor 19 gyermek volt. Főként a vegyes házasságokból származó gyermekeket íratják be oda – sorolta az alpolgármester. Megjegyezte: nincsenek különösebb gondok a román–magyar közösség együttélésében, illetve a polgármesteri hivatal következetes, kétnyelvű kommunikációja is az egymás elfogadását próbálja erősíteni. Hozzátette: egyébként a kulturális élet is sokszínű, illetve a hivatal vezetőségének jók a kapcsolatai a katolikus, az ortodox és a református egyházközség vezetőivel is. – Bizakodóan tekintek a jövőbe, egyrészt azért is, mert a civil szervezeteink is aktívak, és viszonylag jó a hangulat a közösségi életben is – összegzett Orbán Loránd Levente, Balánbánya alpolgármestere. [caption id="attachment_140462" align="alignnone" width="2560"] Tömbházat szigetelnek a városban[/caption] Szeretik a templomot A balánbányai hétköznapokról a mintegy négy éve ott szolgáló Szecsete Zoltán római katolikus plébánost is kérdeztük. Szerinte az egykori bányaváros hitéletét semmiképp nem lehet más csíki egyházközségek mindennapjaival összehasonlítani, hiszen a város lakossága az ország különböző vidékeiről származik, ezért nyelvi, kulturális és vallási szempontból is sokszínű. A hívek száma 1990-től, azaz a bányavállalat hanyatlása óta folyamatosan fogyatkozott, majd a 2006-os bányabezárás óta jelentősen megcsappant. A római katolikus egyházközséget 930 család alkotja, ennek negyede egyedülálló idős személy, és ugyancsak egynegyede külföldön él. – Nagyon sok fiatal elköltözött, nagyjából az idősek maradtak itthon. Van egy középkorosztály is, de gyermek elég kevés van. Így elöregedőben van az egyházközség – sorolta a plébános, akinek hívei között több román nyelvű személy is van, így román nyelven is végeznek szertartásokat. Megjegyezte: a külföldön élő fiatalok házasságkötésre és keresztelőre hazatérnek, maga próbál rugalmas lenni és ehhez a helyzethez alkalmazkodni. Az egyházközségi élet szempontjából biztató az, hogy az itthon élők szívesen járnak templomba. – Ilyennel még nem nagyon találkoztam, nagyon ragaszkodnak a templomhoz a hívek, akár gondozás szempontjából, akár anyagilag szívesen segítik az egyházközséget. Merem állítani, hogy az elmúlt tíz évben az adakozás fölötte van más egyházközségeknek. Arra tudok következtetni, hogy az idősebb híveimnek a gyerekei, unokái nincsenek itthon, így magányukban az egyedüli mentsváruk a templom. Jönnek, imádkoznak, jól érzik magukat, megszervezik a lelki életüket – mondta Szecsete Zoltán. Megjegyezte: aktívak a rózsafüzér-társulatok és a Mária légió lelkiségi mozgalom tagjai is. Rámutatott: az ősz folyamán három hét alatt húsz halott volt az egyházközségben. Ilyenkor az említett társulatok vállalták és vállalják a virrasztások megszervezését, illetve igyekeznek segíteni a halott itthoni hozzátartozóit. Mint mondta: a legtöbb esetben, mire külföldről hazaér az elhunyt gyereke, hozzátartozója, addigra már szinte mindent megszerveznek. – Ez óriási segítség az itthoni családtagoknak és pozitív tapasztalat a hazaérkezőnek – tette hozzá a plébános. A fiatalokkal való együttműködésről elmondta, próbálta a fiatalokat ifjúsági misékre hívni, a sokszínű kulturális élet miatt azonban sokan nem vettek részt azokon. – Jöttek, de azt láttam, hogy óriási teher, sok program van hétvégén. Nem volt idejük, de mindenképp azt mondtam, hogy például a néptáncban és népénekekben nem tanulnak rosszat. Ezért jó, ha odajárnak, fontos szempontnak tartottam azt is, hogy ne bontsunk meg egy olyan közösséget, ami jól működik és sikeres – mondta Szecsete. Azt is megjegyezte: több tehetséges fiatal van, aki szívesen betanul különböző színdarabokat akár egyházi, akár világi ünnepekre. Az egyházközség jövőjét nagy titokként látja a plébános. A hívek száma stagnál, fellendülésre az elkövetkezendő két-három évben nem igazán lehet számítani. – Egyelőre várunk a csodára, arra, hogy valami olyan történik, ami egy kis életet hoz a városba. Ha pesszimista szempontból nézzük, akkor az elöregedés a tendencia, ha pedig várunk egy csodára, arra, hogy valami változni fog, akkor talán lesz jövő is – mondta a plébános. Megjegyezte: reményre ad okot az is, hogy van némi fejlődés a településen, a lakosok kezdtek kiszabadulni a bányabezárási letargiából, és van igény a szépre, a jóra, a nemesebbre. Utóbbit a tömbházak körüli folyamatos szépítkezés is bizonyítja.

Biró István