Nemcsak a tőkehiány, hanem a gazdák mentalitása is alapjaiban hátráltatja a hazai mezőgazdasági termelés megreformálását. Miközben a szakemberek a hatékonyság és a versenyképesség növelése érdekében költséges nagyberuházásokat és a termelői szövetségek, szövetkezetek létrehozását sürgetik, a gazdálkodók többsége kényszerként éli meg még a legegyszerűbb vállalkozási forma bejegyzését is. Sokan kényszerből választják az egyéni gazdálkodói formát                                                 Fotó: Domján Levente A hazai mezőgazdaság szerepvállalásának a fokozása a gazdasági növekedésben, illetve a GDP alakulásában, valamint az export terebélyesítésében elképzelhetetlen a nagyüzemi gazdálkodás, a különböző társulási formák kiterjesztése nélkül – ez volt a végkonklúziója annak a konferenciának, amelyre a napokban került sor a Ziarul Financiar gazdasági napilap és a Transilvania Bank szervezésében. Ez esetenként mentalitásváltást is feltételez, mert még sokan idegenkednek a különböző társulási formáktól, a szövetkezetektől. Ennek megvannak a maga okai, de túl kell lépni a múltbeli keserves tapasztalatokon. Beruházások nélkül nem megy A korszerű technológiák meghonosítása többek között megköveteli a nagykapacitású és jobbára igen drága gépi berendezések megvásárlását, a meglévő öntözési rendszerek tökéletesítését és bővítését, ugyanakkor újak létesítését is, a hozamok növelése elképzelhetetlen a megfelelő technológiák, illetve az állattenyésztésben a kor igényeinek megfelelő takarmányozás hiányában. Ebben a kontextusban arra is lehet utalni, hogy Romániában ugyan egyes kultúrákból európai viszonylatban is jelentős mennyiségű terményt takarítanak be – s ezzel lehet is dicsekedni –, de a hektárhozamok rendszerint alacsonyak. Visszatérve az öntözésre: a hazai rendszer kibővítése egyes számítások szerint lehetővé tenné, hogy a mezőgazdaság részaránya a jelenlegi 4,8%-ról csaknem megduplázódjon, azaz a GDP 8-9 %-ára nőjön. Igen ám, de az öntözési rendszer kiterjesztésének már-már velejárója a nagyüzemi gazdálkodás, azaz a különböző társulási formák megléte. Amúgy ez érvényes az állattenyésztésre vonatkozóan is. Kevés a vállalkozások száma A gazdálkodók számára jó ideje kihívást jelent annak kiválasztása, hogy tevékenységüket milyen jogi formában végezzék. A megfelelő jogi forma kiválasztása márpedig különösképpen szükséges az európai alapok lehívása szempontjából. Ugyanakkor 2015-től errefele azok a gazdálkodók, akik évi 5000 eurót meghaladó támogatásban részesülnek, valamilyen szervezési formával kell rendelkezzenek. A választás jobbára az engedélyezett magánszemélyre, az egyéni vállalkozásra vagy a családi vállalkozásra esik. Jelenleg Romániában e három forma valamelyikét választók száma meghaladja a 93 500 főt. Ez a szám négyszer nagyobb, mint a mezőgazdaság területén tevékenykedő kft.-k és rt.-k együttes száma. Mezőgazdasági kényszervállalkozók Az Országos Kereskedelmi Törzskönyvi Hivataltól (ONRC) származó adatok szerint egyébként a mezőgazdasági profilú kft.-k és rt.-k száma együttesen 23 800. Az egyszerűbb vállalkozási formák közül a listavezető az engedélyezett magánszemély (PFA): több mint 21 ezret jegyeztettek be a zöldségek és a dinnye, a gyökeresek és a gumós növények termesztése terén (CAEN 0113), közel 17 ezret az állattenyésztés terén (CAEN 0149) és 14 ezret az állattenyésztéssel kombinált növénytermesztés terén (CAEN 0150). Az érintettek rendszerint arra hivatkoznak, hogy rákényszerültek a „vállalkozásra”, mert csak így hívhatnak le európai alapokat, s lévén, hogy kisebb gazdálkodásról van szó, egyszerűbb a vállalkozási forma „adminisztrálása” is. Ebben van valami igazság, mert valóban egyszerűbb az ügyintézés, a létrehozás, illetve a bejegyeztetés költségei nem haladják meg a 300 lejt. Hiteligénylési dinamika Nemrégiben írtunk arról, hogy a banki hiteligénylések terén élénkülés érződik a mezőgazdasági ágazat részéről. Ez a tendencia az utóbbi időben erősödött fel, és egyrészt összefüggésbe hozható a szektorban eszközölt, eszközlendő beruházásokkal, másrészt pedig a nagyüzemi szegmens izmosodásával. Ez utóbbi tekintetében egyre inkább kitapintható a külföldi tőke térhódítása is. A jegybank nemrégiben közölt adatai szerint az év elejétől eltelt tíz hónap során 16%-kal bővült a mezőgazdasági szektor hitelezése 2018 azonos időszakához képest. Október végén a mezőgazdasági vállalkozásoknak nyújtott hitelek értéke megközelítette a 18,9 milliárd lejt, ilyenképpen pedig azok volumene 2,6 milliárd lejjel volt nagyobb, mint 2018 novemberében. Az aránynövekedés lendületes, de ennek ellenére a teljes hitelállományban a mezőgazdasági szektor részesedése még mindig alacsony, 4 százalék körül van. A számadatokból az is kiderül, hogy főleg az utóbbi hónapok során fokozódott a hitel iránti érdeklődés, ilyenképpen pedig a mezőgazdasági szektor részesedése a privát szektor teljes hitelállományában október végén 0,2%-kal volt nagyobb, mint szeptember végén. Ez azt is jelzi, hogy a kereskedelmi bankok hovatovább nagyobb hangsúlyt fektetnek a mezőgazdasági szektor finanszírozására. A hitelállomány 16%-os növekedésével kapcsolatban érdemes megemlíteni azt is, hogy a növekedési arány statisztikájának az első helyére került a mezőgazdasági szektor, ezt követi a közigazgatás, amely esetében 15,3%-os volt a növekedési arány. Amúgy a privát szektor különböző szegmensei esetében jóval mérsékeltebb volt a hiteligénylés növekedési aránya, nem haladva meg még a 7%-ot sem.

Hecser Zoltán