A pénzügyminisztérium ismét nem siette el a dolgokat: a konszolidált általános költségvetés öthavi végrehajtására vonatkozó helyzetjelentést ugyancsak megkésve, július 1-én hozták nyilvánosságra. Ebben az is szerepet játszhatott, hogy a közpénzügyi miniszter, Eugen Teodorovici pártbeli ügyeivel volt elfoglalva, s így nem volt ideje áldását adni a szokásos időpontban erre a helyzetjelentésre. (Egyébként Teodorovici-ot végül is a szociáldemokraták június 29-i kongresszusán megválasztották a párt ügyvezető elnökének, azután miután a jelöltségről visszalépett, majd a kongresszus napján ismét jelöltette magát.) A lényeg nem is ez a késedelmeskedés, hanem az, hogy az öthavi helyzetjelentés semmivel sem rózsásabb, mint a négyhavi, sőt…   Kezdenénk azzal, hogy április végén a konszolidált általános költségvetés deficitje elérte a 11,4 milliárd lejt, ami a GDP 1,1%-át tette ki. (Egyébként április volt az a hónap, amikor szinte ugrásszerűen megemelkedett a szóban forgó deficit értéke.) A kedvezőtlen tendencia a jelek szerint május folyamán is megmutatkozott, s ezt mondjuk annak okán, hogy öt hónap viszonylatában a költségvetési hiány értéke elérte a 14,7 milliárd lejt, azaz a GDP 1,4%-át. A szaktárca helyzetjelentésében nemigen boncolgatják a kedvezőtlen helyzetet kiváltó okokat, jelenségeket, annak szövege amúgy hónapról hónapra gyakorlatilag megismétlődik, csak a számokat aktualizálják. A bevételek tekintetében mindig is utalás van arra, hogy azok növekedtek (esetenként jelentős mértékben is) a megelőző év azonos időszakához viszonyítva, de arról nem szól a fáma, hogy miként is alakultak a beütemezett szintekhez képest. Félhivatalos értesüléseink szerint a pénzügyminisztérium által megszabott bevételi szinteket az elmúlt időszakok során az Országos Adóügynökségnek (ANAF) nem sikerült elérnie, s ez is közrejátszott abban, hogy nemrégiben felmentették tisztségéből annak elnökét, de talán a gondot nem is a bevételek jelentik, hanem a költségvetési kiadások hovatovábbi aránytalan növekedése. Íme: a bevételek névleges értéken 11,6%-kal voltak nagyobbak, mint 2018 azonos időszakában, ugyanakkor azonban a kiadások 16,3%-kal voltak nagyobbak. Ezek szerint a kiadásokkal nem képesek lépést tartani a bevételek, és hogy ez mennyire igaz, az kiderül a pénzügyminiszternek ama múlt szombati nyilatkozatából is, miszerint elemezni fogják, illetve jelentést kérnek minden egyes államigazgatási intézménytől (minisztériumok, szakhatóságok stb.) a költségek alakulására vonatkozóan, különös tekintettel a személyzeti kiadásokra. Ezt a nyilatkozatot úgymond megerősítette maga a kormányfő is, aki szerint nagyobb figyelmet kell fordítani a „költekezés hatékonyabbá tételére”. Ezekből a nyilatkozatokból egyes elemzők azt olvasták ki, hogy valószínűsíthető a létszám „befagyasztása”, sőt esetenként leépítésekre is sor kerülhet. Teodorovici ugyancsak tett egy homályos célzást arra vonatkozóan, hogy felül kell vizsgálni a vezetői tisztségek (államtitkárok, helyettes államtitkárok stb.) számát és karcsúsítani kell a vezetői struktúrákat. Hallani arról is, hogy az ugyancsak homályosan beharangozott kormányátalakítás során (amelyre állítólag e hónap végéig kerülne sor) összevonnának egyes minisztériumokat, ilyenképpen pedig csökkenne a miniszterek és az államtitkárok száma is. Különben a személyi költségek öt hónap viszonylatában 24,6%-kal voltak nagyobbak, mint a megelőző esztendő azonos időszakában. Mindennek megvan az ára Az utóbbi időben egyre többet hallani arról, hogy a költségvetési kiadások fedezése végett a kormány rákényszerül hitelfelvételre. Erre a jelenségre nemzetközi pénzpiaci elemzők is felfigyeltek, de ugyanakkor nyomatékolni kell, hogy egyelőre Románia közadóssága nem öltött aggasztó méreteket (e tekintetben országunk az uniós középmezőnyben találtatik), de a tendencia mindenképp kedvezőtlen. A hitelfelvételnek pedig megvan az ára: öt hónap viszonylatában az általános konszolidált költségvetésből több mint 6,3 milliárd lej „ment el”, 13,7%-kal több, mint 2018 azonos időszakában. Szubvencionálásra is többet kellett költeni például az egészségbiztosítási országos alap finanszírozására, és bizonyára szubvencionálásra szorul majd az állami társadalombiztosítási költségvetés is, s ezt annak okán mondjuk, hogy öt hónap viszonylatában annak deficitje meghaladta az 1,4 milliárd lejt, az egészségbiztosítási országos alapé pedig megközelítette ezt az értéket. A munkaügyi miniszter továbbra is azt állítja, hogy nincs gond a társadalombiztosítási költségvetéssel, mint ahogy azt is, hogy lesz pénz a nyugdíjpont értékének a szeptember 1-i megemelése jelentette többletkiadásra. Ezt hangoztatta egyébként a kormányfő is az egyik kereskedelmi hírtelevíziónak adott vasárnap esti igen „bőbeszédű” interjújában is. A pénzügyminisztériumi helyzetjelentés viszont nemigen támasztja alá sem a munkaügyi miniszter, sem pedig a kormányfő optimizmusát. Amúgy a mostani helyzetjelentés kapcsán a liberális párt szenátusi frakciója különbizottság felállítását szorgalmazta, amely arra lenne hivatott, hogy újólag „aprópénzre váltsa” a 2017 és 2018-as esztendei költségvetési végrehajtást és behatóan tanulmányozza a jelenlegi helyzetjelentés pénzügyminisztériumi és adóügynökségi „hátterét”. Hecser Zoltán