tiszta égbolt
Pofázik, felesel, neveletlen...
Gyakran elhangzanak ezek a szavak a felnőttek szájából, amikor szülőként, pedagógusként a gyermekek idomításával, bocsánat, nevelésével foglalkoznak. Most próbáljunk egy picit semleges állapotba kerülni, és úgy megnézni, hogy tulajdonképpen mi is történik, amikor felesel a gyermek: a felnőtt mondandójára reagál, visszaszól, elmondja a saját véleményét, az ő verzióját a történtekről, a témáról. Tulajdonképpen ezt teszi, amikor pofázik is, csak éppen a felnőttek számára dühítő, hogy hangot ad eltérő álláspontjának, nemtetszésének a csemete, esetleg tiltakozik. Valóban baj ez? Mi nem ezt tesszük a párunkkal, kollégánkkal, főnökünkkel, ha méltánytalan helyzetbe, konfliktusba keveredünk? Ha nekünk jogunk van a feleseléshez, a gyermekek esetében ugyanez a cselekedet miért olyan elítélendő, hogy még külön, negatív kicsengésű kifejezésünk is van rá?
Lehet, hogy bosszantó, ha szembenáll velünk az ötéves gyermekünk vagy a tanítvány, de hát pontosan ezek azok a helyzetek, amikor jó példával, higgadt „útbaigazításokkal” megtaníthatnánk nekik, hogy miként lehet kulturáltan, nem bántó és sértő módon ellenvéleményt megfogalmazni, saját érdekeket, álláspontot képviselni. Mert erre a tudásra – gondolom, ebben egyetértünk – az élet során nagy szükség van.
És mi van, ha szófogadatlan? Talán nem voltak világosak az elvárások, a szabályok, amiket áthágott a gyermek, talán túl nehezek, teljesíthetetlenek voltak számára. Azt gondolom, itt is először a felnőtt kellene megvizsgálja magát, hogy milyen is volt az a szó, amit nem fogadott meg a kisebb. Lehet, hogy egyszerűen csak újrtaervezésre, egyértelműbb, testhezállóbb keretek felállítására lenne szükség, és máris eltűnne a „szófogadatlanság” jelensége.
Mindig megüti a fülem, ha a gyermek felé áramló szidásözönben a neveletlen kifejezés is felbukkan. Gondoljunk bele: ki tehet arról, ha neveletlen a csemete? Hát biztosan nem ő maga, ugyanis eléggé irreális elvárás lenne, ha őt tennénk felelőssé, hogy még nem volt képes megnevelni magát…
Szóval nem árt néha jól benézni a bejáratott kifejezések mögé, mielőtt címkékként ráaggatnánk a gyermekekre. Mert attól biztosan nem javul a kapcsolatunk, és nem nyer megoldást egy konfliktusos helyzet, ha nem próbáljuk megérteni a történéseket, illetve a benne részt vevő felek (felnőtt és gyermek) értelmezését.
Asztalos Ágnes
.jpg)
